A hulladékeltüntető ipar múltja a jövője (gondola)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2007. december 10.
Természetrablás
Előzetes letartóztatásba helyeztek három kiskunhalasi férfit, akiket környezetkárosítással gyanúsítanak a térségben zajló illegális fakitermelések kapcsán. Az ügy precedens értékű, és "faltörő kos" lehet az egyre kiterjedtebb, százmilliós összegeket forgató "famaffia" elleni küzdelemben. Egy nincstelen fiatalember állandó pénzhiánnyal küzd, kevéske bevétele általában a kocsmárosokat gyarapítja, ezért örömmel fogadta a "faipari vállalkozó" Sz. Ferenc ajánlatát: kap 100 ezer forintot, ha "papíron" megvásárol összesen 46 hektár erdőterületet, majd a kidöntött faanyagot - mint tulajdonos - továbbadja megbízójának. A vállalkozó megnyugtatta: ha bírságolásra kerül a sor, úgy sem tudnak rajta semmit behajtani. Az üzlet megköttetett, a szóban forgó kiskunhalasi, illetve zsanai erdőkben pedig október-november során mintegy 24 hektár fenyőt, akácot és nyárfát vágtak ki - illegálisan. Ugyanis az erdőgazdálkodási szabályok értelmében a több millió forint értékű faanyagot még évekig nem lehetett volna kitermelni. Ráadásul erdőfenntartási járulékot éppúgy nem fizetett senki a művelet után, mint ahogy adót, illetéket, tb-járulékot sem, és "természetesen" az erdő sem mostanában lesz újratelepítve.
Kitermelési kunszt
Új üzletág az illegális fakitermelés, az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerint a megyében idén 200 hektáron, mintegy ezer kamionra való fát termeltek ki, ami több mint másfélszerese a tavalyi mennyiségnek. Évente mintegy 1700 hektáron végeznek tarvágást illegálisan, tavaly 100 millió forint bírságot szabtak ki, idén azonban volt olyan, hogy egyetlen személy kapott 200 milliós büntetést. A nyomozást vezető százados szerint most igazolódni látszik, hogy megvalósították a környezetkárosítás bűncselekményét. Az ügyben készült szakértői jelentés megállapítja: a halasi és a zsanai területen 24 hektáron történt tarvágás helyreállítási költsége több mint 10 millió forintra rúg, és területe 20-40 év múlva nyerheti vissza jelenlegi állapotát. A gyanúsítottak egyébként cégeiket is fiktív módon hozták létre, ezért felmerül az okirat hamisítás gyanúja, az adóhatóság pedig várhatóan adócsalás miatt fog vizsgálódni az ügyben. A rendőrség egy halasi ügyvéd felelősségét is vizsgálja, aki a szerződések többségének megkötésében segédkezett. Az erdészek a megyében 3-4 családról tudnak, amelyek illegális fakitermeléssel foglalkoznak - újabban Csongrádban, Tolnában, sőt Borsodban is. Az ujjnyi vastagságú aranyláncokat viselő, és a legújabb Mercedesszel közlekedő "vállalkozók" 200-300 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, ellehetetlenítve a szabályokat betartó erdőgazdálkodókat. Az általuk kitermelt fa akadálytalanul kerülhet a feldolgozó üzemekbe, vagy akár exportra is. Az eddigi adatok szerint a Halas környékén kitermelt faanyag több cégen átfutva a KEFAG Zrt.-hez jutott, az állami tulajdonú társaság pedig Ausztriába exportálta az általuk legális eredetűnek gondolt árut. /1/
Famatuzsálemek
Több mint 100 millió forint értékű faállomány pusztult ki egy nagycenki lakópark építése miatt. 100, 120 éves fákat még a Széchenyi-család telepítette a saját kertjeként fenntartott területre a XIX. században. Túlélték a világháborúkat és ellenálltak a fatolvajoknak, mára azonban mindössze kettő maradt épen közülük. A 100 évesre saccolható hársfa eszmei értéke 5 millió forint körüli a szakértői vélemények szerint. A Széchenyi-család által telepített kertet az előző, szocialista vezetésű önkormányzat adta el egy ingatlanfejlesztő cégnek, aki lakóparkot álmodott ide. A vállalkozó érvényes építési engedéllyel rendelkezik, a falusiak szerint a korábbi vezetés hibázott, amikor nem képviseltette magát a telek kimérésénél. A lakók hiába tiltakoztak a fák kivágása ellen. A faluban nagy a felháborodás a fák kipusztítása miatt. Az új vezetés tehetetlen, szerintük a károkat most már csak a beruházás befejezésével lehet ellensúlyozni. /2/
Hulladékhegyek
Budapest XIV. kerületében, a Komáromi útnál, az M3-as bevezető szakaszánál, amint az ember áthalad a zuglói körvasútsor fölött, holdbéli táj tárul a szeme elé: törmelékhegyek éktelenkednek egy négyhektáros területen. Eddig kétszázhúsz lakos írta alá a Metzger Trans Kft. által működtetett hulladéktelep bővítése elleni tiltakozást. Mindhiába. A jelek szerint az üzleti érdekek többet nyomnak a latba, mint a környezeti- és zajártalmak ellen küzdők érvei. Majdnem tízszeresére, évi 130 ezer tonnáról 1 millió 66 ezer tonnára akarja növelni a rákospalotai kertvárostól kőhajításnyira üzememelő zuglói hulladéktelep kapacitását a Metzger Trans Kft. Bővítési kérelmét ősszel nyújtotta be a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, pár hónappal azelőtt, hogy lejár 2003-ban kapott engedélye. Az építkezésből származó törmeléket - beton, bitumen, föld - évi 130 ezerről 360 ezer tonnára növelnék, januártól 750 ezer tonna kevert sittet is vinnének a Komáromi útra. A Metzger Trans-nak azonban nincs engedélye hulladék lerakásra, csak kezelésre. A MÁV-tól is ideiglenes hulladéktárolás címén vesz bérbe 3,2 hektárnyi területet a 0,7 hektáros saját része mellé. A kiválogatást követően az őrlőgéppel szétzúzott sittet újrahasznosított állapotban kell elszállítaniuk. A Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese, Tolcsvai Rózsa a hvg.hu-nak nem akart nyilatkozni arról, hogy kiadják-e a hosszabbításra vonatkozó engedélyt, mivel „folyamatban lévő ügyről van szó”. Arra sem tudott válaszolni, miként állíthatja az Metzger Trans által megbízott Euro-World Hungary Kft. szakvéleménye, hogy a „a telephely körbe van kerítve betonpalánkos kerítéssel”, miközben nincs. „A szakvélemény tartalmáért az engedélyt kérő tartozik felelősséggel”, jelentette ki, megjegyezve, a Környezetvédelmi Felügyelőségnek nincsenek anyagi forrásai az ellenőrzésre. /3/
Hatékonyabb fellépést várnak a feketegazdaság ellen
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) hatékonyabb fellépést vár el a kormánytól a feketegazdaság (az árnyékgazdaság törvénysértő ága) visszaszorításában. Pataky Péter, a szervezet elnöke nyíregyházi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jelenleg úgy tűnik, hogy a kormányzatnak nincs megfelelő eszköze erre, így a közterhek viselése alól nagyon sokan kibújnak. Az MSZOSZ elnöke szerint határozott fellépésre lenne szükség, mert az ismert statisztikai adatok szerint a bruttó nemzeti össztermék arányában a feketemunka meghaladja a 25 százalékot is (tehát a szürkegazdaságban végzett munkák ezen kívül számolandók) Magyarországon. Az MSZOSZ számítása szerint mintegy 400 milliárd forint összegű terhet kaptak a munkavállalók, akiknek emiatt erőteljesen romlik majd a jövedelmi helyzete, csökken az életszínvonala és szociális biztonsága. Ráadásul szerinte egy részüket a munkanélküliség réme is fenyegeti, a közszférában tervezett leépítés következményeként. A szervezet támogatja a foglalkoztatási arány növelését, az inaktívak számának csökkenését, de fellép a terjedő határozott idejű foglalkoztatás ellen is, hiszen az teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Tiltakozik a terjedő munkaerő-kölcsönzés ellen is, mert az nem ellenőrizhető, s ugyancsak növeli a dolgozók kiszolgáltatottságát. /4/
Piacfelügyeleti eljárások
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Budapesti Értéktőzsde bejelentésére piacfelügyeleti eljárást folytatott le négy, a Tőzsdemágus játékban részt vevő személlyel szemben, akik a játék ideje alatt piacbefolyásoló megbízásokat adtak be az éles tőzsdei kereskedési rendszerbe. A Magyar Tőkepiacban kedden közölt határozat szerint a négy játékos a felügyelettől felszólítást kapott, hogy a jövőben tartsák be a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. A játékszabályok megsértőit kizárták a játékból. A november 30-án zárult Tőzsdemágus játékban a regisztrált játékosok 2 millió forint virtuális kezdőtőkével tőzsdei ügyletkötéseket szimulálhattak a valós tőzsdei árfolyamok felhasználásával. A játékot az nyerte, aki a játék végén a legnagyobb értékű portfóliót birtokolta. A nyertes díja ötmillió forint értékű befektetési jegy volt. A négy kizárt játékos az éles tőzsdei kereskedési rendszerbe eladási, illetve vételi ajánlatokat adtak be azzal a céllal, hogy a játékban a saját pozíciójuk szempontjából előnyös árfolyamokat alakítsanak ki. /5/
Romlott húsok
Tizenöt tonna, részben lejárt szavatosságú, magyar eredetű baromfiárut foglalt le, és küldött megsemmisítésre a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző állomás. A főállatorvosi tájékoztatón elhangzott, hogy a nagykereskedéssel is foglalkozó XI. kerületi hűtőházban a baromfihúson kívül kínai eredetű élelmiszereket, hal és rákféleségeket is találtak. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a csaknem másfél tonna távol-keletről származó rizs, tartalmaz-e genetikailag módosított összetevőket. Közben a Baromfi Terméktanács elnöke egy szakmai találkozón azt szorgalmazta, hogy büntetőjogi kategória legyen az élelmiszerhamisítás. /6/
Kábítószerpiaci események
Kábítószerkereskedők alkotta hálózatot derített fel a rendőrség, a csaknem féléves nyomozás eredményeként. A rendőrség olyan információk birtokába jutott, hogy a két tettes december 20-án külföldi kábítószer-szállítmányt vár, amely feltehetően egy kamion rakományával érkezik. A rendőrök figyelni kezdték a 33 éves férfit, aki szerdán autójával felvett egy nőt, majd együtt egy fóti telephelyre hajtottak, ahol egy kamion parkolt. A rendőrök ekkor léptek akcióba, és elfogták a férfit, valamint a kamion 34 éves sofőrjét. A kamion átvizsgálásakor a rakomány - 24 tonna kávé - közé rejtve két csomagban körülbelül 850 gramm kábítószergyanús anyagot, feltehetően kokaint találtak. A sofőr kihallgatásakor elmondta: a 33 éves férfitől Belgiumban, Antwerpenben vette át a csomagot, amit Magyarország területére kellett szállítania, majd azt a megérkezésekor átadnia. A 33 éves férfi pedig azt vallotta, hogy a 31 éves - szintén Dunakeszin lakó - ismerőse megbízásából vállalta, hogy a Belgiumban megvásárolt kábítószert átadja az azt Magyarország területére behozó kamion sofőrjének. Részletes beismerő vallomást tett, amely szerint a mostanival együtt három alkalommal vett részt kábítószer behozatalában. Elmondta, hogy a fiatalabb férfi 10-20 alkalommal volt Belgiumban az elmúlt két év alatt és kokaint hozott vagy hozatott be Magyarországra. A kokaint itthon körülbelül másfélszeres mennyiségűre hígította fel, majd eladta, s ezzel körülbelül havi 3-5 millió forintra tett szert. /7/
Biztosítói kartellezés
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen hétmilliárd forintos bírságot szabott ki biztosítótársaságokra kartellezés miatt. A hatóság döntése alapján az Allianznak 5,319 milliárd, a Generali-Providenciának pedig 1,046 milliárd forintos bírságot kell fizetnie. Eközben a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségét (Gémosz) 361 millió, három alkuszcéget 13,6-45 millió forintra bírságoltak. A versenytanács álláspontja szerint a megbírságolt cégek és a szervezet 2003-2005-ben számos versenyt korlátozó megállapodást kötöttek. /8/
„Orrgazdák”
A feketekereskedelem legújabb hajtása az illegális parfümkereskedelem. A plázák bekamerázott parkolóházaiban nepperek a bolti ár harmadáért kínálják portékáikat, de sem a gyártók, sem a forgalmazók nem lépnek fel elég határozottan a hamisítók ellen. A HVG munkatársa az egyik budapesti plázában, a parkoló biztonsági őrei segítségével megtalálta a Volkswagenjében alkalmi üzletet nyitó fiatalembert, aki a bolti ár harmadáért kínált "eredeti" parfümöt. Hasonló árfekvésű termékekhez az interneten is hozzá lehet jutni: a világhálón komplett árlistákból választhatja ki a neki szimpatikus terméket a nem túl igényes vásárló, amit egy napon belül le is szállítanak neki. A hamisítás és a Nyugat-Európában vásárolt eredeti termékek illegális forgalmazása gyártónak, kereskedőnek egyaránt tetemes kárt okoz. A hamis áru elsősorban Kelet-Ázsiából származik, magyar és szlovák kamionosok a hamburgi kikötőből hozzák be azokat. A vám- és pénzügyőrség az idén 70 ezer darab hamis és illegálisan forgalomba hozott parfümöt foglalt le - fülesek alapján - a közutakon, valamint a piacokon és aluljárókban tartott razziákon, több mint 213 millió forint értékben, de ez az illegális forgalom töredéke. "Az évi 40-50 milliárd forintos legális piaccal nagyjából megegyezik a feketekereskedelem nagysága. Ez azt jelenti, hogy akár két-háromszor annyi parfümöt adnak el feketén, mint az üzletekben" - mondta a HVG-nek a több híres márka termékeit is forgalmazó Dovex Kereskedelmi és Marketing Kft. ügyvezető igazgatója. /9/
cgp
1. Lefülelték a kiskunhalasi famaffiát. 2006.12.17. HírTV, rsoe.hu nyomán
2. Famatuzsálemeket vágnak ki Nagycenken a lakópark miatt. 2006.12.17. HírTV, rsoe.hu nyomán
3. Ki számolja fel a zuglói hulladékhegyeket? 2006.12.18. hvg.hu nyomán
4. Az MSZOSZ hatékonyabb fellépést vár a feketegazdaság ellen. 2006.12,18. MTI/Menedzsment Fórum nyomán
5. Piacfelügyeleti eljárás a Tőzsdemágus kapcsán. 2006.12.19., [origo] nyomán
6. 15 tonna húst foglaltak le a fővárosban. 2006.12.19. InfoRádió, MR, orientpress.hu nyomán
7. Dunakeszi kokainkereskedő-hálózat bukott be. 2006.12.21. MTI, hvg.hu nyomán
8. Biztosítói kartellezés: hétmilliárdos bírság. 2006.12.21. orientpress.hu nyomán
9. Leleményes „orrgazdák” már a plázák parkolóiban is. 2006.12.21. Homonnai Gábor,hvg.hu nyomán

© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.