Az agrárgazdaság és az iparosítás terjeszkedése az őserdő rovására történik. Egy független nemzetközi természetvédelmi szervezet jelentései szerint Brazíliában például a bio üzemanyagnak szánt szója és cukornád termeléséhez a jelenlegi 28 millió hektárról 2020-ra 128 millió hektárra akarják növelni a termőterületet, főként az Amazonas őserdeinek irtásával.
A tájvédelmet nehezíti, hogy az irtásra kiszemelt területek túl távol vannak az állam által jól ellenőrzött vidékektől. A szövetségi rendőrség környezetvédelmi részlegének parancsnoka szerint sokszor csak akkor értesülnek az engedély nélküli favágásról, amikor az erdő helyén már ki is alakult egy kis település, az ahhoz vezető út, majd a lakosainak megélhetését biztosító szabad mezőgazdasági terület. Ha aztán az ott élők kikövetelik az infrastruktúra fejlesztését is, az erdei területszerzés tovább fokozódik.
A folyamatot a korrupció is segíti, amelynek keretében a területileg illetékes (de azért elég távol lévő) hatóságok vezetőit az erdőtulajdonosok "rábírják" az erdeik eladásának, azzal aztán az új tulajdonosok általi kiirtásának engedélyezésére.
Stop
A brazil állam most létrehozta a BNDES nevű fejlesztési bankot, amelyik az erdőtulajdonosoknak kedvezményes támogatást nyújt - azzal a feltétellel, hogy az erdeik négyötödét mindenképpen megtartják. A bank működéséhez más országok is hozzájárulnak. Norvégia például 200 millió dollárt utalt át e célra.
A brazil államfő augusztus elején megállapodást ír alá a pénzintézetekkel arról, hogy nem kaphatnak hitelt azok, akiket környezetkárosításon kaptak.
A határozottabb rendezés érdekében a szövetségi kormány új környezetvédelmi minisztert nevezett ki a tárca működésének javítására. Hatásosnak ígérkezik az a nagy felvásárlókkal kötött egyezmény is, amely szerint az új erdőirtások helyén termelt szóját, gyapotot, rizst és kukoricát, valamint más mezőgazdasági terményeket, vagy az ott nevelt szarvasmarhák húsát nem veszik át.
Meghirdették a "Tüzes ív" jogszabályozási programot, amiből kiderül: megszigorítják a természet- és környezetkárosításért és amellett például a gyermekmunkáért, az őslakosok kizsákmányolásáért kiszabható büntetéseket is.
Kutatóprogramokat támogatnak, hogy segítsék alkalmassá tenni mezőgazdasági termelésre Brazília távolabbi és ugyancsak óriási, de szárazabb vidékeit, például öntözőhálózatok kiépítésével.