Miután a Honvédelmi Minisztérium beperelte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatalt, mert a földhivatal nem volt hajlandó a művelési ágból kivonni a toronyépítés miatt katonailag okkupált magánerdőt, a bíróság jogerősen elutasította a HM keresetét. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága ígéretet tett arra, hogy az erdőtulajdonos közérdekű bejelentését támogatja, és kezdeményezi a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél a Kánya-hegy, Gyepű-hegy és Balta-hegy végleges védetté nyilvánítását, azaz Zempléni Tájvédelmi Körzet ezekkel a területekkel való bővítését.
1./ A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság jogerősen elutasította a Honvédelmi Minisztériumnak azt a keresetét, melyben a HM, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivataltól a kánya-hegyi erdő művelési ágának megszüntetését kérte.
A HM eredetileg az Encsi Körzeti Földhivatalhoz benyújtott beadványában kérte a HM által torony építési célra igénybevett kánya-hegyi magánerdő művelési ágból történő kivonását, azaz azt, hogy a földhivatal a terület tulajdoni lapjára vezesse rá a „Kivett terület”, Állami terület I.” bejegyzéseket.
Amint arról már korábban beszámoltam ennek a HM kérésnek a hivatal először államigazgatási határozatával helyt adott, majd mielőtt még a határozata jogerőre emelkedett volna, megállapította annak törvénysértő voltát és saját hatáskörében hatályon kívül helyezte saját korábbi határozatát. Tette ezt azután négy munkanappal, hogy a katonai bázist körülvevő kerítést kármegelőző és faültetési célból erővágó ollóval átvágva kívántam demonstrálni, hogy a terület nemcsak, hogy papíron sem építési telek, hanem üzemtervezett erdő, de a valóságban is, ténylegesen művelés alatt álló erdő. ( Lehetne, ha testi kényszer alkalmazásával a HM őrei nem löknének ki a területemről. ( A másik területemre)).
Az Encsi Körzeti Földhivatal hatályon kívül helyező határozatával azonban újra magánerdő lett a terület.
A HM ezt a határozatot fellebbezte meg a megyei földhivatalnál, amit az elutasított, majd ezután fordult a HM bírósághoz és kérte az államigazgatási megszüntető határozat bírósági felülvizsgálatát, azaz annak hatályon kívül helyezését, ezzel végeredményben a terület művelési ágból való kivonását most már a bíróságtól kérve.
Még a bírósági döntés előtt az akkori honvédelmi miniszter Juhász Ferenc levélben kezdeményezte Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszternél, hogy a területet vonják ki a művelési ágból, és államosítsák. Az FVM miniszter a honvédelmi miniszter mindkét kérését elutasította, azzal, hogy a kéréseknek nincs meg a jogszabályi feltétele.
A bíróság előtt folyó közigazgatási perben, mely a Kánya-hegyi magánerdő sorsáról szólt, valójában tehát két minisztérium állt egymással szemben, magáról a bírósági eljárásról az érintett erdőtulajdonosok pedig mit sem tudtak.
Kommentár: A hír, a bírósági ítéletről kedvező, de nem cáfolja korábbi beszámolóimban állított tételt, miszerint ma Magyarországon a jogállamiság általában alapvetően csak addig a határig terjed, amíg a jogorvoslatot kérő fél hatalmi, kapcsolati, gazdasági ereje nagyjából egy súlycsoportban van az alperes ilyen természetű súlyával. Sajátos módon a magyar bíróságok paternalista, azaz tekintélyelvű szemlélete oda vezetett, hogy a bíróság előtti egyenlőség elvét a gyakorlatban lassan már csak úgy lehet értelmezni, hogy a bírói szándék szerint csak egyenlő súlycsoportba tartozó peres felek között érvényesülhet a fegyveregyenlőség elve, függetlenül a felek érveinek jogi súlyától és alaposságától, és ismétlem itt most legkevésbé sem a jogi érvek súlyára, megalapozottságára gondolok
Most két minisztérium állt egymással szemben a bíróságon, és lám a velem szemben korábban jogtipró bíróság egyszerre lett képes jogszerű és szakszerű döntést hozni, méghozzá igen rövid ideig tartó eljárásban, amit természetesen indokolt is a jogi helyzet egyértelműsége. ( Ezen az alapon persze nekem a HM-el szemben már két és fél éve végleg meg kellett volna nyernem a birtokpert, de hiába, én nem állami érdekkörbe tartozó peres fél vagyok, nekem az állammal szemben nem jár, csak úgy, a tisztességes eljáráshoz való jog. Majd, talán egyszer. )
A bíróság döntésével most végre megállni látszik a kánya-hegyi ügy „jogi eróziója”.
A Kánya-hegyen, a természetben folyamatosan végbenő erózió legalábbis megfékezésére adhat esélyt viszont az a terv, ha megvalósul, amiről a második kedvező hír szól:
2./ Miután a Zemplén-hegység állami természetvédelmi kezelését a Bükki Nemzeti Parktól átvette az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, utóbbi közölte velem, hogy közérdekű bejelentésként tett javaslatomat a Kánya-hegy és térsége végleges védetté nyilvánítására támogatja, és a védettség elrendelését a miniszternél kezdeményezni fogja. A Kánya-hegy és tágabb környezete eddig is NATURA 2000 terület, zöldfolyosó, természeti terület, a Kánya-hegynek pedig az a része, ahol a torony megépült a Zempléni Tájvédelmi Körzet (ZTK) védőövezetének része volt , a miniszter döntésétől függően azonban ez az egész területi egység, tehát a Kánya-hegy, a Gyepű-hegy és a Balta-hegy a ZTK részévé válhat. Ha a végleges védetté nyilvánítás megtörténne, akkor ezzel elejét lehetne venni annak, hogy az ökológiailag egyedülálló terület véglegesen különleges katonai területté, építési területté váljon, illetve a védett jogi státusz mellett nagyobb esélye lenne annak, hogy az építmények és az aszfaltút okozta folyamatos eróziót és az ökológiai romlást hatékony gyakorlati természetvédelmi munkával meg lehessen állítani. Perlaki Tamás erdőtulajdonos