A vízi állatokat a Leningrádi területről kezdték behurcolni Moszkva környékére jó 25 évvel ezelőtt, s különösen védett területekre telepítették őket, szőrméjüket ugyanis akkor kéthavi fizetésnek megfelelő 300 rubelért lehetett eladni. 1988-ban alig kétszázan voltak. Számuk ma már eléri a 11 ezret, de a hódprém ára ma már csak 500 rubel, s így nem foglalkoznak velük a szőrmevadászok.
Az orosz mezőgazdasági minisztériumban kapható különleges engedély nélkül egyébként sem szabad kilőni a hódokat. Aki mégis megteszi, orvvadászatért több ezer rubelre büntethetik, és ha hivatalos személy engedélyezi a hódgát elbontását, őt még szigorúbban, már 10-15 ezer rubelre bírságolhatják.
A kilövési kvótát a Moszkvai terület mezőgazdasági minisztériuma határozza meg, és ugyanez a szervezet dönthet egyes kolóniák kitelepítéséről, ha ott építettek gátat, ahol nem kellett volna. A hódok a gáttal ugyanis árvizet okoznak, elrágják a víz alá került fák törzsét, s ha már elfogyott az ennivaló, továbbvonulnak. A területi hatóságnak azonban engedélyeztetni kell döntését az orosz mezőgazdasági minisztériumban, ehhez pedig különféle egyeztetések, szakvélemények szükségesek.
Egyelőre forró vonalon lehet panaszt tenni a hódokra a területi hatóságnál: az engedélyezheti a kilövést. Megrendelték a moszkvai terület elektronikus térképének elkészítését is, hogy kiderüljön, hol jelentenek veszélyt a hódgátak. A térkép segítségével már könnyű lesz megtalálni és deportálni a rágcsálókat olyan vidékekre, ahol kevesebb van belőlük. Permben egyenesen a város közepén épült hódgát: ott most kitelepítik a rágcsálócsaládot, hogy ne zavarja őket a sok ember, aki csodájukra jár.
2008. április 20. - Moszkva környékén egyre inkább veszélyt jelentenek a hódok. A város körül számos dácsa kerülhet víz alá, mert az elszaporodott rágcsálók gátakat építenek.