2005. január 4.
GAZDÁLKODÁS Atörvény szerint a földek tulajdonosainak is védekezni kellene
A statisztika szerint az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt azoknak a bejelentéseknek a száma, amelyekben vadkárokról adnak számot. Mégsem arról van szó, hogy több lenne a vad Tolna megye erdeiben. Ma ugyanazt az esetet egészen másként ítélik meg a földtulajdonosok, mint jó tíz évvel ezelőtt.
A privatizáció előtt a szövetkezeti vezetők elnézőbbek voltak a vadkárok megítélésében, hiszen gyakran ők maguk is ugyanannak a vadásztársaságnak voltak a tagjai (netán vezetői), amelyeknek .az okozott kárt kellett volna kifizetni. Ez akkor nem okozott komolyabb problémát. Tolna megyében jelenleg 57 vadásztársaság van. Kosaras Zoltán, megyei vadászati főfelügyelő elmondta, a védekezés azokat a vadásztársaságokat sújtja jobban, ahol a legtöbb az úgynevezett nagyvad, így a bátaapátí, mőcsényi, cikói, gyönki, hőgyészi és pincehelyi vadászoknak kerül a legtöbbe a vadvédelem, illetve a vadkár miatt kifizetett kártérítés. A földtulajdonosok leggyakrabban azt kérdezik: mi számít vadkárnak? Hogyan lehet megállapítani a mértékét? Hol kell bejelenteni, és hogyan lehet a kárt orvosolni? A kérdéseket továbbítottuk DR. DOBOS ISTVÁNNAK, aki vadkár- és igazságügyi szakértő. - A vadászati törvény különbséget tesz a szántóföldi és kertészeti kultúrák között - mondta Dobos István. Ennek ellenére akadnak viták, például a több hektáron termelt fűszerpaprika, zöldbab, dinnye minek számít? A terület nagysága szerint szántóföldről, míg tartalma szerint kertészeti kultúráról van szó. A kárszakértő ez utóbbi szerint számol. Nem mindegy a megítélés, mert a nyúlkár nem számolható el például szántóföldi termesztésnél, de kertészetiben igen. A sérelmek többsége azonban egyértelmű.
Dobos István elmondta: ősszel és tavasszal a legtöbb a taposási kár. Õsszel, amikor a kukorica betakarítása elhúzódik, akárcsak az idén, illetve tavasszal, amikor szárba indul a kukorica és a gabona. A nyulak főleg a facsemetéket, gyümölcsfákat, szőlőtőkét, dinnyét rágcsálják, védekezni ellenük nehezebb, mint a nagyvadak ellen. A fák törzsét vadhálóval veszik körbe, a villanypásztor itt nem hatásos módszer, illetve a fakerítés sem tartja vissza őket.
Mauthner Ilona
Földtulajdonosok védekezési kötelezettségei
A tulajdonostól is elvárja a törvény, hogy védekezzen, ennek mértéke azonban függ attól, hogy vadveszélyes körzetben gazdálkodnak-e. A legjobb védekezés a vadhálós vagy a villanypásztoros kerítés. A nagyvadas területeken, a vadásztársaságok - a hőgyészi, a gyulaji - megvásárolták a villanypásztort, amit a föld tulajdonosaival közösen üzemeltetnek. Olcsóbb, de nem elég hatékony az illatosító, a levágott haj, a kiakasztott kabát, a bálásmadzag. Ezeket a vadak hamar megszokják.
Jó ha tudjuk, mit tegyünk, ha bekövetkezett a kár
Vadkár esetén először a vadásztársaságot kell felkeresni, és egyezségre kell törekedni. Ha ez nem sikerül, akkor a települési kárszakértőt. 2000 forint illetéket kell fizetni; illetve a kiszállási költséget akkor, ha nincs vadkár. A jegyzőkönyv elkészítése után a jegyző behívja mind a két felet és segítségével megpróbálnak egyezséget kötni, napon belül bírósághoz fordulhat a sértett.