Van még javítanivaló az erdőtüzek oltásában
Az erdőtüzek és árvizek idején szükséges teendők megvitatására tartott Kiskőrösön katasztrófavédelmi konferenciát a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság. Az elhangzottak közül különös figyelmet keltett Bábud Jenő kiskunhalasi városi tűzoltóparacsnok előadása, aki a 2007-es erdőtüzek tapasztalatait összegezte. Az elmondottakból kiderült: bőven van szakmai javítanivaló az oltási munka hatékonyságán.
Első problémaként a parancsnok rámutatott, hogy nincsenek megfelelő térképek. Az erdőgazdasági térképeken ugyanis nincsenek feltüntetve helymeghatározást segítő objektumok, ezért a tűzoltók nehezen tudtak róluk tájékozódni. „Nem tudtuk, hogy hol a kályha" - mondta Bábud Jenő, ezért előfordult, hogy a szükségesnél tovább bolyongtak az erdőben, hiszen a fák közül a füst sem látszik. A műholdas GPS rendszer ezen segíteni tudna, de eltérő mértékegységben működő rendszerekkel szerelték fel a tűzoltóságot és az erdészeti hatóságot, amiket nehéz összehangolni, tehát a probléma a mai napon is fennáll.
Az erdők telepítésénél nem gondoltak a tűzoltóautókra, amik könnyen elakadtak a száraz homokban, a mögöttük érkező autó pedig nem tudta ezeket kikerülni az út szűkössége miatt. Ilyen helyzetek megoldására traktorok és tolólapos munkagépek segítségére is szükség van az erdőtűznél, de ezek odavezénylésénél nem volt meg a kellő szervezettség. Bábud Jenő helyesnek tartaná, ha az erdőkben bizonyos távolságokban 6-8 méter szélességű utak lennének, amiket az erdőtüzek várhatóan növekvő gyakorisága is indokol a globális klímaváltozás miatt. Ezek az utak „tűzgátként" is működnének.
Kimondottan erdőtüzekre gyártott, speciális autót csak a kecskeméti tűzoltóság szerzett be a közelmúltban, ilyen a megyében több nincs, pedig szükséges lenne. Sok gond volt ezért a víz odajuttatásával, amiben a tartállyal felszerelt, kisméretű erdőgazdasági terepjárók bizonyultak a leghatékonyabbnak. Bábud Jenő felesleges pazarlásnak tartotta, hogy 100 millió forint értékű tűzoltóautókat csak lajtos kocsiként tudtak alkalmazni az erdőtüzeknél. Hatékonyabb lenne a nagyobb űrtartalmú, vízhordó tartálykamionok bevonása az erdőtüzek oltásába, de ennél is jobb lenne a „tűzoltóvonat". Ezek nagy mennyiségű vizet tudnának a tűz közelébe juttatni, hogy a tűzoltóautóknak ne kelljen nagy távolságokat feleslegesen megtenniük vízért és üzemanyagért.
A kiskunhalasi tűzoltóparancsnok végül azzal zárta előadását, hogy talán nem hiába égett le ennyi hektár erdő a közelmúlt éveiben Bács-Kiskun megyében, s a megszerzett tapasztalatokat a jövőben feltétlenül hasznosítani kell! Balai F. István
Haveri alapon szereznek
KÜLÖN PROBLÉMA a légi felderítés és oltás megoldatlansága. Száz hektárnál nagyobb erdőnél már elengedhetetlen a légi felderítés, irányítás és oltás. Bábud Jenő azt állította, hogy a tűzoltóparancsnokok „haveri alapon" próbálnak meg helikoptert szerezni az erdőtüzekhez, pedig a rendőrségnél és a határőrségnél is találhatók ilyen járművek. Ám, a felhasználásuk nincs „leszabályozva", különös tekintettel a költségviselésre. Ha van helikopter, akkor sincs összhang. Az erdőgazdaság, a katonaság és a tűzoltóság ugyanis egymástól függetlenül, a saját feje szerint dolgozik, mert a munka nincs „összegyakorolva".