2011. NOVEMBER 29. - ÉRTÉK - Testületi vita a ritkaságnak számító kékvércsetelepről Európa legnagyobb telepe (volt?) az erdő
ABONYBAN, Európa legnagyobb kékvércsetelepén a fakivágások
veszélyeztetik a faj életterét. Mára az abonyi kékvércseállomány, mely
még egykét évvel ezelőtt is mintegy hetvenöt-nyolcvan párral Európa
legnagyobb népességét tette ki, az emberi felelőtlenség és nemtörődömség
áldozatává tett. Az őrzés hiánya a fatolva-joknak kedvez.
Megfigyelések szerint innen is, onnan is tűnnek el a fészkekkel
megrakott fák, gyakran a költési idő kellősközepén...
Abony ritka természeti kincse a Kaszáló erdőben található, szigorúan védett kékvércsetelep. Legalábbis papíron védett lenne, ám mégis folyik fakitermelés a területen. A megdöbbentő helyzet már a Parlamentben is szóba került, és úgy néz ki, mindenki a másikra mutogat.
A kékvércsetelepre méltán lehetnének büszkék az abonyiak. Csakhogy a védettsége egy ideje már nem is létezik. Ugyanis mint egy parlamenti interpellációra adott szakminiszteri válaszból kiderült, a terület már nem védett, mert az önkormányzat négy éve nem reagált a minisztériumi megkeresésekre, így a helyi rendelet megalkotása is elmaradt, és a fakitermelésnek sem lehetett hivatalos akadálya. A helyzetet bonyolítja, hogy a Kaszáló dűlő soha nem volt önkormányzati tulajdonban, az állam gyakorolta felette a tulajdonosi jogokat. Majd idővel kárpótlási alapba került, és természetvédők gondoskodnak a vércsékről.
Az ügy szóba került a legutóbbi képviselő-testületi ülésen, melyen részt vett több, e témában érintett személy. Többek között Urbán Sándor, a Szolnok-jászkun Természetvédelmi Szervezet vezetője, aki — mint az ülésről a Miabonyunk.hu beszámolt — elmondta, hogy már csak két kékvércse pár fészkel itt, így már a 24. órában vagyunk. Hozzátette, hogy az elmúlt évben összesen 98 nagyméretű fát vágtak ki. A jelen lévő Záb-rácki László, az Országgyűlés jobbikos környezetvédelmi szakpolitikusa pedig elmondta, hogy a tulajdonos írásbeli engedélyével történik a fakitermelés az erdőben. Márpedig megtehetik, hiszen nem élvez helyi védettséget a terület, mert a minisztériumi levelek rendre eltűntek a polgármesteri hivatalban. Dr. Vörös Mária aljegyző viszont tagadta az ülésen, hogy a nyáron érkezett és későn, határidő lejárta után megválaszolt levélen kívül érkezett volna egyéb is a hivatalba. Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester mindezzel kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta: a Duna-Ipoly Nemzeti Park adott hozzájárulást a fák kivágásához.
— Ez most derült ki számunkra, és igazán megdöbbentő. Így viszont nem illegális fakitermelés folyik ott. Az elég furcsa, hogy ha a kékvércsetelep nemzetközi érték, akkor erről miért helyben kell nekünk gondoskodni, a saját költségünkre. Persze megfogjuk tenni, megalkotjuk a helyi védettségi rendeletet. Bár véleményem szerint minden rendelet annyit ér, amennyit betartanak belőle. Az volna jó, ha ez országos védettségű telep lenne, és akkor a nemzeti parkok teszik meg a szükséges lépéseket. De már megszokhattuk, hogy amire nincs állami szinten pénz, azt lepasszolják önkormányzati szintre — hangsúlyozta a polgármester asszony.
A képviselő-testületi ülésen az előterjesztő dr. Egedy Zsolt elmondta, hogy a helyi védelem alá helyezés bonyolult jogi procedúra lesz, melyben az összes érintett szakembernek részt kell vennie. Ha minden jól megy, talán márciusra lehet helyi védettség alá helyezni a Kaszáló erdőt. Mindezt nem könnyebbíti, hogy az erdőt körbe vevő rétnek mintegy százhetven tulajdonosa van, és velük is egyeztetni kell. Baranyi György
