Börtön vár az állatkínzókra (Magyar Hírlap)

Kutya meg késelése, lovak megkínzása, tengerimalac-gyilkolás és kakas leölése is szerepel a büntetőügyek között , amelyeket tavaly és az idén állat -kínzók ellen indítottak a hatóságok. A korábban hozott, felfüggesztett szabadságvesztésekről és pénzbírságokról rendelkező ítéletek után a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a közelmúltban precedens értékű határozatában egyéves letöltendő börtönbüntetésre ítélt két elkövetőt, mert megkéseltek egy kutyát. Az állatkínzók elmarasztalása a szigorítás felé mutat, a fejlettebb uniós országok gyakorlatától azonban ezen a téren is elmaradunk, és az állatos pornófilmek európai fellegvára továbbra is Magyarország.
Több mint öt és fél éve, 2004 márciusában fogadta el az Országgyűlés a büntető törvénykönyvnek azt a módosítását, amely a bűncselekmény kategóriájába sorolta az állatok kínzását, megtiltotta az állatviadalok tartását, szervezését, az állatoknak eb'bplTat célból való tenyésztését, valamint az orvhalászatot és -vadászatot. A törvény szerint az állatviadalok szervezése három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, az állatkínzás pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A szigorítást az- indokolta, hogy Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, ami szükségessé tette az ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A jogszabály kimondja: állatkínzást követ el az, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet, és állatkínzónak minősül, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz.
A törvény hatályba lépése óta, a bíróságok számtalan esetben hoztak elmarasztaló - az esetek többségében pénzbírságról rendelkező - ítéleteket állatkínzók ellen. A szeptember 24-én a fővárosi, II. és III. kerületi bíróságon kihirdetett határozat azonban eddig egyedülálló az igazságszolgáltatás rendszerváltozás utáni történetében. A kerületi ügyészség indítványára a bíróság gyorsított eljárásban marasztalt el két hajléktalan férfit, akik augusztus 25-én az óbudai Ürömfű utcában megkéseltek egy kutyát. Egyikük a földre szorította az általa a tárgyaláson „feleslegesnek" nevezett állatot, társa pedig egy 12 centis késsel ötször nyakon szúrta az ebet. Az állatgyilkossági-kísérletnek a rendőrséget értesítő szomszédok vetettek véget, így a majdnem elvérző kutya egy menhelyre került, és túlélte a kegyetlenkedést. A bíróság az ebnek különös szenvedést okozva elkövetett állatkínzás miatt egy év végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte az elkövetőket, és úgy határozott, hogy a fellebbezést bejelentő hajléktalanok a jogerős döntésig előzetes letartóztatásban maradnak.
Legfeljebb elkobozhatják
A Fővárosi Főügyészségnek - a lapunk kérésére készített - összeállításából kiderül, hogy tavaly és az idén a kerületi bíróságok csak Budapesten számtalan esetben hoztak elmarasztaló, rendszerint felfüggesztett szabadságvesztéssel és pénzbírsággal járó ítéletet állatkínzók ellen. Az eljárások többsége olyan ebtartók ellen indult, akik nem megfelelő körülmények között tartották kutyáikat, gyakran úgy, hogy a szerencsétlen sorsú állatokat csak az állatvédők beavatkozásával lehetett megmenteni a biztos pusztulástól. Az illetékes Önkormányzatok sokszor hiába kötelezték a pénzbírságra ítélt „gazdákat", hogy biztosítsanak a kutyáiknak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, a tulajdonosok a hatósági felszólítás ellenére továbbra is éheztették, bántalmazták az ebeket, miközben orvosi ellátásukról vagy menhelyen való elhelyezésükről nem gondoskodtak. Gyakori eset, hogy a kutyát egész napra láncra kötik, majd megfeledkeznek róla. Az állatok egyáltalán nem jutnak ételhez és ivóvízhez, lesoványodnak, a mozgáshiány miatt izomsorvadás lép fel náluk, és az embertelen módon tartott ebek elpusztulnak. A hatóságok - ha időben észlelik, vagy bejelentést kapnak - nem tehetnek mást, mint hogy elkobozzák a kutyákat, és az egyre zsúfoltabb állatmenhelyeken próbálják meg elhelyezni őket.
Túl sokat kukorékolt
A lapunknak elküldött, már befejezett eljárások között találtunk olyan esetet, amelyben négyrendbeli állatkínzás vétsége miatt az egyik kerületi bíróság nyolc hónap, három évre felfüggesztett fogházbüntetésről és százezer forint mellékbüntetésről határozott egy ebtulajdonossal szemben, aki kutyáit olyan helyen tartotta kikötve, ahol az állatokat az időjárás káros hatásaitól semmi nem védte, és nem biztosított számukra megfelelő mozgáslehetőséget.
A VIII. kerületi rendőrkapitányság állatkínzás gyanújával nyomoz egy házaspár férfi tagja ellen, aki a feleségével történt szóváltás közben a lakásukban tartott tengerimalacokat a bejárati ajtón keresztül az udvarra dobta, a két állat pedig elpusztult. A X. és XVII. kerületi ügyészség áprilisban emelt vádat K. Béla ellen nyolcrendbeli állatkínzás vétsége miatt, mert bebizonyosodott, hogy a gyanúsított az általa „gondozott", a Kincsem parkban elhelyezett lovakat több hónapon keresztül nem etette megfelelően, beállójukat nem takarította, az állatokat nem gondozta. A lovak lesoványodtak, különböző heveny légzőszervi megbetegedésekben szenvedtek, gondozásuk további elmulasztása, a pusztulásukhoz vezetett volna. Rendőrségi vizsgálat indult abban az eddig egyedülálló esetben is, amikor egy férfi szeptember végén a fővárosi XI. kerületben különös kegyetlenséggel  megölt  egy  kakast.
Az elkövető egy bottal addig verte a gyakran kukorékoló jószágot, amíg az belepusztult a bántalmazásba, ezért a hatóság hivatalból állatkínzás gyanújával indított nyomozást. Eljárás, majd vádemelési javaslat követte azt a légpuskás „csínyt" is, amikor egy csepeli férfi rálőtt a szomszédja lakásának tetején pihenő, legalább százezer forintot érő postagalambjára, a szárnyas pedig belepusztult a sérülésbe.
Előfordul, hogy az állatkínzásnak minősülő cselekedetekben nem a hanyagság vagy a szomszéd hangos jószágának elpusztítása, hanem az élelemszerzés motiválja az elkövetőket. Az idei nyár egyik emlékezetes híre volt, amikor a Kiskunsági Nemzeti Park őrszolgálata tetten érte azokat a rapsicokat, akik Orgovány határában - mint mondták, ősi szokás szerint - ürgéket öntöttek ki üregeikből, majd az állatok száját átszúrva, drótra fűzték a rágcsálókat. A négy férfi elismerte, hogy fogyasztási céllal vadásztak az ürgékre, és azzal védekeztek, hogy idős, beteg családtagjuk tányérjára szánták a megkínzott állatok húsát. A rokonok ellen a nemzeti park természetvédelmi szabálysértés, a rendőrség pedig állatkínzás miatt indított eljárást.
Aberrált állatkínzók
Az EU-ban állatkínzásnak minősülő tettek között külön kategória az állatok szexuális célból történő felhasználása, amelyet Magyarországon kívül mindenhol szigorúan büntetnek a hatóságok. Az aberrált vásárlók ferde hajlamainak kiszolgálása már évekkel ezelőtt külön iparággá fejlődött, és többen csak azért tartanak kutyát, kecskét, birkát vagy tehenet, hogy a jószágokat a beteg fogyasztóknak készülő filmekben szerepeltessék.
„Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelynek jogrendszerében nem szerepel a zoofilia fogalma. Hazánk így az európai állatos pornó filmek fellegvára, nálunk forgatják a német nyelvű, a francia nyelvű, s szinte az összes animalpornót" -mondta lapunknak Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Szerinte hazánk nem csak a perverz felvételek büntethetetlensége miatt teljesít alul az állatvédelemben. „Az EU tagállami hatáskörbe rendeli az állatvédelmet, így nincs egységes szabályozás. Nyugat-Európa országainak többségében szigorúbbak a törvények, mint nálunk. És természetesen az Egyesült Államokban is - az ottani, az állatok védelmére létrehozott rendőrséget mindenki ismerheti az egyik ismeretterjesztő csatornán futó sorozatból. Az unióban Nagy-Britannia áll az élen az állatvédelemben. Nemcsak a szankciók szigorúak, hanem az állattartást szabályozó törvények is. A bűnösöket pedig gyakran közérdekű munkára ítélik, ami egyébként Magyarországon is követendő példa lenne. Az Egyesült Államokban későn épült ki a rendszer, már inkább tűzoltásként, ám végül nagyon hatékony lett" - vázolta a nyugati helyzetet Szilágyi. Amerikában kiterjedt monitoring rendszer egészíti ki a büntetéseket a hatékony állatvédelem érdekében. Figyelik például azokat, akiknél túl sok állat él túl rövid ideig, s alaposan megvizsgálják azokat a farmokat, ahonnan úgy hoz be állatot a gazda, hogy az általa ismertetett körülményeket nem támasztja alá az állat egészségügyi állapota. A kurátor felhívta a figyelmet arra is, hogy tanulmányok bizonyítják: az állatkínzás nemcsak az állatok szenvedése miatt fontos ügy, hanem össztársadalmi probléma. „Kapcsolat van az állatok és emberek ellen elkövetett erőszakos cselekmények között. A felnőttek először csak védtelen kis élőlényeket bántanak, aztán felbátorodnak, és emberek ellen fordulnak. A gyerekeknél fordított a helyzet: azok a kicsik, akiket otthon vernek, terrorizálnak, gyakran a környezetükben található állatokon állnak bosszút" - tette hozzá. SWENDT PÁL - VÁLI JÚLIA