A hagyományos erőművi lobbi érdekében akadályozzák az új szélerőparkok létesítését; Évekig várakoztatják a beruházókat
Hazánkban jelenleg csupán tizenöt szélerőmű működik. Noha évek óta tart több száz létesítmény engedélyeztetése, ezeknek csak töredéke épülhet meg. A zöldáram útjában most nem a természetvédelem, hanem az energiaszektor áll. A széntüzelésű erőművek lobbija megpróbálja meggátolni a megújuló energia részarányának növekedését Szerintük ha az elbírálásra váró összes kérelemnek helyt adnának, még Paksot is le kellene kapcsolni a villamos hálózatról.
Korábban a madarászok támadták a szélenergia hasznosítását, mert úgy vélték, sok madár esik áldozatául a szélkeréknek, főleg a vonulási időszakban. Hazai kísérleteket nem végeztek erre vonatkozólag, külföldi felmérések pedig nem igazolták a félelmeket. Az elmúlt évtizedben több nagyberuházás azért hiúsult meg, mert a természetvédelmi hatóság nem találta tájba illőnek a szélerőparkokat. Mára megváltozott a szemlélet, természetvédelmi területen kívül a zöldek sem ellenzik a szélerő hasznosítását. - Ha valamilyen természeti értéket mégis zavarnánk, még az előzetes egyeztetésekkor másik helyszínt keresünk - mutatott rá a beruházók kompromisszumkészségére Kőrös Gábor, az egyik szakvállalkozás szakértője.
Az utóbbi években nőtt az érdeklődés a szélerőművek iránt, az engedélyt azonban továbbra is nehéz megkapni rájuk. Az új villamosenergia-törvény ugyanis egy újabb eljárással egészítette ki a korábban is hosszadalmas ügymenetet. Bevezették az úgynevezett egyszerűsített termelői engedélyt, amelyet a Magyar Energia Hivatal mint hatóság ad ki a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) állásfoglalása alapján. A Mavir arra ad választ, műszakilag lehetséges-e a hálózatra csatlakozás, és ha igen, milyen feltételekkel. Az ország elektromos hálózatában ugyanis technikailag más-más az átvétel műszaki feltétele. A hatóság szerint a sok rácsatlakozás elviekben veszélyeztetheti az ellátórendszer kapacitását.
Takács Gábor, a Megújuló Energia Ipari Társaság ügyvezetője elmondta, az új engedélyben rögzítik, hogy mennyi áram adható a hálózatra. Az előírt mennyiségig a szélpark tulajdonosa a termelt zöldáram után támogatást kap, mégpedig olyan formában, hogy azt a szolgáltatónak emelt áron kell átvennie. Takács Gábor Szerint ellentmondásos, hogy míg a törvény szerint kötelező a zöldenergiát beengedni a hálózatra, a végrehajtási rendelet alapján a Magyar Energia Hivatal ezt erőteljesen korlátozhatja. Ráadásul nincs előre meghatározva, hogy a Mavir milyen szempontok alapján adja ki ajánlását, így a kérelmezők nem tudnak felkészülni. Ez a zavaros szabályozás többéves, és több tíz millió forintba kerülő előkészületi munkákat veszélyeztet. Úgy véli, egy nem létező, kritériumrendszer alapján, ad hoc módon, sok esetben diszkriminatívan döntenek, ki építhet szélerőművet és ki nem. A zavarodottság magasabb szinten is megvan: a gazdasági tárcának - energiapolitika híján — ugyanis nincs konkrét elképzelése arról, hogy az egyes alternatív energiaforrásokból mennyit használjunk a jövőben - tette hozzá.
A kötelező átvételiár-rendszert a fogyasztók finanszírozzák. 2005-ben 25 milliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen, de ennek csak mintegy negyven százalékát kapták a megújulók, ugyanis ebből a forrásból támogatják a gáztüzelésű erőműveket is. A megújulók támogatása nagy részét ráadásul az egyszerű fatüzelésre átállított hőerőművek kapják, mert a méterfa Magyarországon biomasszának számít. Takács Gábor nem érti, miért kell a fosszilis, légszennyező technológiákba invesztálni, amikor sokkal nagyobb társadalmi hasznot hajtana a környezetbarát áramtermelési módok fejlesztése. Miközben a valódi megújuló energia támogatására (idesorolható a szél-, víz-, nap- és geotermikus energia, illetve a valódi biomasszatüzelés) szinte semmit sem költenek, a Vértesi Erőművet 2002 áprilisától 2010-ig összesen kilencvenmilliárd forinttal segíti az állam, illetve a fogyasztók. A szocialisták által pártolt szénfillér bevezetésével ugyanis egyértelműen a veszteséges barnaszénerőmű működését támogatják. Medgyesy Balázs, a Fidesz zöld-tagozatáriak elnöke úgy nyilatkozott: az uniós országok közül leghátul kullogunk a megújuló energiaforrások felhasználásában, és kifejezetten akadályozzuk azok terjedését. Pedig a közelmúlt orosz gázkrízise is mutatja, hogy az import-
energia-függőségen enyhíteni kell Magyarország adottságai annyival jobbak, mint amit a kormány uniónak leadott tervei tükröznek, hogy a megszüntetett és leszűkített támogatási programok és a korlátozások ellenére is több téren idő előtt túlteljesítjük azokat. Ha nem a lassítás lenne a cél, több tízezer új munkahelyet teremthetnének a
megújuló energiaforrások a mezőgazdaságban és az energiaszektorban - fűzte hozzá. Jelenleg csupán 15 szélkerék működik, de további 1700 megawatt teljesítményre adtak be kérelmet.
Takács Gábor kifejtette, a szél-kapacitások tervezhetetlenségének problémáját erősen eltúlozzák. A valóság az, hogy mivel a szélerőmű gyorsan felépíthető és a szén- vagy atomerőművekhez képest rövidebb idő alatt megtérül, erős konkurense a már működő, busás hasznot hajtó szerződésekkel rendelkező hagyományos erőműveknek. A meglévő energiaszektornak pedig nem érdeke a konkurensek megjelenése.
Bohus Anita
JOGÁLLAM, 2006. A szélerőművek engedélyezése körüli visszaélések és a hosszadalmas eljárás miatt többen feladják a próbálkozást. Azt, hogy nem gördülékeny az ügyintézés és a beruházók az energialobbitól tartanak, mi sem példázza jobban: egy szélerőtelep létesítésére környezetvédelmi engedéllyel rendelkezd település polgármestere csak inkognitóban nyilatkozott lapunknak az amúgy példaértékű kezdeményezésről. Azt kérte, amíg nem szereznek be minden engedélyt ne írjuk le a település nevét mert attól tart
ellehetetlenítik a beruházást.