A FAO és Magyarország kapcsolata az idén nagyon megerősödött. Mint arról korábban is hírt adtunk, nemcsak az egyik regionális központja kerül ebben az évben Budapestre, hanem ugyancsak nálunk helyezik el a FAO szolgáltató központját Ez, amellett, hogy diplomáciai siker, több gazdasági előnnyel is jár. A kapcsolatok és a fejlesztések jelenlegi állásáról, hazánk Európai Unión kívüli gazdasági kapcsolatairól kérdeztük Benedek Fülöp szakállamtitkárt
Jacques Diouff főigazgató és Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ez év tavaszán írta alá azt a megállapodást, amelyben a magyar kormány vállalta, hogy a FAO alregionális központjából regionális központot alakít ki Budapesten a Benczúr utcában. Ezáltal a közép-európai alregionális központ helyett immár a FAO európai és közép-ázsiai regionális központja működik hazánkban. A központ üzemeltetéséhez szükséges műszaki és személyi feltételeket az év végére teljes egészében kialakítják a FAO illetékes vezetői, amiben a magyar kollégák is részt vesznek. Ez az intézmény a jövő év elejétől kész arra, hogy ellássa a regionális központ szerepét. A magyar kormány részéről vállalt kötelezettségeket teljesítettük.
- Hol tart a második rész, a szolgáltató központ ügye?
- Ez még az előzőnél is nagyobb jelentőségű ügy, amit ugyanebbe a megállapodásba foglaltunk bele, a FAO szolgáltató központjának Budapestre telepítése. Ezt az FVM negyedik emeletén helyeztük el, s amikor teljes kapacitással működik, 96 szakember dolgozik majd benne. A szükséges technikai hátteret már kialakítottuk, és október végére olyan állapotba kerül, hogy alkalmassá válik a FAO szolgáltató központ első részének idetelepítésére. Ehhez most mintegy 33-35 főre van szükség. Az alkalmazott személyek kiválasztása ott tart, hogy a FAO illetékesei egy háromlépcsős szűrőn keresztül határozzák meg, hogy kik dolgozhatnak ebben az intézetben. Erre eddig körülbelül háromszázan jelentkeztek, előbb a nyelvismeretet, majd a számítógépes jártasságot értékelték, s azt követően beszélgettek el személyesen a jelöltekkel. Jelenleg a személyes kiválasztás végső fázisánál tartunk, tehát a vállalt kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk.
- Mit hoz, mibe kerül mindez?
- Először is ez az egész akció a mi számunkra azért fontos, mert nemzetközi tekintélyt ad, s ez pénzben most nehezen kifejezhető. A magyar kormány azt vállalta az egyezményben, hogy az irodát fenntartja, ösztöndíjasokat fogad, s ez a mi költségünk, ugyanakkor ezzel szemben a szolgáltatásokat rajtunk keresztül bonyolítják le, a
beszerzéseknél itt foglalkoztatják az embereket, azok itt fizetnek adót, közterheket stb.
- Október 16., a FAO életében nevezetes nap, sőt idén ez jubileumi dátum.
- Erre az eseményre a FAO, illetve a FAO magyar nemzeti bizottsága olyan előkészületeket tett, amelyekkel méltóképpen megünnepelhetjük ezt a jeles napot. Szeretnénk kellő
módon megemlékezni arról, hogy a Világélelmezési Nap magyar kezdeményezésre, Ro-
mány Pál miniszter javaslatára jött létre. Egyúttal szeretnénk felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy tisztelegjünk a nagy magyar agrártudós, az ötlet gazdája előtt, hogy elismerésünket fejezhessünk ki Romány Pálnak. A Világélelmezési Naphoz olyan segélyakciók, szolgáltatások, fejlesztések kötődnek, amelyek a FAO által irányított és koordinált intézkedéseket foglalják magukban. Nem akarunk nagyon eléje menni a dolgoknak, de azt már most nyugodtan kijelenthetjük, hogy mind Rómában, mind Budapesten nagy fontosságot tulajdonítunk az idei Világélelmezési Napnak.
- A figyelmünk újabban erősen az Európai Unióra, és most a FAO-ra koncentrál. Ugyanakkor tudjuk, hogy ezeken kívül is van élet, s ezzel nekünk magyaroknak van kapcsolatunk.
-Az EU elkötelezett tagja vagyunk minden tekintetben. Az export-import kétharmada itt történik meg, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy az egyéb területekkel is megfelelő kapcsolatokat tartsunk fenn, azokat ápoljuk. Ezeken a területeken a piacaink lazábbak, de azokat folyamatosan fejlesztenünk kell, és állandó offenzívában kell lennünk ezekben az országokban. Tennünk kell ezt annál is inkább, mivel a 2013-ig tartó Új Magyarország Fejlesztési Terv a mezőgazdaság számára mintegy 40-50 százalékos termelésbővülést irányoz elő, s az itt keletkezett termékeket részben a hazai piacon, részben az úgynevezett harmadik országok piacain kell elhelyeznünk. Ebben a legnagyobb partnereink között kell megemlítenem Oroszországot, Ukrajnát, Kínát, ugyanakkor jó kapcsolatokat ápolunk Szerbiával, Horvátországgal és - az utóbbi fél, egy év eredményeként - néhány afrikai országgal, a többi között Algériával, Tunéziával, Marokkóval. Számunkra nagyon fontos, hogy ezek a kapcsolatok intézményes keretek között fejlődjenek, valósuljanak meg, ezért ezekkel az országokkal már többnyire keret-megállapodásokat írtunk alá. A mezőgazdaságra vonatkozó rész elsősorban a növény-, az állategészségügy, a piaci feltételek körét tartalmazza, de magában foglalja a tudományos technikai együttműködést is. Ugyanakkor ezek a keretszerződések teremtik meg a feltételét annak, hogy a többletáru mennyiségeinket korrekt piaci viszonyok között, normális jövedelemmel értékesíthessük. Szeretném megemlíteni, hogy szeptemberben élesztjük újjá a kapcsolatunkat Laosszal és Vietnammal, s a korábban meglévő árucsere kapcsolataink szintjét szeretnénk két-három éven belül újra elérni. Ezek a bővülések egyaránt lehetőséget adnak az árucsere és a technológia bővítésére, a magyar mezőgazdaság számára. AVAR LÁSZLÓ