2010. augusztus 26. - Lassan véget ér az őzek párzási időszaka, majd kezdődik a szarvasok násza. Ilyenkor az egyébként nyugodt állatok akár halálos közlekedési balesetet is okozhatnak párjukat keresve.
Párzási időszakban a félelemérzetüket vesztett állatok fokozott veszélyt
jelentenek az autósokra. Az állatok ösztöneikre hallgatva a párjukat
keresik, sokszor nemcsak szűkebb élőhelyükön, hanem a közutakon is
felbukkannak, és akár halálos közlekedési balesetet is okozhatnak. Tolna
megyében számos olyan, erdővel, réttel, csalitossal határolt útszakasz
van, ahol az év bármely szakában, de párzási időszakban gyakran
előfordulhat „vadelütés".
Az ilyen típusú balesetnél minden pillanatok alatt történik. A sofőr már
csak a csattanást hallja, sokszor azt sem tudja megmondani, milyen
állattal ütközött, mivel ha az túlélte a találkozást, pillanatok alatt
eltűnik. Ilyenkor az autós nincs könnyű helyzetben, kártérítési
szempontból hiába vezetett a közlekedési előírásoknak megfelelően, a
sérült vaddal együtt bizonyítékai is odébb álltak. Már csak a szakértői
vizsgálat eredményében bízhat. Vadgázolásos eseteknél egyébként sem
egyszerű a kárigény érvényesítése, a gépjármű vezetője és a területileg
illetékes vadásztársaság közötti vita gyakran polgári peres eljárásba
torkollik.
Kizárólag az előírt sebesség betartása, illetve a lehetséges
veszélyhelyzet észlelése esetén a lassítás lehet a záloga annak, hogy
ütközéskor ne történjen komolyabb sérülés az utasokban, vagy ami a
jellemzőbb, kár a személygépkocsiban. Nem árt tudni azt sem, hogy ha már
megtörtént a baj, és egy óvatlan őz vagy szarvas a kerekek alá került, a
kimúlt állatot a kocsi tulajdonosa nem viheti magával, mert az lopásnak
! minősül. Ilyen esetben célszerű értesíteni a rendőrséget, illetve a
vadásztársaság helyi képviselőit, akik a helyszínen rendezik az ügyet,
így megelőzve az utólagos, adott esetben komoly bonyodalmakat - mondta
Kosaras Zoltán
az FVM Tolna Megyei Hivatalának Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője.
A rendőrségnek alapvetően akkor van a helyszínen dolga, ha a vezető
közlekedési szabálysértést követ el, vagy valamilyen bűncselekmény
gyanúja merül fel. Ilyenkor a rendőr helyszínel és eljárást indít,
egyébként nem. Érdemes minden esetben a 107-es telefonszámos rendőri
segítséget kérni, mert a hivatalos közeg egyrészt szakszerűen
megállapítja, hogy történt-e szabálysértés, másrészt biztosan tudja,
hogy melyik vadásztársaságnak kell átadni az elütött állatot Mert az
állat a vadásztársaságé - hívta fel a figyelmet a szakember. A legjobb,
ha az illetékes megyei vadászati és halászati felügyelőséget értesítik
ilyen esetben.
Ami mindenképpen felmerül, ki fizet ilyenkor kártérítést. A
vadásztársaság az autósnak, a keletkezett kár miatt, vagy az autós, aki
elgázolta a vadat? Ezt szakértők döntik el, általában polgári peres
eljárás során, a Polgári Törvénykönyv paragrafusai szerint. Jogi útra
általában akkor terelik az ügyet, ha az autóban nagyobb kár esett. A
pereskedés ugyanis sokszor többe kerül, mint a gépkocsi javíttatása.
Szerencsés esetben a vadászatra jogosult hajlandó az autóssal
megegyezni, ha az szabályosan közlekedett, a helyszínre rendőrt hívott,
és a vadásztársaságot azonnal értesítette az elütött vadról - mondta
Kosaras Zoltán. A peren kívüli megegyezés viszonylag ritka. Enyhíti a
vadásztársaság felelősségét, ha a helyszínen tábla jelzi .a vadveszélyt,
esetleg vadriasztót helyeztek el, ha nem, az nyilván a
gépkocsivezetőnek kedvez.
Az autósok se szentek, előfordul, hogy visszaéléssel próbálkoznak, a valóságosnál nagyobb kárt követelnek a vadásztársaságtól.
Ilyenkor természetesen perben dől el, hogy a követelés jogos-e. A
vadászatra jogosultnak joga van viszontkövetelésre, vagyis
visszaperelheti a gázolót. Ezzel a lehetőséggel általában akkor élnek,
ha az autós bizonyítottan szabálytalanul közlekedett. F. Kováts Éva
Csak a kár maradt a kárvallottnak
TOLNA MEGYÉBEN szinte valamennyi közúton megtörténhet még napközben is,
de szürkületkor még inkább, hogy vaddal találkozik az autós. Ismerősöm
gépkocsija elé Tamási határában ugrott egy őzsuta, történt meg a
„vadelütés tényállása". Az illető kikerülve az úton fekvő állatot
előrébb hajtott, kiszállt megnézni milyen sérülést okozott autójában a
vaddal való találkozás. Miközben ezzel volt elfoglalva, mögötte megállt
egy gépkocsi, vezetője bedobta a csomagtartóba az őzet és elhajtott.
Ismerősömnek arra sem jutott ideje, hogy megnézze a rendszámot.
EZEK UTÁN természetesen nem tudta érvényesítem a vadásztársaság felé a kárát, mivel eltűnt a corpus delicti.
