2014. február 16. - Az adminisztrációs terhek csökkentésének eredményeként több vadhús kerülhet a vacsoraasztalra.
Szigorodott ugyanakkor az orvvadászat, rapsickodás megítélése: bűncselekmény lett.
Jelentősen átalakul a vad-, hal- és erdőgazdálkodás, köszönhetően a módosult jogszabályoknak és az új rendelkezéseknek – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat kiállítás) megnyitóján. Az elmúlt években a szabályozásban kétirányú folyamat ment végbe. Egyrészt csökkent a túlzott adminisztráció, aminek pozitív hatása a vadászatban különösen tetten érhető. Míg 2010-ben a vadhús-értékesítés nullszaldót mutatott, addig az ágazat tavaly már 1,4 milliárd forint nyereséget termelt.
Ez annak a rendeletnek köszönhető, amely az élelmiszer-biztonsági előírások betartása mellett könnyített a vadhús bel- és külföldi értékesítésén, bevonhatóvá vált a köz-, illetve a gyermekétkeztetésbe. Változtak bizonyos vadkilövési szabályok, ez különösen a vaddisznóra igaz. A fajta hazánkban túlszaporodott, a mezőgazdasági vadkárokozásban jelentős szerepet játszik, az állomány ritkítása is kiemelten fontos.
Egyes szabályok szigorodtak, így az orvvadászat és az orvhalászat, a rapsickodás bűncselekménynek minősül. A halászati törvény változása a természetes vizek gazdájává a horgászokat tette, akik eddig a halászok mellett alárendelt szerepet játszottak. A Balaton a horgászoké, halászat nincs – foglalta össze lapunknak Fazekas Sándor a változtatást. Hozzátette: hamarosan a kormány elé kerül a tárca koncepciója, amely szerint az iparszerű halászat meg fog szűnni. Előtérbe kerül a tó őshonos fajtáinak megvédése, telepítése.
Ennek részeként – fejtette ki Fazekas Sándor lapunknak – a Balatonon egy helyi horgászokból, önkormányzatokból, a fejlesztési tanácsból álló szabályzó szervezet áll fel. Ez a szervezet dönt a tó megőrzésével kapcsolatos kérdésekben, így a haltelepítésről, a halőrök megszervezéséről. A szervezet egyik bevételi forrása a horgászjegyeladás lehet.
Jelentős az előrelépés az erdőgazdálkodás területén, hiszen 2010 óta összesen 12,5 ezer hektár erdőt telepítettek hazánkban, az erdészeti támogatások háromezer embernek adnak munkát és tizenegyezer embert foglalkoztatnak az erdészeti közmunkaprogramok. A legfrissebb adatok szerint az ország erdővel borított felülete eléri a 21 százalékot. Magyarországon az erdők teljes mértékben bejárhatók, ami európai unikum.