2015. január 17. - A második generációs bioüzemanyagok laboratóriumban kikísérletezett megoldásait kezdték alkalmazni európai és amerikai cégek a kozmetikai szerekben.
A Unilever és más márkák génmódosított algákkal létrehozott olajat használnak termékeikben. A módszer elérte a szappanokat és a testápolókat is – anélkül, hogy a nagyközönség tudná.
Miközben az élelmiszeriparban terjed a nanotechnológia, a kozmetikai ipar olyan hozzávalókat használ produktumaiban, melyeket algákból vagy éppen baktériumokból nyertek.
A második generációs bioüzemanyagokat baktériumok és gombák állítják elő „bioreaktorokban”, mivel ezek a mikroorganizmusok enzimeket termelnek. Mérnökök rájöttek, hogy a módszer a kozmetikai szerek számára is jól jön.
A New York Times leleplező írása szerint a belga Ecover márka olyan folyékony –ruhatisztításhoz használatos – mosószert kínál, amihez a hozzáadott olajat algából vonták ki. Mégpedig génmódosított algából.
A szándék persze pozitív: az új olajfajtával a pálmaolajat akarták kiváltani, melyet a tejföltől kezdve a vajon és a testápolókon át termékek ezreiben használnak, s melynek termeléséhez megyényi nagyságú esőerdőket vágnak ki Indonéziában, hogy helyet adjanak az olajpálma-ültetvényeknek. (Az erdőirtás nemcsak azzal jár, hogy a fákban megkötött óriási szén-dioxid-mennyiség visszajut a légkörbe, hanem az őshonos állatok élőhelyének elpusztítását is maga után vonja, s fajok kerülnek a kihalás szélére. Erről szólt az orángutánujjat szerepeltető KitKat-ellenes kampány.)
A cégek hangsúlyozzák, hogy ez az olaj sokkal inkább „fenntartható”, mint a pálmaolaj alkalmazása az élelmiszer- és kozmetikai iparban. De vajon egyik rosszból a másikba esnénk?
A szintetikus biológia, mely ipari célra külön biológiai rendszereket hoz létre – rendszerint génmódosítással – több mint húsz éve van alkalmazásban, de eredményei csak a közelmúltban kezdtek felbukkanni kereskedelmi forgalomba kerülő termékekben. A mesterségesen előállított illatoktól, ízektől a kozmetikai anyagok módosításáig hosszú a lista.
Fogyasztói érdekvédők és aktivisták azt szeretnék, ha a szintetikus biológiai megoldások is ki lennének címkézve a termékek csomagolására, illetve a flakonokra, hogy a vásárló pontosan tudja, mit vesz meg.
Megbuherált mikróbák
A génmódosítás ahhoz kell, hogy a baktériumot olyan enzimek termelésére fogják, amit természetes körülmények között az nem állítana elő. A génmódosítás gyakran sci-fi-be illő: az új gént számítógépen alkotják meg, majd egyszerűen belehelyezik az organizmusokba – írta a New York Times. Ezt hívják „mesterséges génszintézisnek”. Máskor az organizmusban meglévő gént módosítják, új elem hozzáadása nélkül.
Az Ecover az egyetlen cég a földkerekségen, mely beismerte, hogy mely termékében él a szintetikus biológia lehetőségeivel. A neve Ecover Natural Laundry Liquid. Sokatmondó, hogy az ebben használt algafajtát előállító Solazyme eltávolította honlapjáról a szintetikus biológia kifejezést, holott az amerikai napilapban a Solazyme korábban nyíltan e technológiát használó cégként hirdette magát.
A Solazyme hangsúlyozza: a szó hagyományos értelmében vett génmódosított anyag nem szerepel a termékeiben, hiszen az organizmus, ami előállítja az olajat, vagyis az alga génállománya lett módosítva. Amerikában a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Élelmiszer és Gyógyszerhatóság (FDA) is engedélyezett olyan génmódosított mikróbákat, amelyekből a kivont anyagokat narancs- és grépfrútíz előállításához használnak.
A legújabb tendencia az, hogy a vállalatok génmódosított élesztőgombából és más mikroorganizmusokból kivont matériákat alkalmaznak vanília- és citromízesítés előállítására.