Az OT előprogramján, az országos erdőfórumon mintegy száz erdőbarát szakmabeli és civil képviselő gyűlt össze, hogy az ágazat aktuális problémáit és a természetvédelem, társadalmi elvárások ütközését megvitassák. Megoldást kerestek a jelenlegi problémákra, hogy közelítsék az érdekeket, valamint felvázolták a közelgő erdőtörvény várható módosítását.
Bartha Dénes, a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni erdőmérnöki karának professzora kiemelte a természetesség szerepét. Elmondta, a hazai kutatás eredményeként több száz mintaterületen végeztek célirányú felmérést, amelyben számos paramétert értékeltek. Többek között nézték az elegyességet, a szintezettséget és a koreloszlást. Kifejtette: míg a természetességet állományokra, a vele helytelenül szinonimaként használt őshonosság fogalmát inkább fajokra használják. A biodiverzitás, ökológiai stabilitás és tartamosság szintén szoros korrelációban van a természetességgel, de véletlenül sem ugyanaz, annak azonban elengedhetetlen feltételei – szögezte le Bartha Dénes.
A kutatás eredménye szerint a legtermészetesebb erdők a középhegységekben találhatók, a Dunántúli-középhegység büszkélkedhet a legtermészetközelibb erdőkkel. A Nyírség, Szabolcs, Duna-Tisza-köze erdei vannak a legrosszabb helyzetben. Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy tájidegen fajokkal fásítottak az erdőnek kedvezőtlen termőhelyeket is. Fafaj szerint a bükkös állományai, valamint az alig kezelt karsztbokorerdők, törmeléklejtők társulásai a legtermészetesebbek, ennél kedvezőtlenebb helyzetben vannak a cseres-tölgyesek. A kultúrerdők, mint a nemesnyarasok még annak ellenére, hogy a legrosszabb eredményt kapták, 30 százalékos természetességgel jellemezhetők, a kategórián belül a legjobb állapotban pedig a fenyvesek vannak. A nyugati országokkal ellentétben a hazai felmérés a termőhely állapotát is számításba vette, ezért nem hasonlítható össze azok eredményeivel.
A professzor hozzátette: erdeinkben kevés a meghagyott holtfa, noha számos odúlakó élőlénynek és rovarnak nyújt táplálkozó és búvóhelyet, ezzel fenntartva a biológiai sokféleséget. Az erdészet paradigmaváltása a sokat hangoztatott vadkár ellen is megoldást jelenthet: az elegyesség, változatos koreloszlás, azaz vegyes korú állományok, megfelelő szintezettség és záródás, borítottság révén nemcsak az erdő immunitása nő, de a vadkár is megoszlik, ha nem nagy kiterjedésű felújításokra, fiatal zsenge rügyekre csábítják a vadat. A homogén állományok átlagosan 52 százalékos, a heterogén viszont már 66 százalékos természetességi értékű. Összességében tehát a természetesség egy szempont az erdők értékelésében, alkalmas az erdők minőségi állapotának és a változásnak az értékelésére, az erdőfenntartási módszerek összehasonlítására, segítségével új erdőművelési koncepciót állíthatnak fel. A cél az állapot javítása, állandó monitoring és a megfelelő szintű támogatás, ami az elegyesség és az erdőszegély kialakítását is jutalmazza. Reményét fejezte ki továbbá, hogy az erdészek nem csak a faállománnyal foglalkoznak majd, hanem az erdő többi részével is.
Az elegyesség és a természetesség ökológiai szerepéről előadást tartott Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője, amelyben kiemelte a parazitoidokkal való kártevő elleni védekezés lehetőségét, a holt fa szerepét, mint élőhelyet. A holtfa, azaz elhalt, elszáradt fa több ezer fajnak kizárólagos életfeltételeit teremti meg. A harkályok, odúlakó denevérek, rovarok számára kulcsfontosságú az elöregedett fa. 26 nálunk élő denevérünk közül 24 odúlakó, az épületeket pedig a kevés számú odú miatt keresik fel. A lombelegy arány növelése révén pedig a megbetegedéseket, legfőképpen pedig a fenyő állományok szúkárait előzhetjük meg.
Horváth Ferenc, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársa az erdőrezervátum-kutatás eredményeit foglalta össze. Veszélyként említette az invazív fajok terjedését, a táji leromlást, az élőhelyek fragmentálódását, a klímaváltozást, a magas vadlétszámot, az idegenhonos fajokat és a biológiai inváziót. Szó esett a Magyarországi Élőhelyek Térképi Adatbázisa (MÉTA) és a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer pillanatnyi állásáról, feldolgozottságáról.
Az ágazat támogatási rendszeréről Klemencsics András, az FVM Erdészeti Főosztályának vezetője úgy vélekedett: az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap pénzforrása 2007-től megoldást jelenthet több problémára (EMVA). A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességét pedig növeli az uniós rendelet. Az erdőtörvény jelenlegi módosítása lehetőséget teremt az EMVA pénzek osztására 2007-től, szolgáltató, ügyfélbaráttá változtatja a közigazgatást, a magánerdőgazdák működőképességét javítja, a hazai erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók esélyegyenlőségét teremti meg, valamint racionálja az erdészeti szakigazgatást. Hozzátette, június 30-ig kell a tervezetet az országgyűlés elé vinni, várhatóan áprilisban-májusban már az új társminiszterek egyeztethetnek.
Sódor Márton, a zöldtárca Természetvédelmi Hivatalának munkatársa beszélt a természetvédelmi stratégiákról, célokról, a jelenlegi védelmi státuszokról, kategóriákról. Elmondta, a védett erdőben erdő kezelése folyik, nem védettben erdőgazdálkodás. Nem a módszer, hanem a cél más - tette hozzá. A természetvédelem célja a fokozatos erdőszerkezet változás, természetközeli erdők létrehozása, szálalóvágással, majd szálalással, a folyamatos erdőborítás fenntartása, az ökológiai funkció megtartása, háborítatlan erdőrészek megtartása. Fontos a fafajválasztás, az erdők és az ültetvényerdők szakmai megkülönböztetése és a támogatás differenciálása, szükség van újabb védetté nyilvánításokra és egy térinformatikai rendszer kiépítésére. Az erdősztepp és ártéri erdők pedig kiemelt figyelmet érdemelnek. A közcélú feladatok ellátására támogatást kell kiutalni.
Előadás keretében megszólalt Gémesi József, az ÁPV Rt. ügyvezető igagató helyettese, valamint értekezés folyt az erdők társadalmi megítéléséről, az erdészek szerepvállalásáról, társadalmi részvételről és a civil szervetek szerepéről. Szó volt a Pro Silva koncepcióról is. A program ma délelőtt terepi bejárással zárult. A szakmai fórumot a Kerekerdő Alapítvány szervezete.
Bohus Anita