Helyt állni ott, ahol egy nő szava nem sokat nyom a latban (Nők Lapja)

2008. 08. 13. - Biológusi végzettségével el sem tudta képzelni, hogy a négy fal közé zárva dolgozzon. Az Őrség pedig - bár Sümeg a szűkebb pátriája - régi szerelme volt a 32 éves Gruber Ágnesnek. Úgyhogy nem sokkal az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása után elküldte az önéletrajzát, és várt. Érdemes volt: 90 jelölt közül bekerült a fölvett szerencsés háromba. Egyedüli nőként.

Feladata a természetmegőrző, élővilág-védelmi munka mellett az őrszolgálat is. Tizenegyezer hektár a „birodalma", azon belül kell óvnia a természetet. Az elsajátítandó készségek közé tartozik - a szakmai felkészültség mellett - többek között a határozottság, a meggyőzőképesség, a fegyverrel való bánás. Ágnes lőgyakorlaton semmiben sem marad el a „fiúktól", határozott fellépését jó párszor megtapasztalhatták már az őrségi gazdák, akiknek ősei századokon át abban szocializálódtak, hogy a nő szava nem sokat nyom a latban.
- Nehezen fogadták el, hogy ezen a területen, amelynek jellegzetessége, hogy hatvanegy százalékban összefüggő erdőkből áll, én a természetvédelem nevében bele akarok szólni abba, kivághatják-e a fákat, vagy, hogy a saját rétjükön mikor, merre kaszálhatnak, netán, szedhetnek-e védett tőzikét a saját erdejükben. A fakivágásokkal, idő előtti kaszálásokkal ugyanis tönkretehetik a védett madarak fészkelő-, vagy egy fokozottan veszélyeztetett lepkefaj élőhelyeit.
Elismeri, vannak néha melegebb helyzetek, amikor bizony éles hangon folyik a vita, netán egy-két fenyegetés is elhangzik, ezzel együtt, ez még a legbékésebb nemzeti parkok közé tartozik.
Ágnes - mint a legtöbb természetvédő - eredetileg madarász volt. Azt mondja, akkor érzi a munkáját sikeresnek, amikor látja, hogy a védett fészkek rendben vannak, a fiókák szépen cseperednek. Saját körzete minden fáját ismeri, meg is mutatja a kedvencét: két vékony, egymáshoz közeli fa annyira összehajolt, hogy eggyé is vált, közös lombban, örök szerelemben egyesült.
Ágnesnek „megátalkodott" természetszeretetét családon belül is el kellett fogadtatnia: párja vadőr, szenvedélyes vadász, aki örülne, ha a vadlesre Ágnes néha vele tartana. Csakhogy Ágnes számára elképzelhetetlen, hogy egy kilőtt őzet lásson. Amúgy minden egyéb tekintetben teljes a harmónia köztük, kis gazdaságukban lovakat, birkákat tartanak Ágnes álma egy tanya, ahol nem zavarják az állattartással a szomszédokat, és ahol boldogan és szabadon élhetnek a születendő gyermekeikkel. Akiket majd a természet védelmére és szeretetére nevelhet. Rist Lilla