Német joghurtokban megízlelhetjük a hargitai málnát, a biharit Olaszországba viszik
Az évek során hozzászoktunk, hogy a téli csemegék egy részét az erdő adja – csakhogy az idén más a helyzet.
A korai nyár a hosszú szárazság miatt nem hozott akkora termést, mint régebben, pedig családok százainak ez az egyetlen megélhetési lehetősége.
A Hargita megyei erdőkből közel 200 tonna málnát tervez „kisajtolni” a megyei erdészeti hivatalhoz tartozó begyűjtőközpont – Németországnak. Miklós István központvezető jelezte: eddig 180 tonna be is gyűlt, az akció pár nap múlva lezárul. Egy kiló gyümölcs ára 1,5 euróra rúg, külföldön természetes ízadalékká alakul. A mérnök hírügynökségnek úgy nyilatkozott, pontosan nem tudja, hová kerül a hargitai málna, ám nem kizárt, hogy a hazai piacon is forgalmazott tejtermékekben érezzük. A gyűjtéshez borszéki, bélbori, tölgyesi, gyergyóhollói szedőket alkalmaztak – 3 lejt kapnak a begyűjtött kiló után. Szintén hargitai csemege a szeptember-októberben szedhető csipkebogyó, „hecserli”.
Erdei munkakerülők?
Erdély-szerte megszokott jelenség az útszéli erdeigyümölcs-árusítás: málna, áfonya, szeder, gomba. A málnaszedők nagy része roma, de nemcsak. Nagybánya környékén például a városlakók egy része is kiköltözik nyáron az erdőszélre, családostól. Általában a jövedelem nélküli személyek és a kisfizetésűek folyamodnak ehhez a kereseti lehetőséghez, akik a nyári időszakra fizetetlen szabadságot kérnek munkaadójuktól, hiszen ha jó a termés, akár félévi jövedelmüket is „leszedik” egy hónap alatt.
De olyan családok is akadnak, akik júniustól októberig járják az erdőt, az év hátralevő részében pedig nem dolgoznak. Hajnaltól késő estig szedik az erdei gyümölcsöt, közben felváltva árusítanak az út mentén, ahol éjszakánként autóban vagy sátrakban húzódnak meg. „Négy nap szedés után kb. 50 lejünk van, de voltak itt családok, akik egy hónap alatt megszedték a százmilliót” – mondja egy asszony. Számára az áfonyaszedés azonnali segítséget jelent a nincstelenség enyhítésében.
Az egészségügyi hatóságok nem tudják megfékezni a jelenséget, bármennyire is veszélyes a moshatatlan gyümölcsök – mint például a málna – fogyasztása, ezért a vásárló saját felelősségére vásárolja, és fogyasztja ezeket a termékeket, nyilatkozta Gheorghe Timiº, a Máramaros megyei Egészségügyi és Állategészségügyi Igazgatóság vezetője.
Földi megélhetés
Az alkalmi árusok a nagyvárosi piacok környékét is ellepik áfonyát, málnát, gombát kínálva. A piacok területére nem engedik be őket, tehát kénytelenek a kapukon kívül árulni portékáikat. Az idén Nagyváradon hiába keresünk friss erdei gyümölcsöt, mert a korán jött nyár, és a nagy szárazság miatt a termés csekély volt, és hónapokkal hamarabb beérett. A nagypiacon nézelődve egy fiatalasszonyt szólítunk meg, aki kókadozó őszirózsát árul.
„Jaj, kezicsókolom, én is szedtem málnát, szamócát, de annak már rég vége. Majd még jön a szeder, ha nem égett ki az egész. Nagyon nagy veszteség ez nekünk, higgye el! Hiába mondják, hogy menjünk az erdőre, szedjünk gombát, s akkor lesz, mit főzni! A tavaly jó volt: délután kimentünk a purdékkal az erdőre, s estig teleszedtünk pár kosarat. Aztán reggel behoztam Váradra, s mindjárt volt pénz” – panaszolja a magyarremetei asszony. Maros megyében a helyzet elkeserítő, ugyanis a gombaszedők szeméthegyeket, letiport növényzetet hagynak maguk után az erdőben, rondítva a táj szépségén, kisebb károkat okozva.
Kolozsváron a környező hegyekben szedett áfonya kilója 13 lej a piacon, málnát már 8 lejért is lehet kapni, a szederért 10 lejt kérnek. Gombaárusokat nem látni, ugyanis az ellenőrök nagyon komolyan végzik munkájukat, mióta tavaly egy egész család kórházba került a piacon vásárolt gomba okozta ételmérgezés miatt.
Csíkszeredában egy városszéli házban korábban tűrhető áron vettek át sárga rókagombát és ízletes vargányát. „Négy vagy öt éve foglakoztunk ezzel, de már kiöregedtünk belőle” - mondja Szekeres Károlyné. Régebben Csíkcsicsóba szállították az összegyűjtött gombát, ahol egy olasz cég 1 eurót adott nekik kilónként. A férj nyugdíjazása után kezdett gombabegyűjtéssel foglakozni, mert értett a gombákhoz, hiszen erdésztechnikus volt, negyven évig járta az erdőt.
A piacon a mezei csiperke kilójáért hat lejt kérnek. Akad még málna is, kilónként 8 lejért, a fekete és piros áfonyának 10 lej kilója. „Messziről hozzuk, lelkem, szinte Gyergyóig megyünk málnáért, áfonyáért fel a Hargitára, és Tusnád felé” - mondja az egyik asszonyság, de a pontos lelőhely „szakmai titok”.
Naponta több tízezer eurós kár
A Dicsőszentmártonban székelő erdeigyümölcs-begyűjtő vállalkozásnál a leginkább exportra szánt gyümölcsök eladási ára: a fekete áfonya exportára kilónként 2,5-3 euró, a piros áfonyáé 1,7-1,8 euró, a málnáé 1,4 euró, a szederé 1,5 euró. Azt, hogy mennyit fizetnek a szedőknek, a vállalkozás vezető nem árulta el.
Bihar megyében Alsólugason működik egy olasz cég, mely málna, az áfonya, és gombagyűjtésért fizet. Ezeket feldolgozva viszik Olaszországba. Egy nevét elhallgatni kívánó alkalmazott szerint a szárazság miatt az anyagi kár naponta több tízezer euróra rúg.