Persányi Miklós a verespataki aranybányát is érintő mai román-magyar tárgyalásokról
A környezetvédelmi miniszter jó esélyt lát arra, hogy a hamarosan induló hatásvizsgálati eljárás igazolja, a verespataki bánya környezeti kockázatát, így nem valósul meg a beruházás. Persányi Miklós szerint a költségvetési megszorítások ellenére jut elég pénz a környezetvédelemre, ennek ellenére a Vásárhelyi-terv megvalósítása pár évet csúszhat. A kormányzati megszorítások miatt 2005-ben csökkent a zöldtárca költségvetése. Hogyan látja ezek után a környezetvédelem helyzetét, lehetőségeit?
A környezetvédelem hatékonyságát nem az határozza meg, hogy ennél az egyetlen tárcánál mennyi pénzt osztanak környezetvédelemre, hanem hogy milyenek és hogyan érvényesülnek a szabályozók, megvalósulnak-e a jelentős fejlesztések. A legfontosabb feladatom, hogy hatékony, a környezetvédelmi célokat elősegítő rendszert működtessek.
Aligha lehet eredményeket elérni elegendő pénz nélkül.
Nincs okunk a kétségbeesésére. Elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően 2OO5-ben összességében jelentősen növekednek a környezetvédelemre fordítható kiadások. A csatlakozással vállalt kötelezettségeinknek eleget tudunk tenni. Ebben az évben például több jelentős szennyvíz-csatornázási, regionális hulladékgazdálkodási projekt, valósul meg, és példátlan nagyságúak a természetvédelmi beruházások is. Biztató, hogy az idei csupán induló, alapozó év, az uniós támogatások a következő esztendőkben folyamatosan növekednek.
Az agrár-környezetvédelmiforrások átcsoportosítása azt mutatja, korántsem biztos, hogy az ökotámogatásokat minden esetben valóban környezetvédelmi célokra fordíthatják.
Rendre vannak próbálkozások a környezetvédelmi célokra érkező pénzek eltérítésére. Ezeket a kísérleteket általában eddig sikerrel vertük vissza. Ebben az esetben sajnos nem jártunk eredménnyel.
Több környezetvédelmi konfliktust kell ezekben a hetekben megoldani. Kezdjük Verespatakkal. Az ellenzék és a zöldek egyaránt tehetetlenséggel vádolják a kormányt és a minisztert, mondván, nem: tesz meg mindent az aranybánya megnyitásának megakadályozására.
Méltánytalannak tartom ezeket a vádakat. Amit demokráciában meg lehetett tenni, megtettük. Többen amiatt bíráltak, hogy nem gátoltuk meg Románia uniós csatlakozását. Éppen ezzel követtük volna el a legnagyobb hibát. Meggyőződésem, hogy Bukarest uniós tagságával, az EU-normák kötelezővé tételével válik valóban lehetetlenné a ciános aranybánya megvalósítása.
Milyen lépésekkel próbálják Bukarestet az uniós normák betartására ösztönözni?
Olyan engedélyezési folyamatot igénylünk, amelyben kiemelt szempont a környezetvédelem. Nagy eredmény, hogy Románia hivatalosan is elfogadta kezdeményezésünket, és magyar szakértők is részt vehetnek a bánya hatásait vizsgáló bizottságban. Az új román kormány megalakulásakor levélben fordultam a román környezetvédelmi miniszterhez,, mielőbbi találkozót kérve tőle. A román miniszterelnök budapesti látogatásán pedig máris tárgyalhatok vele.
Milyen eredményt remél a találkozótól?
Világosan kell látni: nem akadályozhatjuk meg, hogy Verespatakon aranybánya legyen. De a beadott tervet ellenezzük, és mindent megteszünk a megállítására. Arra kell törekednünk, hogy a beruházást az Európai Unió szabályainak megfelelően készítsék elő, korrekt hatásvizsgálati eljárás előzze meg a tervek megvalósítását. Ennek során minden bizonnyal kiderül, hogy az újonnan tervezett bánya súlyos környezeti károk nélkül nem működhet, így Bukarest sem fogja támogatni.
A Zengő kapcsán kiújulni látszanak a konfliktusok. A zöldek azt állítják, a kormány elkötelezte magát a NATO-radar mecseki építése mellett.
A szakértői bizottság-jelentése egyértelműen fogalmaz: katonai szempontból a Zengő a legalkalmasabb helyszín, természetvédelmi szempontból viszont a legkedvezőtlenebb. Politikai dilemma, hogy a kormány ebben a helyzetben melyik szempontot veszi elsődlegesen figyelembe. Kifizeti-e azt a 20-25 milliárd forintot, amennyivel drágább, egy, a természetet megkímélő beruházás? Erről egyelőre nincs döntés, áll a beruházás, így nem értem 'a környezetvédők egyre hangosabb tiltakozását.
A Zengő ügyében összeegyeztethető a környezetvédelem és a katonai-biztonsági érdek?
Az én megítélésem változatlan: meg kell vizsgálni a radar számára szóba jöhető helyszíneket. Ez megtörtént. A másik igényem, hogy bármilyen megoldás esetén minimalizálni kell a körhyezetvédelmi károkat. Én annak örülnék, ha a Zengő helyett másik helyszínt választanának, ha az nem lehetséges, ragaszkodni fogok a legkisebb károkkal járó megoldáshoz. A többletforrásokat valahonnan el kell majd vonni.
Mintha gondok mutatkoznának a Vásárhelyi-terv megvalósításában is. Lassulni látszik az előkésztés, elapadóban a források.
Ezzel nem értek egyet. A tervet 2002-ban hagyta jóvá a kormány. Egy ilyen óriási beruházás esetében hosszú időt vesz igénybe a tervezés. Demokráciában élünk, a jogszabályok itt is érvényesek, nem söpörhetjük félre az önkormányzatokat, szakhatóságokat. Időigényes a pályázatok, közbeszerzési eljárások végigvitele is. Tudni kell, hogy a Vásárhelyi-terv számos projektből áll. Tavaly például húsz különféle program előkészítése zajlott, és két területen megkezdődött a munka, 2005-ben mind a húsz helyen dolgozni fognak. Hátráltató körülmény, hogy néhányan egyéni haszonszerzéssel próbálkoznak. Egyes helyeken a felvásárlások révén rendkívül magasra szöktek a földárak. Ilyen esetben nincs más megoldás, mint kisajátítási eljárást kell kezdeményezni. Nem szórhatjuk az adófizetők pénzét felelőtlenül.
Tehát tartható a beruházás tervezett menetrendje?
Ez az ország teherbíró képességétől függ. A program megalkotói eredetileg úgy gondolták, hogy az első hat tározó 2008-ig elkészülhet. Ebben a kormányzati ciklusban két árapasztó építésére van lehetőség, közülük az egyik elkészül, és a másik is közel kerül a befejezéshez. De nemcsak tározókból áll a program. Sokkal nagyobb segítség egy esetleges árhullám levonulásának meggyorsítása. Ezt elvégezzük. .
Az elmúlt évben több súlyos szennyezéssel járó baleset történt. Az MSZP a napokban ennek kapcsán zöld-kommandó létrehozását kezdeményezte. A tárca támogatja a javaslatot?
Számunkra nem egyértelmű, mit is tartalmaz a zöldkommandó ötlete. Tisztázni kellene, hogy egy ilyen egység hogyan működjön. Magam is úgy vélem, erősebb felügyeletre volna szükség. Annak nem látom értelmét, hogy pár tucat zöld egyenkabátba bújtatott ember szaladgáljon összevissza az országban, ha baj van egyébként meg a lábát lógassa. Arra kell törekedni, hogy baj esetén a gyorsan reagáló, jól felszerelt, mobil mérőeszközökkel rendelkező szervezet időben és jól cselekedjen. Reményeim szerint ezt a feladatot képesek lesznek ellátni a januárban létrehozott összevont zöldhatóságok.
A természetvédők elhibázottnak tartják a védelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatósági szervezet egyesítését. Attól, félnek, a nemzeti parkok nem fogják tudni hatósági szerep nélkül megvédeni értékeiket.
Nem hiszem, hogy megalapozottak lennének ezek az aggodalmak egyheti tapasztalat után. Uniós államokban is hasonló, hatósági szervezetek működnek, igen eredményesen. A nemzeti parkok hatósági és vagyonkezelői feladatát pedig éppúgy külön kellett választani, mint ahogy az a vízügyben is történt. Reményeim szerint lakosságbarát, a természeti értékek őrzésére, bemutatására, oktatói-nevelői szerepére koncentráló nemzeti parkok működnek a jövőben.
A tavalyi, helyenként súlyos környezeti károkkal járó balesetek (Törökbálint, Dorog, Gyál) azt mutatják, keményebb hatósági fellépésre volna szükség.
A felelőtlen vagy szándékos szennyezők kártételét a legaktívabb zöldkommandók, hatóságok sem tudják megakadályozni. Éppen ezért a legfontosabbnak a környezeti bűnmegelőzés hatékony kiépítését érzem. Ez ügyben már egyeztettünk a belügyminiszterrel. Szeretném elérni, hogy összkormányzati szinten váljon fontosabbá a környezetvédelem
Munkácsy - Szilágyi A. János