2010. szeptember 22. - Magyarország potenciálja alapján bőven elérhető a
2020-ra kitűzött 13 százalékos cél a megújuló energiaforrások primer
energiaforrások között elfoglalt részarányánál - véli Ságodi Attila, a
KPMG energetikai és közüzemi tanácsadási szektorának partnere, aki
szerint a szükséges mértékű beruházásokkal és támogatással akár a 20-25
százalékos arány is elérhető. A magyarországi adottságok figyelembevételével készült elemzések szerint a megújuló energiaforrásokon belül a biomassza 50-60 százalék, a biogáz, a geotermikus és a napenergia egyenként 10-15 százalék, a szél- és a vízenergia pedig 5-10 százalék súlyú lehet. A biogáz és a szilárd alapanyagokat felhasználó biomassza alapú energiatermelés túlsúlya jelzi, hogy az erdő- és mezőgazdasági adottságaink jobb kihasználása elengedhetetlen. A célok megvalósításához éves szinten bőven 100 milliárd forint feletti beruházással kell számolni a következő esztendőkben, becsülni azonban nehéz olyan területen, ahol a célok eléréséhez szükséges beruházásoknak eddig csak a töredéke valósult meg. Jelenleg a teljes primer energiafelhasználás 4-5 százalékát kitevő biomassza alapú energiatermelésen belül a fát egyéb fosszilis anyagokkal - például lignittel - együtt égető erőművek jelentik a legnagyobb hányadot, enélkül a lehetséges szinthez képest sehol sem tartanánk - fogalmazott Ságodi. A kát-rendszer átalakítása mellett jogos kormányzati szándéknak tartja a szakember, hogy egy harmadik szempont, a gazdaságélénkítő szerep alapján is differenciáljon a rendszer. Támogatás nélkül a megújulókhoz kapcsolódó beruházások költségszerkezete nem tesz lehetővé nyereséges működést. A támogatási rendszert azonban áttekinthetővé és kiegyensúlyozottá kell tenni, a kiszámítható szabályozás mellett pedig - nemzetközi példák alapján egyéb megoldásokon, például az adórendszeren vagy az engedélyezés egyszerűsítésén keresztül is serkenthetők lennének a megújuló-beruházások. Az elsősorban az önkormányzati, illetve a kkv-szektor számára elérhető uniós források jobb felhasználásához pedig hatékonyabb állami gépezetre és vállalkozásbarát feltételekre lenne szükség mind az engedélyezés, mind a vállalkozások alapítása terén.
Ritkán említett terület a kvázi megújuló energiaforrást jelentő energiahatékonyság, a legolcsóbb energia ugyanis mindig az, amit nem használunk fel - mondta a szakember. Itt is megfelelő támogatási politikával lehet eredményeket elérni. Erre mutatnak a kormány tervei, amelyek évente 100 milliárd forintból 100 ezer épület korszerűsítését tűzték ki célul. Hiányosság, hogy a hatékonysági programok kevés szót ejtenek az ipari fogyasztók ösztönzéséről és támogatásáról. Ságodi összességében pozitívan ítéli meg, hogy a kabinet kiemelt területként jelölte meg a megújuló energiát és az épület-korszerűsítést, véleménye szerint azonban a piac konkrétumokra vár. A kilátások azzal kapcsolatban
is pozitívak, hogy a kabinet a támogatási rendszer átalakításával a „valódi" megújulok támogatását helyezi majd előtérbe. LESZÁK TAMÁS
A 410 megawattos kiosztandó kapacitással meghirdetett széltender megfelel az ország teljesítőképességének, mind az ellátásbiztonság, mind a szabályozhatóság szempontjából racionális ez a mennyiség - véli Ságodi Attila. A tender leállítása átmeneti lépés, az új kormány szeretné jobban megérteni a tender hátterét, a benne foglalt teljesítményeket és költségeket, ezt követően pedig - vélhetően néhány módosítással - ismét kiírja.
