2012. augusztus 14. - Akárcsak a parlagfűét, a hazai diótermést
pusztító, szintén Amerikából érkezett fúrólégy térhódítását is
elbagatellizálták Kinevették a hatvanas években a döntéshozók azokat az „aggodalmaskodó” tudósokat, akik a parlagfű rohamos terjedésére, illetve a térhódítás nyomában járó egészségügyi kockázatokra igyekeztek felhívni a figyelmet.
Ma az európai lakosság negyven, a hazai hatvan százaléka érzékeny a növény pollenjére. Most új, a helyi ökoszisztémára veszélyt jelentő inváziós faj lépte át az ország határait – a kicsi, de roppant kártékony dióburokfúró légy.
Tíz európai ország népességét vizsgáló nemzetközi allergológiai felmérésből kiderült, hogy hazánk lakosságának csaknem hatvan, az európainak a negyven százaléka érzékeny a parlagfű pollenjére. A folyamat sajnos nem áll le, hiszen a klímaváltozástól a kutatók az Amerikából érkezett invazív, az őshonos flóra rovására erőszakosan teret hódító növény rohamos európai terjedését – s nem mellékesen újabb megbetegedések ezreit várják. A jelentős egészségügyi kockázatokra a tudósok már negyven esztendeje felhívták a figyelmet, ám az akkori döntéshozók nem voltak vevők az aggodalmaskodásra.
Hasonló módon álltak hozzá a méztermelők által behozott aranyvesszőhöz, amely mára sokfelé kiszorította az őshonos fajokat. Tíz-tizenkét esztendeje szintúgy félmosollyal fogadták a méheket sújtó kaptárelhagyás jelenségét. Utóbbi méretére – és a baj nagyságára – jellemző, hogy tavaly az Egyesült Államok méhállományának több mint a negyven százaléka került veszteséglistára.
Az idén nyáron igazolhatóan újabb káros faj jelent meg hazánkban, az Észak-Amerikából származó nyugati dióburokfúró légy (Rhagoletis completa). A rovar az 1980-as évek elején jelent meg először Európában, Svájcban – vélhetően egy külföldi szállítmánnyal került az óvilágba. Tápnövénye a dió, amelynek termésburkában károsít, és erős fertőzésnél akár ötvenszázalékos veszteséget is okozhat az ültetvényekben. Európa éghajlati adottsága nagyban elősegíti a rovar gyors térhódítását. Terjeszkedését és a veszélyt, amelyet a termésre jelent, eleinte szintén elbagatellizálták.
„A fúrólégy szakszóval mondott felszámolására sajnos nincs semmiféle lehetőség, további baj, hogy természetes ellensége sem ismert” – mondta lapunknak Sárosdi Miklós rovarszakértő. Hozzátette, egyetlen esélyünk a terjedésének visszaszorítása, ehhez azonban a termelők és a lakosság közreműködése is kell. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményben hívta fel a polgárok figyelmét, ha valahol látták a legyet, értesítsék őket, illetve tegyék meg az intézet honlapján javasolt lépéseket. A rovar térhódítását akkor lehet a legjobban késleltetni, ha megakadályozzuk, hogy lárvája a talajba kerüljön. Lázin Miklós András
