2011. szeptember 29. - Szakemberek szerint a romániai illetékeseknek
mielőbb konkrét lépéseket kell tenniük az elsivatagosodás
megakadályozásáért. Annál is inkább, mert az országos meteorológiai intézet közlésének megfelelően Romániában a tavaszi és nyári átlaghőmérséklet közel két Celsius fokkal, az őszi-téli pedig több, mint 3 fokkal emelkedett az utóbbi tíz esztendőben az észak-keleti országrészben.
A hónapok óta tartó aszály ismét előtérbe hozta Románia elsivatagosodásának veszélyét, ami mindenekelőtt a déli megyéket fenyegeti.
Folyamból patak
A szárazság miatt a Dunán megbénult a hajózás, a folyam romániai szakaszán közel 300 hajó rostokol, jelentős veszteségeket okozva üzemeltetőinek, de rakományaikra várakozó ügyfeleknek is. A Duna vízhozama az ilyenkor szokásos átlagos másodpercenkénti 3800 köbméter helyett jelenleg alig éri el a 2500 köbmétert, a folyam jóformán patakká változott. Ez alig valamivel több a 2003. évi 1600 köbméteres másodpercenkénti vízhozamnál, ami az utóbbi félévszázad legalacsonyabb szintje volt.
De nem csak a Duna, és nem csupán a hajósok érzik meg a több, mint három hónapja tartó aszályt, sokfelé kezdenek gondok mutatkozni a lakossági vízellátásával is, és a folyók és gyűjtőtavak vízszintjének csökkenése zavart okoz a vízierőművek működésében, következésképpen veszélyeztetheti az áramszolgáltatást is.
Ennek nyomán a Hidroelectrica például idén a betervezett 19 TWh villamos energia helyett mindössze 15 TWh áramot fog előállítani, ami egyben azt is jelenti, hogy az átlagos áramszolgáltatás 20-30 százalékkal esik vissza mind az ipari fogyasztók, mind a háztartások esetében. A vállalat máris 1800 megawattos átlagos termeléssel dolgozik, ami 28 százalékos csökkenést jelent a szokásos 2100 megawatthoz képest.
Ion Ariton gazdasági miniszter határozott intézkedéseket, egyben pedig rendszeres tájékoztatást kért a vállalat vezetőségétől.
A Duna alacsony vízhozama veszélyeztetheti a cernavodai atomerőmű működését is, amely reaktorai hűtésére a folyam vizét használja fel. Szükség esetén lekapcsolják a két reaktor egyikét, de a szárazság elhúzódása esetén megtörténhet, hogy az erőmű kénytelen lesz „bezárni”. Az erőmű illetékesei szerint azonban ebben az esetben is lesz elegendő vízmennyiség a reaktorok hűtéséhez.
„Zöld arany” – „fekete” kitermelés
Románia déli részét egyébként is a folyamatos aszály, az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Ennek okát részben a szélsőséges időjárást előidéző globális felmelegedésre, részben viszont az emberi gondatlanságra, mindenekelőtt a mértéktelen erdőirtásra vezetik vissza.
A Világbank Romániára vonatkozó adatai szerint az országban másfél milliárd dolláros kárt okoztak az utóbbi évek erdőirtásai, egyes forrásoknak megfelelően legkevesebb 200 fantom-cég él a „zöld arany” „fekete” kitermeléséből A szárazság az ország területének egyharmadát, mindenekelőtt a Bărăgant, Dobrudzsát és Moldova déli részét sújtja, mintegy 7 millió hektárt érint, a megművelt földek 40 százaléka válhat terméketlenné. A legveszélyeztetettebb övezet Dolj megye, ahol például Sadova, Dăbuleni, Mârşani és Desa környékén már megjelentek a sivatagokra jellemző homokdűnék. A sivatagosodással a déli országrész tíz megyéjében kell számolni, már a közeljövőben.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adataiból egyébként kitűnik, hogy az utóbbi száz év során világviszonylatban átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett a hőmérséklet, a növekedés üteme pedig 1975 óta megháromszorozódott.
Sötét távlatok
Szakemberek szerint a romániai illetékeseknek mielőbb konkrét lépéseket kell tenniük az elsivatagosodás megakadályozásért. Annál is inkább, mert az országos meteorológiai intézet közlésének megfelelően Romániában a tavaszi és nyári átlaghőmérséklet közel két Ceslius fokkal, az őszi-téli pedig több, mint 3 fokkal emelkedett az utóbbi tíz esztendőben az észak-keleti országrészben.
A meteorológusok előrejelzései sem megnyugtatóak: ezek szerint 2020 és 2050 között a csapadékmennyiség várhatóan több, mint húsz százalékkal esik majd vissza a délkeleti, déli és keleti megyékben. Ez országos szinten akár 50 százalékos mezőgazdasági terménykiesést is jelenthet, ennek mértéke pedig a déli tartományokban a 90 százalékot is elérheti. Szakértők előrejelzései szerint a gabonatermelés 2030-ban alig 60 százaléka lesz a jelenleginek.
Így az elsivatagosodás jelensége leginkább a mezőgazdasági termelőket sújtja majd, ezért az ágazat illetékeseinek már most hozzá kellene látniuk szárazságtűrő növényfajták kinemesítéséhez, nem utolsó sorban pedig a tönkretett öntözési rendszer helyreállításához.
Romániában egyébként az időjárási jelenségek tekintetében furcsa kettősség alakult ki: miközben az ország déli felét az elsivatagosodás veszélye fenyegeti, addig a többi országrészben a megnövekvő csapadékmennyiség okoz tragédiát.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség plus2Celsius című tanulmánya szerint az elsivatagosodással egy időben az ország egyes részei víz alá kerülhetnek. Fennáll a veszélye annak, hogy a Fekete-tenger szintje jelentősen megemelkedik, amelynek következtében a Duna-delta egyszerűen eltűnik, a tenger pedig elönti a térségben levő városokat, így Brăilát, Tulceát, Galacot és Sulinát. Bogdán Tibor
