2005. január 13.
Elégedetlenek a környezetvédők a helyzettel
A gazdasági, környezeti és szociális szempontok összehangolása nélkül nem valósulhat meg az Európai Unió fenntartható fejlődés stratégiája, vélik a hazai zöldszervezetek. Szerintük a gazdaság csak eszköz lehet a szociális célok elérésében, hazánkban azonban a gazdaság fejlesztése a cél, a társadalom és a környezetvédelem pedig csupán eszköz. Helytelenítik, hogy a zöldtárcánál kezelt alapok központosítása csak á brüsszeli támogatással megvalósuló nagyberuházásoknak kedvez, s a jövőben el lehet búcsúzni a helyi fejlesztésektől.
Rossz úton járunk, ha előbb erős gazdaságot akarunk létrehozni, s csak utána oldanánk rneg az elodázhatatlan környezetvédelmi problémákat. Egyebek között ez is elhangzott a közel múltban azon a fórumon; ahol a hazai természet- és környezetvédő szervezetek egyebek között a kormány környezetpolitikájáról, a zöldköltségvetésről mondtak véleményt.
Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) társelnöke emlékeztetett az Európai unió fenntartható fejlődés stratégiájára, amely szerint össze kell hangolni a gazdasági, környezeti és szociális szempontokat. Ebben a hármasban a szociális szempont célként szerepel, a gazdaság az észköz, a környezet pedig a feltétel. .Hazánkban viszont jelenleg a gazdaság jelenti, a célt, amely rövid távú gondolkodásra vall, vélik a természetvédők. Az MTVSZ társelnöke a zöld tárca által kezelt környezetvédelmi és vízügyi céltámogatások- „áthelyezéséről" úgy vélekedett, hogy az nem kedvez a kistelepüléseknek,, a brüsszeli vezérlet alatt inkább a nagyobb beruházások kapnak majd támogatást. Á minisztérium intézményeiben végrehajtandó létszámleépítést - amely a költségvetésben is szerepel - Schmuck Erzsébet ellentétesnek tartja az uniós követelményekkel, hiszen az irányelvek éppenséggel létszámnövelést írnak elő az érdemibb munka végzése érdekében.
Sallai R. Benedek, a Nimfea Egyesület ügyvezetője ugyancsak úgy vélte, hogy a minisztériumnál lévő céltámogatások megszűnése folytán eltűnnek a regionális fejlesztések, el lehet búcsúzni az erdei iskolai programoktól, a környezetvédő táboroktól. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke helytelennek tartja azt a felfogást, miszerint a környezetvédelem a gazdag országok luxusa. Utalt rá, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat a leginkább versenyképes államokban - például a skandináv országokban - hozzák és tartják be. Ugyanakkor Magyarországon — rejtett módon - több ezermilliárdot fordítanak a környezet károsítására például környezetkárosító beruházásokkal. Csupán a nehézgépjárművek 400 milliárd forint kárt okoznak évente az utakban, épületekben, a többi járműben, ezt pedig az adófizetők fizetik meg. Lukács András megengedhetetlennek tartja, hogy a politikusok, a képviselők gyakran alapvető információ, nélkül hozzák meg döntéseiket, nem egyeztetnek a szakemberekkel és „vakon nyomkodják” a szavazó gombokat a parlamentben. Súlyos környezetvédelmi problémaként emlegette a vasút visszaszorítását az autópályákkal, szemben.
Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója a védett erdők érdekében szóvá tette hogy azokat a profilorientált részvénytársaságoktól a természetvédelem „kezébe" kell tenni.
Szilágyi László, a Humusz (Hulladék Munkaszövetség) elnöke egyebek között a termék-díjmentesség azon módját helytelenítette, miszerint ha egy gazdasági szervezet felére csökkenti' az általa kibocsátott hulladék mennyiségét, akkor a másik ötven százalékra mentességet kap. Ez a környezetvédők szerint nem ösztönöz a hulladék csökkentésére. Az sem tetszik a Humusznak, hogy a lakossági szelektív hulladékgyűjtés arányát a kívánt 20 százalékkal szemben minimálisra nyomták le.
Vay Márton a Védegylet nevében változatlanul aggodalmát fejezte ki amiatt, ami a Zengőn történik. Tudomása szerint a HM még mindig nem tett le a lokátorállomás kiszemelt helyszínéről, az ügyben - a Zengő-bizottság ténykedése ellenére csönd
van.
Szóba került á fórumon a parlagfű is mint „bűnbak", amelynek irtására évente egymilliárd forintot költenék, holott ez az egészségrontó gyom csupán a felszín, nagyobb bajt okoz például az élelmiszer-allergia, az élelmiszerekben lévő vegyi anyagok. Mi azonban egyelőre csak a tüneti kezelésnél tartunk, mondták a környezetvédők.
Horváth Ildikó