Bükki Nemzeti Park: bagóért bérelt védett terület (Népszabadság)

2011. november 7. - Hivatalosan bizalomvesztés miatt mentették fel Duska Józsefet, a Bükki Nemzeti Park igazgatóját, aki 1997 óta töltötte be ezt a posztot. Egy a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levél szerint azonban egy bonyolult földügy, számos magánérdek s egy évtizede húzódó, nemrégiben befejeződött per állhat a felmentés hátterében.
A Dél-borsodi Állami Gazdaság felszámolásakor, 1995-ben, egy olasz vevő azzal a feltétellel vette meg az árverezett gazdaságot – tanyákat, állatállományt és a többit –, hogy húsz évre kvázi ingyen megkapja hozzájuk a korábban használt, természetvédelmi oltalom alatt álló földterületüket, összesen 4300 hektárt. A szerződés megköttetett, ám az „új földesúr” sorozatosan megszegte a természetvédelmi szabályokat, ezért a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága tíz éve felmondta az előnytelen szerződést, a bérlő pedig bírósághoz fordult jogorvoslatért – olvasható dél-borsodi gazdák hozzánk eljutott levelében. A Legfelsőbb Bíróság hosszú évek pereskedése után most nyáron mondta ki a végső verdiktet: a külföldi bérlőnek mennie kell, s a földeket újra birtokba kell adni.
A Bükki Nemzeti Park (BNP) Igazgatóságának feladatul szabták, hogy gondoskodjon a terület újrahasznosításáról, ám a szóbeszéd szerint két parancs jött az igazgatónak, az egyik szóban, a másik írásban. A szóbeli arról szólt: olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy egy privilegizált csoport legyen a nyertes. A parancs ténye bizonytalan, kiadójának kilétét homály fedi – jegyzik meg a levél írói. A másik parancs hivatalosan, írásban érkezett dr. Ángyán József államtitkár és dr. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos aláírásával. Ebben az állt: olyan pályázati feltételeket kell kialakítani, hogy a helyi gazdák legyenek a lehetséges nyertesek.
Az igazgató az utóbbit hajtotta végre oly módon, hogy a pályázati feltételek kialakításába bevonta a helyi gazdakör képviselőit. Állításuk szerint a helyiek „hatalmas lelkesedéssel, felelősségtudattal tettek eleget ennek a feladatnak”, s a jogi korlátokkal kényszerűen megalkudva kidolgozták azt a pályázati feltételrendszert, amely akár példaértékű is lehetne, és országszerte biztosíthatná az „új honfoglalást” a helyi parasztcsaládok számára. A Bükki Nemzeti Park a pályázatot 2011. szeptember 1-jén írta ki, és október 3., déli 12 órát jelölte meg a földigénylő pályázatok beadási határidejeként. Ezen a napon azonban – nagyjából épp dél körül – felmentették posztjáról Duska Józsefet, a BNP igazgatóját, ugyanaznap este tíz órakor pedig az interneten visszavonták a földigénylésre kiírt pályázati felhívást.
Megkerestük a volt igazgatót, aki – arra hivatkozva, hogy december 4-ig hivatalosan még kormánytisztviselő – nem nyilatkozott az ügyben. A napokban az LMP-s Szabó Rebeka is feltette a kérdést a parlamentben, vajon mi indokolta a nemzeti park igazgatójának sietős felmentését, s mivel magyarázható, hogy miután „végre sikerült megszabadulni a 4300 hektáron bagóért gazdálkodó olasz bérlőtől”, az újból kiírt pályázatot annak lejárta után viszszavonták, az igazgatót pedig még aznap menesztették.
A minisztérium szerint túl lassan őröltek a malomkerekek
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában leszögezte: a földterületet a helyben lakó gazdálkodó családok kapják majd meg, szigorú és egységes szempontok alapján, a többi 60 ezer bérbe adandó állami földterülethez hasonlóan és azokkal együtt. Ángyán József elmondta: az igazgatót felmentő okiratban bizalomvesztés szerepel. Ennek egyik oka szerinte az lehetett, hogy az olasz bérlő sorsáról döntő per tíz évig tartott, a miniszter úgy ítélte meg, hogy ebben a nemzeti park vezetője is felelős, s az új pályázat előkészítő folyamata lassú volt. (Általunk megkérdezett mezőgazdasági szakértők ezzel szemben azt állítják, hogy ilyen rekordgyorsasággal, alig néhány hét alatt előkészítve, szinte példa nélkülinek számít a pályázati kiírás – a szerk.)
A felmentéssel s a gazdák hozzánk eljuttatott észrevételeivel kapcsolatban mi is megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot (VM), azt kérdezve: mi az álláspontjuk a földügyről, s mennyiben fedik a valóságot a gazdák által leírtak. Közölték: a tárca a levélrészletet nem kívánja kommentálni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő mintegy 4 ezer hektárra kiírt földhaszonbérleti pályázatot október 3-án visszavonták – tették hozzá –, mert a pályáztatási folyamat elhúzódott, s időközben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet egységes pályáztatási szempontrendszert dolgozott ki, amelyet napokon belül véglegesítenek.
A cél az, hogy az állami földek azonos pályáztatási szempontok szerint legyenek hasznosítva, továbbá, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően a helyi gazdálkodók előnyt élvezzenek a pályázaton. – Duska József volt igazgatótól a VM nem kapott felhatalmazást, hogy felmentésének okát közölje – kaptuk a választ az okokat firtató kérdésünkre. A posztra nem írtak ki pályázatot, az új vezetőt – Grédics Szilárdot, a szilvásváradi erdészet korábbi igazgatóját – Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a napokban nevezte ki a Bükki Nemzeti Park élére.
Tönkretett földek
A Dél-borsodi Állami Gazdaságot annak felszámolásakor a hárommilliós tőkével alapított olasz Mariano K . vásárolta meg, s a törvényben előírt tíz helyett húsz évre vette bérbe a Bükki Nemzeti Park 4300 hektárnyi területét. A cég a piaci ár töredékéért bérelte a termőföldet, amely után több mint 800 millió forint állami támogatáshoz jutott – olvasható dr. Kiss István agrármérnök, igazságügyi szakértő elemzésében.
A társaság a terület egy részéért száz forint bérleti díjat fizetett hektáronként, a nagyobbik részét ingyen használta, miközben természetvédelmi feladatait sem látta el. A szakértők elhanyagolt természetvédelmi területekről, ősgyepekről és állattartó telepekről számoltak be. Doros Judit