HATÁLYBA LÉPHET A VAGYONTÖRVÉNY
Törvény már van, de csak egy év múlva derülhet ki, mekkora vagyont kezel majd az állami földeket, erdőket, ingatlanokat és cégeket koncentráló új szuperholding. Az ellenzék a nemzeti vagyon végkiárusításától tart.
Kisse megfricskázta Sólyom Lászlót Veres János pénzügyminiszter, amennyiben úgy módosította az Országgyűlésnek benyújtott vagyontörvényt, hogy a létrehozandó Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) tagjait az államfő nevezheti ki, ám természetesen kormányzati javaslatra. Az előzményekhez tartozik, hogy Sólyom július elején megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az első változatot. A mostanit viszont aláírta, amelyet a parlament kormánypárti többsége szeptember 10-én gond nélkül megszavazott. Igaz, az államfő ezúttal már nem is tehetett mást, mert az alaptörvény alapján nem volt lehetősége újabb politikai vétóra, és az Alkotmánybírósághoz sem fordulhatott, jóllehet kifogásainak tartalmi részét nem orvosolta a Ház. Így a jogszabály kihirdetése után felállhat az NVT, és a jövő évtől megkezdheti a működését az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt-t (ÁPV), a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI), valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFSZ) magába olvasztó, a hozzá tartozó állami vagyont egységes elvek alapján kezelni hivatott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Pedig Sólyom éppenséggel azt kifogásolta, hogy az NVT hét tagja kormánycikluson
túlnyúló időtartamra, hat évre nevezhető ki - ráadásul lényegében csak alkalmatlanná válás vagy kötelességszegés esetén mozdíthatók el. Sólyom az ilyen gyakorlatot csak a kormánytól független intézmények esetében tartja helyénvalónak, az NVT pedig nem ilyen, azt például a pénzügyminiszter utasíthatja. A módosítással egyébként formális jogosítványhoz jut csak az államfő, hiszen a miniszterelnök által javasolt személyek ellen csupán akkor emelhet vétót, ha az súlyosan veszélyeztetné az államszervezet demokratikus működését vagy ha az előterjesztés maga jogszabálysértő.
Bár a törvény nagyobbrészt szervezeti kérdéseket taglal, a létrehozandó szuperholding hatáskörét működési elveit igyekszik tisztázni, mégis tiltakozást váltott ki. Például a mezőgazdasági bizottság nem is támogatta a törvényjavaslatot, mivel a szocialista lobbi erősen zokon vette az NFSZ beolvasztását mondván, a termőföld olyan különleges vagyontárgy, amely külön kezelést igényel. Varga Mihály Fidesz-alelnök „egy nagyarányú privatizációs roham" indításával riogatott. Egykori potentátok - köztük Mádl Ferenc korábbi államfő - pedig bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, amint kihirdetik a törvényt. „Nem a vagyonkezelők összeolvasztását és az egységes elv szerinti vagyonkezelést ellenezzük, hanem azt akarjuk, hogy szűnjön meg a privatizáció eddig is alkotmánysértő gyakorlata" - mondta a HVG kérdésére Bencze Izabella, aki 1998-2003 között a KVI vezérigazgató-helyetteseként működött. Zlinszky János egykori alkotmánybíró levezetése szerint nemzeti vagyonról van szó, amelyről nem a kormány, hanem a népképviseleti szerv, az Országgyűlés jogosult dönteni. Egy elvetett fideszes javaslatban lényegében ez köszönt vissza: e szerint a vagyonkezelőnek a parlamentnek alárendelt intézménynek kellene lennie, a vagyont érintő döntéseket pedig a képviselők hozhatnák meg, mégpedig kétharmados többséggel.
A képviselők egy része méltán feszegette, miért is nem kaptak a vagyontörvény mellé háttéranyagot a három szervezet által kezelt vagyonról. Sőt többről, hiszen a törvény a központi költségvetési szervek kezelésében lévő ingatlanokat és cégeiket is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz rendeli. Továbbá az NFSZ fennhatósága alá kerülnek a védett, illetve védeni tervezett területek, ami néhány 100 ezer hektárral növeli a földalapot „Nem létezik ma olyan egységes állami vagyonkataszter, amely alapján meg tudnánk mondani, hogy pontosan mi az állam vagyona" - ismerte el Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár a törvény általános vitájában. A törvény maga írja elő, hogy ezt jövő év közepéig el kell készíteni. Az biztos, hogy a parlamenti vitában elhangzott durva, tízezer- és több százezermilliárd forint közötti becslésekhez nem sok segítséget adnak az elérhető adatok. Legalábbis abból kiindulva, hogy a legnagyobb tételt kezelő KVI honlapján például 8 ezermilliárd forint nyilvántartási érték szerepel, jóllehet az igazgatósághoz tartozik az ásványi nyersanyagoktól a hévizeken keresztül a közutakig, lakásoktól a koncessziós jogokig minden, ám a 13,6 millió vagyonelem egy része mellett semmiféle érték nem szerepel. A HVG-nek a nyilvántartás rejtelmeit feszegető kérdéseire azonban Zelles Sándor vezérigazgató nem reagált.
Az egyik legnagyobb értéket az NFSZ viszi be a szuperholdingba, hiszen az ország teljes területének közel ötöde tartozik majd hozzá. A földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanokról egészen pontos adat egyelőre nincs, bár a térképezés, a helyrajzi szám alapján történő nyilvántartás gőzerővel folyik - tudatta a szervezet a HVG kérdésére. Becslése szerint közel 1,5 millió hektárra tehető a fennhatósága alá tartozó állami földterület, amiből több mint 900 ezer hektár az erdő, 300-400 ezer hektár a szántó, a többi gyep, legelő, művelés alól kivett terület. Ezek értéke csak becsülhető, például az NFSZ a Bábolna Zrt-hez tartozó Kerteskői gazdaság egyik 28 hektáros - erdőt, szántót, gyepet is tartalmazó - darabját 11,2 millió forint minimumáron, hektáronként 400 ezer forintért kínálta hirdetményében. A földvagyon az elmúlt egy-másfél év földeladásain kialakult, átlagosan 450 ezer forintos hektáronkénti termőföldárral kalkulálva közel 700 milliárd forintra tehető. Sőt a szakértők szerint a következő években az uniós országokéhoz közelítenek majd a magyar termőföld-árak. Franciaországban például a hektáronkénti átlagár a magyarénak bő kétszerese, 5 ezer euró körül mozog.
A legegyszerűbbnek az állam vállalkozói vagyonát kezelő ÁPV esete látszik. Az üzleti vagyon privatizációjára felkent szervezet közlése szerint az 1990-es induláskor lajstromozott 1859, magánosításra váró állami vállalatból 120 maradt az ÁPV felügyelete alatt. Az 1990-ben megállapított, akkori értéken 1670 milliárd forint könyv szerinti értékű állami vállalkozói vagyon tavaly év végére 825 milliárdra fogyott, közben a cégek privatizációjából és vagyonhasznosításból 2858 milliárd forint bevétel származott. Az Állami Számvevőszék nemrégiben nyilvánosságra hozott, az ÁPV egyes tranzakcióit erősen kritizáló jelentésében azonban ezzel is elégedetlen: a számvevők szerint a vagyonkezelő mérlegéből nem követhető a vagyon változása; tíz év privatizációja után a hozzáadott vagyon értéke látszólag több, mint eredetileg volt. Szakértők ugyanakkor óvnak az egyes vagyonkezelők által prezentált számok összeadásától, hiszen a föld ára piaci, az ÁPV portfoliójában maradt társaságok vagyonát könyv szerinti értéken tartják nyilván (a piaci árat csak eladás előtt mérik fel), a KVI esetében pedig részben önbevalláson alapuló, némelykor esetleges adatokkal dolgoznak.
Egyelőre nincs válasz arra sem, mit jelent a törvényben célként megjelölt hatékony vagyongazdálkodás: a tömeges privatizáció lezárásának bejelentésével felkonferált jogszabály nyomán a vagyonkezelés irányába billen a mérleg, vagy az ellenzék félelmeit igazolva újabb privatizációs hullám kezdődik. Tény, hogy a tartós állami tulajdonban tartandó cégek listáját a törvény megkurtította, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő pedig az ÁPV-hez hasonló társaságként működik majd. Erősen tartja magát a nézet, hogy a privatizációra kitalált ÁPV augusztusban kinevezett igazgatósága adja majd az NVT derékhadát is. Legalábbis nem valószínű, hogy komolyabb feladat kilátása nélkül elfogadta volna az év végéig szóló igazgatósági tagságot például Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke vagy az ÁPV-elnökké kinevezett Nagy János, a Debreceni Egyetem nemrég visszavonult rektora. Az idei üzleti tervében szerény 73 milliárdos bevétellel számoló - s azt az FHB Jelzálogbank Nyrt részvények értékesítéséből nagyrészt teljesítő - ÁPV-nél már azzal kalkulálnak, hogy leghamarabb a Volán-társaságok, a Magyar Villamos Művek Zrt 25 százalékának tőzsdei értékesítése és a regionális vízmű társaságok eladása indulhat meg (az évekig tartó viták ellenére a Szerencsejáték Zrt a 100 százalékban tartós állami tulajdonban tartandó cégek között maradt).
Kérdés, hogy a szuperholdingba söpört föld és kincstári vagyon esetében mi lesz az eljárás. A HVG erre vonatkozó kérdéseit a részleteket szabályozó kormányrendeleten dolgozó Pénzügyminisztérium elhárította. Egyelőre annyi biztos, hogy – amint a törvény indoklása előrevetítette - az állam vagyona a közfeladatokhoz mérten még mindig túlméretezett, vagyis egy részétől meg kell szabadulni. Ugyanakkor a tartós állami tulajdonban maradókat soroló lista a vagyonkataszter elkészülte után földterületekkel, ingatlanokkal, akár további társasági tulajdonrészekkel bővülhet - Tátrai szavai szerint „tetszőleges tartalmú" lehet. VITÉZ F. IBOLYA