Kié a Holt-Vág partja? (Vasárnap)

A kerítések a vízbe érnek
A helyszínen járva mi is meggyőződtünk róla, hogy a vadregényes Holt-Vág-parton egymást érik a házak és a kerítések. A legtöbb ugyan pár méternyire van a víztől, hogy a gyalogosok kényelmesen elférjenek, de a telektulajdonosok között olyan is akadt, aki a drótot egészen a vízbe húzta, kisajátítva magának ezzel a folyó egy részét is. Hogy jogosan tettéke ezt az érintettek, afelől a Komáromi Körzeti Környezetvédelmi Hivatalban érdeklődtünk, és megtudtuk, hogy az árvízvédelmi törvény szerint ugyan tilos a vizek partját az aktív zónában lekeríteni, de ez a holtágakra nem vonatkozik. „Amit a törvény nem tilt, azt megengedi, ezért a telektulajdonosoktól csak azt kérhetjük számon, hogy indokolt esetben biztosítsák a hozzáférést” – mondta el lapunknak Vendel Tibor, a környezetvédelmi hivatal osztályvezetője. „A partszakasz karbantartása végett minden telektulajdonos köteles beengedni a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat munkásait, de ha azok kárt tesznek a tulajdonában, meg kell téríteniük. A horgászati törvény pedig kimondja, hogy a vízparti területek tulajdonosai kötelesek eltűrni a horgászati jog gyakorlását, tehát elvileg be kell engedniük a horgászokat az ingatlan területére, de a gyakorlatban ez sokkal bonyolultabb. A jogalkotók ugyanis elsősorban erdőkre, mezőkre, rétekre gondoltak, nem pedig a holtágak partján felépült lakóházak udvaraira. Ez esetben már nehezebben képzelhető el, hogy valaki beengedi a kertjébe a horgászokat, főleg, ha jogosan, minden engedély birtokában kerítette le a területet” – teszi hozzá Vendel mérnök.
Más udvarában nem lehet horgászni
A komáromi Holt-Vág partszakasza mintegy négy kilométer hosszú, ebből háromszáz métert kerítettek le a nyaralóés háztulajdonosok, a búváregyesület és maga a helyi horgászszövetség is. Az építkezési engedélyeket a város adta ki – törvényszerűen, hiszen holtágról lévén szó, nem fenyeget árvízveszély, és nem kötelező a parttól elhagyott védősáv. Más kérdés, hogy ettől függetlenül talán ildomos lett volna mégiscsak szabadon hagyni a területet, hogy oda bárki lesétálhasson, de ezt a kérdést már csak a Holt-Vág új rendezési terve oldhatja meg. „Hozzánk eddig senki nem fordult panasszal, hogy nem tud lemenni a partra, de ha kapunk ilyen beadványt, mérlegelhetjük a bírság kiszabását. A készülő területrendezési tervben szabályozni fogjuk a partszakasz használatát is, mégpedig nagy valószínűséggel úgy, hogy minden telektulajdonos számára egyformán megtiltjuk a vízpart lekerítését” – helyezte kilátásba Vendel Tibor, aki a helyi horgászszövetséggel is tárgyalt már a kérdésről. Tóth Alfréd, a horgászszövetség elnöke lapunknak azt nyilatkozta, a lekerített partszakaszokkal többször is foglalkoztak már a taggyűléseken, de mivel magántulajdonban lévő területekről, egy esetben pedig lakóház udvaráról van szó, nem tehetnek semmit. „A háztulajdonos tavaly kárpótlásul ötezer koronát adott a szövetségünknek halbeetetésre, az idén is megpróbálunk tárgyalni vele. Azt nem várhatjuk el, hogy beengedjen az udvarába, ezért én is csak az új területrendezési terv elfogadásában látom a megoldást” – fűzte hozzá Tóth Alfréd. A szóban forgó tervet remélhetőleg még idén elfogadják, tehát nagy esély van arra, hogy pár méteres sávban újra hozzáférhetővé válik a Holt-Vág teljes partszakasza. Így is volna rendjén a dolog, mert a természet közkincs, és a folyó – legyen az élő vagy holt – tulajdonlaptól függetlenül mindenkié.
Vrabec Mária