Felmérhetetlen károkat okoznak az agancsgyűjtők (VIP)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2006. 03. 13. 
Elérkezett az ideje, hogy az erdők koronás királya levesse elmúlt évben növesztett fejdíszét, hogy az idén ismét részese lehessen ennek a csodának, amit a szakemberek agancsfelrakásnak hívnak. Egyes területeken ez a folyamat már megkezdődött, és ennek köszönhető, hogy egyre nagyobb létszámban látogatják az erdőt illetéktelenek, és különböző trükkökkel elősegítik az agancsok idő előtti levetését.

Ehhez tudni kell, hogy a napos órák számának növekedése következtében a csontfaló sejtek munkájának köszönhetően a hazai erdők legnagyobb vadjai a gímszarvas bikák, majd valamivel később a dámszarvas bikák is levetik az elmúlt évben felrakott agancsukat. Ez egy élettani folyamat, aminek során a vadnak nyugalomra lenne szüksége, hogy ne külső mechanikai behatás révén essen le az agancs, mert ez súlyos sérüléseket is okozhat az agancstőn, ami nagyon súlyos elváltozáshoz vezethet, és az állat későbbi életére komoly kihatással van. Azért beszélhetünk ebben az időben a szezon kezdetéről, mivel az őzagancs kevésbé kelendő portéka a feketepiacon, pedig a bakok már októberben elkezdik agancsuk levetését, és mostanra előrehaladott állapotban van az idei agancs felrakása. Ennek oka a méretekben keresendő. Egyrészt nehezebb megtalálni az őzagancsot, másrészt súlyra sokkal nagyobb, ezért az érte kapható fizetség is magasabb a gímszarvas agancsának esetében.
A hullott agancs felvásárlása jó üzlet, mert különböző dísztárgyak és használati eszközök készülnek az agancsokból. Vannak területek az országban, ahol ez az egyik fő bevételi forrása az erdő mellett lakó munkanélkülieknek.
Azon túl, hogy az állat is megsérülhet a helytelen agancslevetés során, az összegyűjtött és fekete kereskedelembe került agancsok magukkal viszik azt az információt, melyet a terület vadgazdáinak nyújthatna, ha azokat arra jogosultak gyűjtenék össze. Az összegyűjtött hullott agancs alkalmas a területen megtalálható szarvas állomány korbecslésére, létszámára és lehet következtetni a fizikai állapotra is. Ezért lenne fontos, hogy a – Vadászati Törvény szerint egyébként a vadgazdálkodásra jogosult tulajdonát képező – hullott agancs a területen gazdálkodó szervezethez jusson el. Ezek nélkül az információk nélkül nem készülhet a szarvasállomány létszámáról pontos felmérés, ami alapja lehet a következő évi kilövési terveknek. Ezzel veszélybe kerülhet a tervszerű vadgazdálkodás, ami elengedhetetlen, hogy a magyar vadállomány világhírnevét megőrizzük. A szakemberek az összegyűjtött agancsokat felcímkézik és elkészítik a megfelelő statisztikákat, amelyeket a tervezés során is felhasználnak.
A korábbi években még olyan is előfordult, hogy az agancsgyűjtők, mikor észlelték a szarvasok feltűnését egyes területeken, addig hajszolták az állatokat, amíg azok egy csatornába szorultak majd ott néhányuk el is pusztult. Nagyon fontos, hogy mindenki tudja: a területen bejegyzett vadgazdálkodó engedélye nélküli agancsgyűjtés jogszabályellenes és büntetendő.

Punk János  


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.