2007. augusztus 21.
Az angol Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB) tette közzé az első olyan összefoglaló munkát, amely egy átfogó természetvédelmi szabályozás hatékonyságát értékeli. A Science című tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint számos, európai szinten is veszélyeztetett madárfaj állománya erősödött meg a Madárvédelmi Irányelvnek köszönhetően. A szabályozás 1979-es életbe lépésével a tagállamoknak különleges védelmi intézkedéseket kellett foganatosítaniuk. Az irányelv értelmében, a tagállamokban különleges madárvédelmi területeket kellett kijelölni a vadonélő madarak védelmére. Ezek a területek a Natura 2000 hálózat részét képezik. Az elmúlt évtizedek példái bizonyítani látszanak, hogy a megfelelő jogi háttérrel biztosított természetvédelmi intézkedések sikeresen működnek.
Az RSPB és a BirdLife International abbéli reményét fejezi ki, hogy e kutatás eredményei ösztönzőleg hatnak az Európai Unió valamennyi régi és új tagországának kormányzatra, és meggyőzi őket a Madárvédelmi Irányelv fontosságáról, és szükségességéről.
A madárvédelmi területek nem megfelelő kijelölése és védelme, illetve a kijelölt területek elégtelen támogatása és nem fenntartó kezelése alááshatja a madárvédelem és a Madárvédelmi Irányelv sikerét, és az európai élővilág végzetes pusztulásával járhat - figyelmeztet közleményében az RSPB és a BirdLife International.
Magyar vonatkozások
Magyarországon a Madárvédelmi Irányelv az uniós csatlakozás óta van érvényben. Az irányelv joganyaga - az 1992-es Élőhelyvédelmi Irányelv tartalmával együtt -- a 2004. október 8-án hatályba lépett kormányrendelettel került a magyar jogrendbe. E rendelet hirdette ki a hazai különleges madárvédelmi területeket is. Magyarország csatlakozásával a Madárvédelmi Irányelv függeléke (Annex I.) az alábbi fajokkal bővült: kék vércse, kerecsensólyom, széki lile; és ez a rendelet tette közzé a hazai különleges madárvédelmi területeket is. Az Irányelv mellékletében megtalálható több madárfaj esetében a magyarországi állomány adja az Európai Unió állományának több mint 10%-át - e fajok megőrzéséért hazánk kiemelt felelősséggel tartozik.
A madárfajok állományaiban bekövetkező változásokat csak egy jól szervezett és folyamatosan működő monitoring rendszer képes nyomon követni. Az MME Monitoring Központja, mely a madárállományok felméréseinek koordinációjáért felelős a civil oldalon, sajnos évről évre kevesebb állami támogatást kap, s programjainak finanszírozása jelenleg nagyrészt megoldatlan.