Csak lassú térhódítást ígérnek a megújuló energiahordozók
Az idén újabb hazai szélerőmű-beruházások indulhatnak, egyes erőművek biomassza-tüzelésre állnának át, és jövőre egy geotermikus erőmű Is épülhet. Összességében mégis lassan nő a megújuló energiaforrások aránya a hazai áramtermelésben.
Belátható időn belül csak szerény mértékben csökkenthetik Magyarország energiafüggőségét a megújuló energiaforrások, noha az ezek hasznosítását célzó beruházások száma erőteljesen nő. A megújulókból előállított áram részaránya 2003-ban alig 0,7 százalék volt, 2004-ben már meghaladta a 2,1 százalékot, s tavaly tovább nőtt Ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy 2004-ben három -együtt 100 magawatt teljesítményű - széntüzelésű erőművet is faapríték-felhasználására állítottak át. A következő években is a biomassza hasznosításában van a légkisebb ráfordítással elérhető legnagyobb tartalék.
Több hazai erőmű jelezte, hogy kész újabb blokkokat átállítani biomassza-tüzelésre - tájékoztatta lapunkat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A 110-150 megawattnyi új kapacitással már teljesíthetők lennének uniós vállalásaink; Ugyanakkor nem áll rendelkezésre a folyamatos energiatermeléshez szükséges növényi alapanyag mennyisége, ezért a GKM-nél puhatolódzó beruházók az eddiginél hatékonyabb agrárenergetikai program elindítását sürgetik.
A biomassza-hasznosítás másik iránya a gázolajhoz keverhető biodízel és a benzingyártásnál felhasználható bioetanol előállítása. A Mol Rt. tavaly óta növényi alapanyagú bioetanolt használ a benzin oktánszámának növelésére, amelyhez a korábbi MTBE-t (metil-tercier-butil-étert) a növényi alapú bioetanolból készülő ETBE-vel (etü-tercier-butil-éterrel) helyettesíti. 2007-re Tiszaújvárosban is épít egy új bio-ETBE üzemet
A múlt héten nyílt pályázatot hirdetett azon beszállítók kiválasztására, amelyektől gázolajhoz keverhető biodízelt vásárolna.
A magas beruházási költségek ellenére növekvő szerephez juthat a geotermikus energia a megújuló energiaforrásokon belül. Ennek hasznosítása külön támogatási célként jelenhet meg a második Nemzeti fejlesztési tervben, a Mol Rt pedig 2007-ben egy 2-5 megawattos geotermikus erőmű építését tervezi Iklódbördöcén.
Tavaly lendületet vettek a szélenergetikai beruházások is. Az országban működő szélerőművek összteljesítménye egy év alatt 6-ról 17 megawattra nőtt. Időközben több száz szélturbina kapott környezetvédelmi engedélyt az illetékes hatóságoktól. A támogatási feltételek is javultak, így az idén több nagyberuházás indulhat. Ugyanakkor a szélerőművek termelése, ingadozik a változó szélviszonyok miatt, emiatt a villamosenergia-hálózatot is rendkívüli módon megterheli. Ezért e beruházások felfutása esetén a szélerőmű-kapacitás 90 százalékával megegyező teljesítményre képes tartalékerőművet kellene létesíteni s folyamatosan készenlétben tartani.
BRÜSSZEL CÉLKITÛZÉSE, hogy 2010-ig a megújuló energiahordozó-felhasználás arányát 12 százalékra, a megújuló forrásból termelt villamos energia részesedését pedig 22,1 százalékra növelje. A magyar vállalások tehát meglehetősen szerények a többi tagállam átlagához képest, ám az elmúlt egy-két évben így is jelentős előrelépés történt a megújuló energiahordozók felhasználása terén. A 2010-re kitűzött cél az, hogy az összes hazai energiafelhasználáson belül a megújulók aránya 7,2 százalék legyen, az áramtermelésen belül pedig 3,6 százalék. (Emellett a bioüzemanyagok hazai részaránya - az 5,75 százalékos uniós cél mellett - a terv szerint 2010-re négy százalék lesz.)
NÉMETH I. GERGELY