Erdőben sétálni? Nem szabad! (Erdély.ma)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2008. június 28. - Megjelent, de minek? – tehetnénk fel a kérdést a 2008. évi 46-os számú új erdésztörvény kapcsán, hiszen az a jogszabály, amelyet azért dolgoztak ki, hogy korrigálja a korábbi rendelkezés hiányosságait, nemhogy javítana a helyzeten, még az eddiginél is abszurdabb megkötéseket tartalmaz.

A környezetvédelmi civil szervezetek vehemensen tiltakoztak ellene, a kolozsvári székhelyű Kerékpáros Turizmusért Klub és egyben a Román Hobbikerékpár-szövetség vezetője, Radu Mititean pedig így fogalmazott: „Ez az úgynevezett erdésztörvény azt bizonyítja, hogy néhányan azok közül, akik jóváhagyták, el sem olvasták a szöveget, mások nem értették meg, megint mások pedig készakarva aberrációkat csempésztek a cikkelyekbe”.

Kelemen Nemzeti Park – minden marad a régiben

Az új törvény nemhogy nem tölti be a korábbi jogszabálynak a védett területek ügykezelésére vonatkozó „űrjeit”, egyszerűen megkérdőjelezi ezek környezetvédő és -kímélő szerepét. Az Európai Unió országunk csatlakozásakor kérte, hogy a román kormány hozza létre a Védett Természeti Övezeteket Kezelő Országos Ügynökséget. Ennek az elvárásnak az új törvény sem tesz eleget. Az ügynökségnek elvileg beleszólása kellene hogy legyen az erdőgazdálkodással kapcsolatba hozható gazdasági-politikai „játékba”, az új törvény viszont nem teszi ezt lehetővé. E mulasztás mellett az új jogszabály az erdészeti igazgatóságok hatáskörébe utalja azokat a nemzeti parkokat, amelyek területének legalább fele erdővel borított, azaz Románia legtöbb ilyen övezetét. Ez annyit jelent, hogy egy gazdasági érdekeltségű, üzleti alapon működő intézmény fennhatósága alá kerül a környezetvédelemnek ez a szelete. A Környezetvédelmi Minisztériummal ellentétben a mezőgazdasági tárcának vétójoga van abban, hogy hol jelöljék ki a védett övezetet, illetve ezek menedzsmenttervének elfogadásába is beleszólhat. Előírás továbbá, hogy az erdészeti létesítmények a menedzsmentterv részei, viszont módosításukhoz a mezőgazdasági szaktárca engedélyére van szükség. Ez a paragrafus gyakorlatilag áthúzza a Maros megyei Környezetvédelmi Őrség kifogásait, amelyek arra vonatkoztak, hogy a Kelemen Nemzeti Parkban többször megszegték a jogszabályokat, hiszen a régi erdészeti kerületet tettek a park részévé. Ez még akkor történt, amikor a térség nem számított védett övezetnek.

Engedély nélkül egy szem málnát sem szabad leszedni

Az új erdésztörvény leszögezi: az erdő teljesen a felügyelő intézményé, és bármilyen, bármennyi termés begyűjtéséhez engedélyt kell kérni. Nos, ilyen „kincsnek” minősül a szeder, a málna, az eper, a szamóca, sőt: a gomba is. Magyarán: sem szervezetten, sem egyénileg nem szabad gombászni vagy málnászni. A törvény kidolgozói tehát elvben megtiltják, hogy egy falusi gyerek leszedjen egy doboznyi erdei gyümölcsöt, vagy begyűjtsön néhány őzlábgombát, netán pöfeteget. Ha ehhez támad kedve, írásos engedélyt kell kérnie. A jogszabály arra nem tér ki, hogy kereskedelmi céllal, tehát nagy mennyiségben begyűjtött termésről lenne szó, így az előírás mindenkire vonatkozik.

Erdőben sétálni tilos, motorozni viszont szabad

A rendelkezés határozottan megtiltja, hogy bárki bármilyen módon vagy céllal belépjen az erdőbe – csakis az erre kijelölt helyen, a turista-útvonalakon szabad bóklászni. Viszont arról nem esik szó, hogy melyik szerv hatáskörébe tartozik ezek szakszerű kialakítása. Újabb megdöbbentő paragrafus: az új erdésztörvény megengedi, hogy egyesek sportolási, kikapcsolódási céllal quadokon, ATV-ken, összkerék-meghajtású gépkocsikon, Enduro-motorbicikliken cikázzanak a fák között!

Egy további „poén”: az erdei utak kijelöléséhez nem szükséges környezetvédelmi és építkezési engedély, mert a jogalkotók úgy vélték, az utak az erdő „fenntartható fejlődését” szolgálják. Magyarán: egy kis gyalogséta során az emberek letiporják a virágokat, de egy út, amelyet csakis fakitermeléssel lehet létrehozni, a fejlődést szolgálja.

A törvény tehát egyértelműen a Romsilva érdekeinek megfelelően jött létre, s a jogszabály a teljes bukaresti „vezérkar” kezén áthaladt. Az államelnök, Traian Băsescu sem talált benne kivetnivalót. Mivel megjelent a Hivatalos Közlönyben, a törvény érvénybe lépett. Több politikus jelezte azonban, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadja a rendelkezést.

Mennyit lopnak Maros megyében?

A marosvásárhelyi erdészeti igazgatóság vezetője, Ioan Cristian Chirteş szerint az új erdőtörvényre már csak azért is szükség volt, mert az emberek lopják a fát. Maros megye erdeiből évente 3-3500 köbméternyit tulajdonítanak el jogtalanul. „Sajnos idén sem csökkent az illegálisan kivágott fa mennyisége, a tavalyihoz hasonló a kár” – mondta a szakember. Hozzátette, ebből a szempontból a legproblematikusabb térség Petele, Mezőbánd, Marossárpatak, Erked és Marosludas.

E helységek környékén jelentős roma közösség él, ezért az igazgató úgy véli: „ezekben az erdőkben az őrzés veszélyes mesterségnek számít”. Elmondta, az új törvény betartására nincs anyagi fedezet, és bizonyos esetekben nem világosak az előírások. Itt ő is a fent említett „részletekre” utalt. Az erdők őrzésére és a 30 hektár alatti magánerdők rehabilitációjára több mint 1,4 millió lejre lenne szükség csak Maros megyében. A törvény szerint ugyanis a 30 hektár alatti erdővel rendelkező magánszemélyeknek az állami kasszából biztosítják az őrzés és a rehabilitáció költségeit. Az intézmény kezelésébe 170 ezer hektár erdő tartozik, ebből 110 ezer hektár közvagyon, 60 ezer magántulajdon, amiből megközelítőleg 15.000 hektár osztódik a 30 hektárnál kevesebb erdővel rendelkező tulajdonosok között. Gáspár Botond, KözPont 


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.