2012. július 23. - Egy hektár smaragdfaültetvény három tonna oxigént termel • Kiváló a fűtőértéke - Zsanán már tesztelik Hihetetlen tulajdonságokkal rendelkezik az eredetileg japánból származó, roppant gyors növekedésű smaragdfa. Nincs ismert természetes ellensége, szinte bármilyen talajon megél, s hét év alatt akkorára nő, mint egy negyvenéves nyárfa.
A növény törzse ráadásul nyílegyenes és görcsmentes, így az építőiparban, a bútorgyártásban is jól hasznosító, kiváló fűtőértéke miatt pedig kedvelt tüzelőanyag. A növény levele magas fehérje- és nitrogéntartalma okán takarmánynak és trágyázásra is alkalmas. A Bács-Kiskun megyei Zsanán a helyi önkormányzat kísérleti ültetvényt telepített, és teszteli a csodanövényt.
Több mint ötszáz smaragdfacsemete hajladozik a szélben a zsanai sportpálya mögötti homokos önkormányzati földterületen. A növények között a sortávolság négy, a tőtávolság öt méter, a sorok mellett pedig lucerna növekszik. A csemetéket csaknem két hónapja ültette ki a település vezetése, abban a reményben, hogy a Magyarországon szinte ismeretlen fafajta enyhít majd a település gondjain.
- Mindig is érdekeltek a megújuló és alternatív energiák, korábban sok konferencián vettem részt a témában. A smaragdfáról tavaly ősszel, egy visegrádi konferencia egyik előadásán hallottam először, és nagyon meggyőzött, amit megtudtam a növényről. A rendezvény után felvettem a kapcsolatot azzal a céggel, amely a fát éppen akkor tervezte bevezetni Magyarországra - emlékezik vissza Visnyei Miklós, a Bács-Kiskun megyei Zsana polgármestere. Ezután a településvezető egy helyi testületi ülésen előadta a konferencián hallottakat, optimizmusa pedig átragadt a képviselőkre, így bele is vágtak a smaragdfaültetésbe. Testületi hozzájárulással egy 1,2 hektáros önkormányzati földbe 532 csemetét telepítettek. A bekerülési költség bruttó kétmillió forint volt: egy fa körülbelül 2100 forintba került, de tetemes összeget emésztett fel a terület körbekerítése és az öntözőrendszer kiépítése is. Zsanán azonban úgy gondolják, hogy a befektetés megtérül, a növény megéri a pénzét.
A smaragdfacsemetéket Bulgáriában termesztik sejtszaporítással. Egy hibridnövényről van szó, amely eredetileg Japánból származik, de a mostani változatot a kínai császárfa több változatának keresztezésével hozták létre. Az eredmény imponáló, a fa rendkívül gyorsan nő, mérete hét-nyolc év után egy negyvenéves nyárfához hasonlít. Ráadásul nemcsak egyszer lehet majd az erdőt tarra vágni, hanem 30 év alatt körülbelül négyszer. A fa törzse emellett egyenes és görcsmentes - jelzi Visnyei Miklós, hozzátéve, hogy a növény rendkívül sokoldalú. A fát fel lehet használni az építőiparban és a bútorgyártásban, de kiválóan alkalmas tüzelőnek is. Fűtőértéke ugyanis másfélszer akkora, mint az akácnak, és vetekszik egy közepes minőségű szénével. Az erdő három év elteltével is kitermelhető, a vékonyabb növényeket szecskázás után biomasszaként lehet használni. - A levelei hetven centiméter átmérőjűek, magas proteintartalmúak, így állati takarmánynak is kiválóan alkalmas. Magas nitrogéntartalmuk miatt pedig komposztálás után akár trágyázni is lehet a levelekkel, s ki lehet váltani velük a kemikáliákat. A fa az egyéb ismert fajtákhoz képest kétszeres szén-dioxid-mennyiség megkötésére képes, és három-öt éves korától hektáronként naponta több mint három tonna oxigént termel. Ez pedig óriási eredmény. A növénynek ráadásul karógyökérzete van, így a gyökerei lefelé hatolnak, ez egyrészt azért jó, mert a fa megkeresi a vizet, másrészt ez lehetővé tette, hogy a csemeték közé lucernát ültessünk. Más településeken gabonát vetettek a fák közé - mondja Visnyei Miklós.
Szó van arról is, hogy később a rekultivált volt szeméttelep területére is ültetnének smaragdfákat, a kéthektáros ingatlanon már csaknem ezer csemete férne el. - Ez a fa lényegében mindenféle talajon megél, még a szennyezett területen is, a növényeket pedig tisztított szennyvízzel tudnánk öntözni. Természetes ellenségéről nem tudunk, az öntözés mellett csupán annyi vele a gond, hogy a területet be kell keríteni, mert a smaragdfa nagyon finom, és szeretik az állatok - jegyzi meg Zsana első embere, aki a helyi egészségcentrum udvarán megmutatta az első Magyarországon elültetett smaragdfát. A növény tavaly október 27-én került földbe, és azóta már vissza is vágták egyszer.
Nem csak a zsanai önkormányzat érdeklődését keltette fel a smaragdfa, a példa ragadós. A környéken már több település vett csemetéket kisebb mennyiségben: Tomba városszépítésre szerzett be smaragdfákat, más önkormányzatok - Pusztamérges, Szánk, Csólyospálos - pedig néhány darabbal kísérletezik egy esetleges nagyabb beruházás előtt.
Vásároltak smaragdfacsemetéket a helyi gazdák is. Gazdag László egyelőre húszat ültetett a tanyájára, ahol folyamatosan gondozni tudják a növényeket.
- Amit eddig a smaragdfáról hallottam, rendkívül lenyűgözött. Most, csak húsz csemetét ültettem, de ha beválik a növény, akkor még legalább százat vásárolok belőlük. Egy ekkora ültetvénnyel néhány éven belül biztosíthatnám a téli tüzelőt - mondja a gazda.
A növény magyarországi forgalmazója is érzékeli a fokozódó érdeklődést a smaragdfa iránt. - Az ország tíz különböző körzetében telepítettünk már fát ültetvényesen, és már több mint hétezer embernél van csemete. A kisvállalkozások azért érdeklődnek a növény iránt, mert a gazdálkodás kapcsolt munkalehetőségeket teremt. Az önkormányzatok pedig azért keresik a lehetőséget, mert a közmunka programot fel tudják használni hozzá - hangsúlyozza Steier József cégvezető. Borsodi Attila
