A robotrepülőgépek nemcsak a csatamezőket rendezik át radikálisan, hanem a mindennapi élet egyes területeit is. Kiváló mérnökeink révén versenyhátrányunk ellenére is a világ élvonalába tartozunk e fejlesztésekben.
Hamarosan a mindennapi élet alapvető részévé válhatnak az egyelőre csak a hadiiparban használt robotrepülőgépek. A pilóta nélküli, számítógéppel vezérelt gépek nemcsak a 21. század csatatereit rendezik át radikálisan, rövidesen átformálják a gazdasági és a mindennapi élet több területét is. A gépek fejlesztésében mi, magyarok kiemelkedünk a nemzetközi piacon. A fejlesztéseket a közelmúltban a nagyközönség is megismerhette a Budapesti Műszaki Főiskolán.
„A világ kilenc nagy informatikai cégével közösen dolgozunk a fejlesztéseken. A pilóta nélküli, földről irányítható robotrepülőgépeké a jövő. Mind polgári, mind katonai alkalmazásuk jelentős” – mondta Molnár András, a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karának (BMF NIK) tudományos projektvezetője. E szerkezetek előállítása, üzemben tartása, használata és az irányító személyzet betanítása lényegesen olcsóbb, mint a hagyományos repülőgépek esetében. Gyorsan üzembe helyezhetők, nincs szükségük hosszú kifutópályára és repülőtérre. A legtöbbjüket radarok sem képesek érzékelni. Az irányításához szükséges virtuális pilótafülke működtetéséhez egy egyszerű laptop is megfelel.
A főiskola diákjai, doktoranduszai magas szintű elméleti tudásuk mellé naprakész gyakorlati tapasztalatokat szereznek a közös projekteknek köszönhetően. A közös konzorcium által fejlesztett robotrepülőgép-programban is rengeteg tehetséges fiatal végez tudományos fejlesztő munkát, ráadásul nemzetközileg is kimagasló, első osztályú fejlesztésekkel rukkolnak elő.
A projektet a Nemzeti Kulturális és Technológiai Hivatal is támogatja. A robotrepülőgépek fejlesztésének vezetője a BHE Bonn Hungary Kft., tagjai pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Mobil Innovációs Központ és a BMF NIK. A projekt hároméves költségvetése csaknem egymilliárd forint, célja pedig az, hogy a piacon is értékesíthető terméket állítsanak elő.
„A gépek és a hozzájuk rendelt szoftverrendszer segítségével olcsóbban lehet légi felvételeket készíteni, megfigyelni és felderíteni. Segíthetik a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkáját is például egy erdőtűz esetén, hiszen a terület fölé tudnak repülni, árvíz esetén pedig a gátak gyengéit is képesek észlelni” – magyarázta Kazi Károly, a BHE Bonn Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. A mezőgazdasági területeken terménybecslés végezhető a gépek segítségével, ráadásul olyan helyekre is képesek berepülni, ahová a hagyományos repülők nem.
„Nincs akadály sehol, hiszen legfeljebb a gépet veszítjük el, emberéletet nem” – folytatta Kazi Károly. A repülők hatékonyak lehetnek az illegális fakitermelés felderítésénél, a szemét és veszélyes hulladék lerakásának kiszűrésében és a vadkárok megállapításában is. Használatuk szinte minden területen előnyös. Az új robotrepülő katonai alkalmazását elsősorban a határterületek megfigyelésében, a határsértők és csempészek elfogásában vezethetik be.
A jövőben tehát távolról irányított gépekkel figyelhetik a területeket, s használatuk széles körben elterjedhet. A magyar fejlesztés nem modellrepülő, hiszen a fedélzeti számítógépek intelligenciáján alapuló önálló döntéseket hoz.
Hazánk az Amerikai Egyesült Államokkal és Izraellel a robotrepülőgépek fejlesztésének élvonalába tartozik. Mindent elmond a piacról az, hogy az unióban a pilóta nélküli gépek katonai piaca nagyjából egymilliárd dollárra tehető, míg az Egyesült Államokban két és fél milliárdra. Szakemberek szerint ezek az összegek jelentősen növekednek a következő évtizedben, ezért is lenne fontos, hogy Magyarország továbbra is jeleskedjen a fejlesztésben.
A polgári alkalmazás, amelyre a hazai fejlesztés is irányul, még gyermekcipőben jár. „Számos állam megkeresett már bennünket. Nagy az érdeklődés a fejlesztéseink iránt Brazíliából, Indiából, de még az Egyesült Államokból is. A töretlen fejlődéshez azonban erős hazai piac is kellene. Dupla versenyhátrányban vagyunk a fejlesztés és referencia tekintetében” – mondta Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. repülő- és űrtechnológiai területének igazgatója. Szerinte a repülőgép hazai használata olyan tapasztalatokkal gazdagítaná a mérnököket, amelyek visszacsatolásával előrébb juthatnánk. „Referencia szempontjából pedig azért vagyunk versenyhátrányban, mert a megrendelők általában nemzeti biztosítékot, a gép magyarországi használatát várják el” – tette hozzá Solymosi. Meggyőződése, hogy a nemzeti megrendelések mozdítanak meg egy ipart.
Sikeresek továbbra is azért lehetünk, mert többletmunkával, ügyességgel, rafinériával, tudással és innovációval egyelőre képesek vagyunk a versenyhátrányt ellenpontozni. Szarvas Szilveszter