2013. január 16. - Több mint fél évtizede hordja büszkén a dél-burgenlandi tartomány Güssing (magyarul: Németújvár) községe Ausztria környezetvédelmi Oscar-díját, amelyet a biomassza-erőmű létrehozásával és működtetésével érdemelt ki.
Ötletekért, megvalósítási tanácsokért csak a szomszédos Ausztriába, azon
belül Burgenland déli tartományába kellene elmenni, hazánkban mégis
egyelőre csak gondolatban vannak követői Güssing energiaprojektjének.
Jártak már itt japán és kanadai önkormányzati küldöttségek, sőt Sri
Lanka környezetvédelmi minisztere személyesen is meglátogatta az egykor
Magyarországhoz tartozó települést - akkori nevén: Németújvár -, hogy
megismerjék az energia-önellátó régió nyílt "titkát".
A güssingi
"csoda" története több mint két évtizeddel ezelőtt kezdődött. Bécsben
energetikai mérnökként végzett és az osztrák fővárosban több éves
tapasztalatot szerzett szakember visszavágyott a szülőhelyére, majd
felmérve a helyi viszonyokat, azzal a javaslattal állt elő, hogy a
települést megújuló energiák bázisán energia-önellátóvá kellene tenni.
Érvelése
szerint az erdőkkel gazdagon körülvett településen bőven akad hulladék
fa, a napenergiát is tudnák hasznosítani, valamint a föld mélyében lévő
energia is felhasználható. Az érvei között hangoztatta, hogy nem csak
olcsóbban lesznek képesek helyben hő- és áramtermelésre, hanem a kedvező
energiaárak befektetőket, beruházókat is vonzanak a kisvárosba és a
régióba. Ez pedig nagyon hiányzott, hisz Güssingben nem volt ipar és
magas volt a munkanélküliek aránya is.
A szakmai javaslat elfogadása
csaknem egy év győzködés után jött el. A projektet a megújuló
energiákkal foglalkozó energiai központ koordinálta (EEE), valamint az
Európai Unió támogatta. Ennek a támogatásnak köszönhetően belevágtak, és
mára ökorégió-minta lett a mintegy 27 ezer lakosú kistérségből, ugyanis
a különféle energiatermelő és -szolgáltató bázisokból a Güssing
vonzókörzetébe tartozó kistelepülésekre is jutott.
Első lépésben
elkészítették a terület energiatérképét, melyben felmérték, hol lenne
szükség hőszigetelésre, fűtés-korszerűsítésre, majd ezeket
energetikailag optimalizálták. Ennek következtében a hagyományos, vagyis
fosszilisenergia-forrásból származó kiadások csaknem a felére
csökkentek.
Az önellátóenergia-program folytatásaként a
környékről ingyen - minimális szállítási költséggel - beszerezhető
faapríték felhasználásával, pontosabban elégetésével, a környék
távhőellátását biztosította. Ez a rendszer arra is alkalmas volt, hogy
áramot termeljen, amit nyáron a hűtőberendezések működtetésére
használhatnak.
Az elégetett faaprítékból, faipari hulladékból,
napenergiából, erjesztett zöld növényekből áramot, hőt, gázt és
biodízelolajat termelnek, immár éves átlagban 20 százalékkal többet,
mint amit a kisrégió igényel. A többletenergiát értékesítik.
A
projektsorozat megvalósításával, mint egy másfél évtized alatt a
település 1100 új munkahelyet hozott létre. Mivel a település vezető
testülete határozza meg a fűtés díját - s ez alacsonyabb az ausztriai
átlagnál - ösztönzőleg hatott a kis- és közép méretű vállalkozások adó-
és járulékbevételeket pedig újabb városfejlesztésekre fordították.
Güssingben - éves átlagban - mintegy 210 millió kilowattóra fűtőenergiát
és 45 millió kilowattóra energiát állítanak elő, környezetbarát módon.
Az áram eladásából csaknem hétmillió euró jövedelemre tesznek szert.
A
fűtőműben a fát nem levegővel, hanem vízgőzzel égetik el, káros
anyagokban szegény, de magas fűtőértékű gázt nyernek, így nem keletkezik
kátrány, hamu marad az égés után, amelyet viszont a mezőgazdaság
hasznosíthat. A keletkező termékgáz többféleképpen hasznosítható: ipari
mértékben áramot és hőt fejlesztenek, kísérleti jelleggel pedig jelenleg
üzemanyagot és földgáz-helyettesítőt állítanak elő.
Míg Güssig a
világ földrajzi térképén csak egy icipici ponttal jelölhető település,
addig a megújuló energia térképén világvárosi méretűnek számít...
