Már a telepített erdőt sem látni a kivágott fáktól (Magyar Hírlap)

2013. augusztus 6. - TARVÁGÁS ENGEDÉLLYEL A védett sajóládi erdő tarvágása nagy vihart kavart annak idején, az Európai Bízottság 2008-ban kötelezettségszegési eljárást is indított, amiért a magyar állam nem tett meg mindent a Natura 2000 erdők védelméért. Sorra váltak ismertté az olyan esetek, amelyekben az állami erdőket engedéllyel vágták ki arra hivatkozva, hogy amúgy is lopják a fát. A bizottság ezt az érvet nem fogadta el, ám miután az állam vállalta az erdők újratelepítését, az eljárást felfüggesztették.
Történetünk egy, a sajóládival azonos, a védett területi egységbe tartozó Natura 2000 erdőről szól. Ezt az erdőt másfél évtizeddel ezelőtt tarolták le részben fatolvajok, részben a terület többségi tulajdonosaiból alakult FATESCO Erdőbirtokossági Társulat (Ebt,), majd a területen próbafúrások kezdődtek egy kavicsbánya nyitásának előkészítésére. Az ebt.-t, amely csereerdőt telepített Tornakápolnán, tíz évvel később a sajóhídvégi terület újraerdősítésére kötelezték. Mivel a felszólításnak nem tesznek eleget, a hatóság újra és újra kiszabja a milliós bírságot Perlaki Tamás résztulajdonosra is, aki most a Kúriához fordul.

Duplán pótoltatná a fákat a hatóság
Történet egy magánerdőről, amelyet nem kellett volna kivágni, és egy csererdőről, amelyet elhamarkodottan telepítettek
A Kúriához fordul felülvizsgálatért, ügyének sürgősségi elbírálását, soron kívüli tárgyalást kérve az a felperes erdőtulajdonos, akinek másfél évtizede tartó jogvitájának iratanyagát áttekintve úgy tűnik, a bíróságok eddig tetszőlegesen válogattak a tények közül, s az így meghozott ítéletekben sorra az alperes állami szerveknek adtak igazat, mígnem a felperes elveszítette az erdejét, a bírságok és perköltségek miatt pedig lassan a lakását is.
Történetünk a kilencvenes évek közepén kezdődik, ekkoriban indult a sajóhídvégi területen az erdőirtás - részben engedély nélkül, részben hatósági engedéllyel, amely ellen Perlaki Tamás résztulajdonos hiába tiltakozott. Tizenöt évvel ezelőtt kezelhetetlen mértékű falopásra hivatkozott a terület többségi tulajdonosaiból álló FATESCO Erdőbirtokossági társulat. A faállomány „iparszerű és más módon, fatolvajok által történő pusztítása az utóbbi időkben olyannyira felgyorsult, hogy az a legrövidebb időn belül az erdő teljes megszűnéséhez fog vezetni" - írta 1998. április 30-án az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatóságának a FATESCO Ebt., amelynek 1995. évi megalakulása ellen törvényességi óvást nyújtott be az ügyészség, és amelynek erdőgazdálkodói jogosultságát a másodfokú erdészeti hatóság felfüggesztette, s amelynek elnöke egyben a sajóhídvégi kavicsbánya megnyitására létrehozott Globál Invest Kit. vezetője volt.
Amúgy az ebt. korábbi elnökét maga az erdészeti felügyelő kapta rajta engedély nélküli fakitermelésen, ám a már idézett levélben így érvelt: „A fakitermelés teljes nyeresége bűnözők kezében keletkezik (...) egyértelmű, hogy hasznot az erdő már nem képes hozni, a kérdés csak az, mekkora lesz a veszteség." A FATESCO azt ígérte, ha megkapja a rendkívüli engedélyt a fák kivágására, és megvalósul a tervezett projekt, akkor a megmaradó erdőt már meg tudja védeni az „ilyen típusú eróziótól” kerítéssel, kamerákkal, őrökkel. A projekt pedig nem volt más, mint a kavicsbánya.

Szándékváltások
Az erdészeti hatáság 1998. május 29 én kiadott határozatában felfüggesztette a FATESCO-ra kiszabott erdőgazdálkodási bírság megfizetésének végrehajtását (az indoklásból kiderül, hogy a bírságot még 1997-ben szabták ki, nyilvánvalóan engedély nélküli fakitermelés miatt). A határozatban felszólították a társulat elnökét, kezdeményezze a földrészlet termelésből való kivonását, és az annak megfelelő nagyságú tornakápolnai területen végezze el a csereerdősítést. Megállapították továbbá: „Mivel a termelésből való kivonás kavicsbánya kialakítása és üzemeltetése céljából történik, az erdőterület termelésbe való visszaállítására nincs lehetőség."'
A bányatelek megállapító határozat 1999. december 8-ai keltezésű.
Az erdő termelésből való kivonásához az elvi hozzájárulást a hatóság 2001. október 2-ai keltezéssel adta meg a Globál Invest Kft. részére, hozzátéve, hogy „az elvi hozzájárulás nem jelenti az erdőterület igénybevételének engedélyezését".
Az Állami Erdészeti Szolgálat 2000. március 14-én adta ki az engedélyt a tornakápolnai erdőtelepítésre csak nem tíz év múlva, 2009. december 9-én keltezett határozatában pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága befejezetté nyilvánította a csereerdősítést. Mint írták: „megnevezett erdőrészletek faállományai az előírtaknak megfelelnek, azaz az erdőtelepítési kiviteli tervben meghatározott fafajok egyedei megfelelő számban, arányban és minőségben jelen vannak, és a faállományok pótlást nem igényelnek, további fejlődésük biztosított".
Ugyancsak az erdészeti hivatal nagyjából két hónappal később (!), 2010. február 2-án kötelezte a sajóhídvégi terület tulajdonosait, hogy „gondoskodjanak az erdő szakszerű felújításáról", a munka elvégzésének határidejét 2011. május 31. napjában állapítva meg.

Perek
Vajon miért változtatta meg álláspontját gyökeresen a hatóság? Perlaki Tamás ügy véli, tudja a választ.
„Ez idő alatt számos perben osztotta a bíróság az erdészeti és bányászati hatóságok véleményét, hogy minden eljárás szabályos volt, tudomásul kell vennem, hogy az erdőm helyén sóderbánya lesz másnak a javára, és az egész eljárást a csereerdősítéssel lezártnak tekintik - emlékezik vissza a tulajdonos. - A váratlan hatósági szándékváltásokat talán nem is Sajóhídvégen hanem Brüsszelben kell keresni. Az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásban, amelyben azt kifogásolta Brüsszel, hogy a magyar állam nem tesz meg minden tőle telhetőt a Natura 2000 erdők védelmében."
Az eljárást éppen a sajóhídvégi erdővel szomszédos, ugyanabba a védett területi egységbe tartozó, de állami tulajdonban lévő, sajóládi (Natura 2000 erdő tarvágása indította el. Ezután sorra váltak ismertté olyan esetek, ahol állami erdőket hatósági engedélyekkel vágtak ki, arra hivatkozva, hogy lopjak az erdőből a fát. A bizottság ezt az érvet nem fogadta el, ám a Kárpát medence egyik legértékesebb, a sajóhídvégi magánerdőt is magába foglaló ökológiai zöldfolyosóját, a „Hernád völgy Sajóládi erdő különleges Natura 2000 természet megőrzési területet" egy egységként kezelve az eljárást felfüggesztette, miután a magyar állam vállalta az erdők újratelepítését, a védett állat- és növényfajok kutatását, és élőhelyük megmentését, rekonstrukcióját.
Az állami területek újraerdősítése egyelőre nem sikeres, a telepített faállomány nem ered meg tartósan, a sajóhidvégi erdő felújítását pedig az akadályozza, hogy késik a jogvita méltányos lezárása.

Az osztatlan közös tulajdonban lévő terület résztulajdonosa, Perlaki Tamás az erdőfelújítást elrendelő határozat ellen fellebbezést nyújtott be, amelyben felhívta az erdészeti igazgatóság figyelmet, hogy a Sajóhídvégen kivágott fák helyett Tornakápolnán, jóváhagyott tervek alapján megtörtént a telepítés, s a csereerdőt a hatóság már át is vette. Nem mellesleg 2009-ig nem őt tekintették ügyfélnek, hanem a többségi tulajdonosok által alakított FATESCO-t, ezért a határozatokat nem kapta meg, s jogi lépéseket is hiába próbált tenni.
Az történt tehát, hogy a sajóhídvégi erdőt, amelynek ő 25 százalékban résztulajdonosa (volt), az ebt., tarra vágatta, hogy ott kavicsbányát nyisson, a kivágott fákból származó bevételből pedig Tornakápolnán, állami területen csereerdőt telepítettek. Perlakit az ezzel kapcsolatos eljárásokban nem tekintette ügyfélnek a hatóság, csak akkor, amikor -tulajdonostársaival együtt - kötelezték az erdőfelújításra, vagyis az ebt. által kivágatott erdőnek a saját pénzéből való újratelepítésére 2010-ben. Majd később, amikor kiszabták rá az újabb és újabb bírságot az erdőfelújítás elmaradása miatt.
„Tizennégy év alatt elvesztettem az erdőm teljes faállományát, hatmillió forint perköltségem keletkezett, most már a lakásomat is el akarják árverezni perköltségtartozás címen, köteleznek az újraerdősítésre, és annak elmaradása miatt évente 1,3 millió forint bírsággal sújtanak" - panaszolja Perlaki Tamás.
Kavicsbánya egyébként végül is csak a szomszédos területen lett, mert az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság megtagadta a szakhatósági engedély kiadását a Natura 2000 különleges természetmegőrzési területre, amelyen csak a kutatófúrásokig jutottak el.
A legutóbbi ítélet, amely a felperes keresetét elutasítja, május végén született a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Indoklásában a bíró arra a megállapításra jutott, hogy az alperes erdészeti hatóság határozatai nem voltak jogszabálysértők, mert „önmagában az a körülmény, hogy a FATESCO Erdőbirtokossági Társulat az erdészeti hatóság közreműködésével, engedélyével erdőtelepítési munkát végzett Tornakápolna /.../ erdőrészletekben, mely erdőtelepítést az első fokú erdészeti igazgatóság /.../ befejezetté is nyilvánította, még nem jelenti azt, hogy a perrel érintett erdőterület felújítása megtörtént volna. Az erdő tulajdonosok anélkül végeztek el egy csereerdősítést, hogy a perrel érintett erdőrészletek vonatkozásában az erdő igénybevételére ténylegesen sor került volna. /.../ Felperes és tulajdonos társai erdőfelújítási kötelezettségétől csak abban az esetben mentesülhet, amennyiben a perrel érintett erdőrészletek igénybevétele megtörténik. Mindaddig, amíg erdőművelési ágban vannak nyilvántartva, az erdőfelújítási kötelezettség fennáll”.
Érdekes, hogy ugyanez a bíró ugyanezen történettel kapcsolatos másik perben, két héttel korábbi ítéletében kimondta: „egyértelműen rögzíthető, hogy bányászati tevékenységnek minősül az ásványi nyersanyagok kutatása is, így téves mind az első-, mind a másodfokú határozat azon megállapítása, hogy a perrel érintett ingatlanon bányászati tevékenység nem kezdődött meg, mivel az ásványi nyersanyagok kutatása egyértelműen igazolást nyert. /.../ A megismételt eljárásban a bányakapitányságnak a bányatelek hivatalból törlése előtt azt kell vizsgálnia, hogy a bányavállalkozó által elvégzett kutatófúrásokkal, mint bányászati tevékenységgel összefüggésben merült e fel a perbeli ingatlanon környezetkárosodás, illetőleg annak bányavállalkozó általi felszámolása megtörtént-e."

Tények
Vagyis eddig egyetlenegyszer mondta ki bíróság, hogy az állami szerv hibázott, pontosabban jogszabálysértő határozatot hozott anno. Noha a hatóság annak idején elrendelte a csereerdősítést, majd elfogadta a FATESCO üzemtervét, amelyben szerepelt a sajóhídvégi erdő tarvágása és annak pótlásaként a csereerdősítés Tornakápolnán, kiadták a bányatelek megállapító határozatot, átvették a csereerdőt, majd pedig újraerdősítési határozatot hoztak a sajóhídvégi területre, és az erdőfelújítás elmaradása miatt több ízben bírságot szabtak ki, holott mint azt az imént idézett ítélet kimondta a terület eljárásjogi hiba miatt valójában még bányatelek!
„A hatóság úgy kötelezett újraerdősítésre, hogy a 2010 előtt történteket, és korábbi határozatait figyelmen kívül hagyta, s a bíróság - bár ismerte ezeket a tényeket - a kereset elbírálásánál indoklás nélkül szintén kizárta a perből a bizonyítékként felhozott dokumentumokat - hangoztatja Perlaki Tamás. A bíróság szerint a tornakápolnai erdőtelepítés megvalósításából nem következik, hogy Sajóhídvégen újra van erdő. Valóban nem, csakhogy tény, az előírt csereerdősítés megtörtént. Egyetértek abban, hogy a sajóhídvégi erdőt újra kell telepíteni, de miért az én pénzemmel kellene ezt megtenni? Mindezt azután, hogy a tornakápolnai állami területre végrehajtott telepítéssel az állam jogalap nélkül gazdagodott, ugyanis azt a telepítést a letermelt sajóhídvégi erdő utáni árbevételből finanszírozta az erdőgazdálkodó."
Emiatt Perlaki még 2000-ben kártérítési pert indított az erdészeti hatóság és a minisztérium ellen, első fokon meg is nyerte a pert, másodfokon azonban veszített. Most, hogy a hatóság elismerte a korábbi eljárás jogsértő voltát, perújítási kérelmet nyújtott be a bíróságra. Ugyanis a 47 hektárra vonatkozó tarvágási engedély kiadásával az erdészeti hatóság megsértette az erdő védelméről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely tiltja az öt hektárnál nagyobb terület tarvágásának engedélyezését.
„Nem is a tarvágott erdők újratelepítése a fő kérdés - teszi hozzá Perlaki Tamás -, hanem az, hogy az újratelepítendő erdők a következő száz évben is fennmaradjanak, ráadásul úgy, hogy a Natura 2000 irányelveknek is megfeleljen az állapotuk. Kizárólag erdőtelepítéssel és a szokásos erdőgazdálkodással nem oldható meg a probléma, olyan további tevékenységet kell a helyszínre vinni, ami a természetvédelmi kezeléssel összeegyeztethető, továbbá őrzést és munkahelyet is biztosít a lakosság számára, tehát a helyi szociális gondok csökkentéséhez is hozzájárul."
Perlaki hosszú évekig foglalkozott ökotúrák szervezésével, madárkolóniák bekamerázásával és multimédiás programok készítésével, ennek keretében 2000-2001-ben több száz élő és szerkesztett adást vett át tőle a Magyar Televízió Híradója. A Sajóhídvégen működő átmeneti madármenhely átköltöztetését tervezi az újratelepítendő erdő mellé, egy olyan területet szeretne létrehozni, ahol lehetőség van a vadon élő állatokról ellenőrzött körülmények között felvételeket készíteni természetfilmekhez. KOROMPAY CSILLA