A régióban a tényleges fakitermelés a legjobb évben sem érte el a lehetőség 75 százalékát
Szombathely (kit) -Az Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságát irányító Nagy Imre szerint az erdőkben van annyi faalapanyag, amely fedezni tudná a fűtőművek, az ipari feldolgozók és a lakosság igényeit. Az erdőgazdálkodás anyagi hátterének javulásáért, az erdők ésszerű használatáért azonban tenni kell.
Az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk azzal, hogy a honi falemezipar és jó pár biomassza-üzemelésű távfűtőmű is alapanyag nélkül maradhat, ha újabb nagy, villamos energiát termelő erőművek térnek át faapríték tüzelésére. Nagy Imre, az erdők leltározását, a szükséges fakitermelések és -ültetések előírását, s e munkák engedélyezését és ellenőrzését Vas és Győr-Moson-Sopron megyében végző Állami Erdészeti Szolgálat Szombathelyi Igazgatóságának vezetője szerint van, lenne megoldás a problémára. A szakember érdeklődésünkre elmondta, hogy a régió erdősültsége Vasban és Zalában 10 százalékkal meghaladja, Gyór-Moson-Sopronban pedig eléri a 20 százalék körüli országos átlagot. A régió mintegy 300 ezer hektár erdejének élőfakészlete az erdőtervek tanúsága szerint 65 millió bruttó-köbméter, s a szakember szerint ennek alap-ján kijelenthető, hogy az erdőgazdálkodás és társágazatai elsősorban a fűrészipar, a furnéripar, a forgácslapgyártás, a hordógyártás és a bútoripar, hatalmas erdőtartalékokkal bír. Nagy Imre szerint az is nyilvánvaló, hogy az erdősültség, a magas fakészletek és a kedvező gazdasági (határ menti) elhelyezkedés miatt az erdővagyonnal való ésszerű, tartamos gazdálkodás a régióban stratégiai kérdés, mi több, erősség, kitörési pont.
A szakembertől megtudtuk: az említett három megyében az összes éves fakitermelési lehetőség és előírás 2 millió köbméter álló fa, amelyből - az apadékok és hulladékok nélkül számolva - megközelítőleg 1,4 millió köbméter felhasználható alapanyag képződhetne. Ezzel szemben a tényleges kitermelés a legjobb évben sem érte el az említett lehetőség 75 százalékát, vagyis az erdőben marad, károsodik és pusztul el mintegy 350 ezer köbméter faanyag. Ezt a független és kontrollált mérésék is alátámasztják.
S hogy miért e pazarlás?
Nagy Imre szerint a jelenség az átalakuló magyar társadalom és gazdaság minden negatívumát hűen tükrözi. – Az erdők fele a régió négy állami erdészeti részvénytársaságának kezelésében van, amelyek a kitermelési lehetőségeket és kötelezettségeket szinte maradék nélkül kihasználják, teljesítik. Az erdők másik fele magántulajdon, itt viszont a kezelés éppen csak eléri a kétharmados mértéket. Ötvenezer hektár magánerdőnek nincs valójában gazdája, a nagy tartalékok és a veszteségek is főképp itt keletkeznek. Ebben az osztatlan közös tulajdoni forma, a nagyszámú távol élő, a gazdálkodás szempontjából érdektelen tulajdonosi kör, az apró falvak elnéptelenedése és a nyomott fapiaci árak egyaránt közrejátszanak – véli a szakember. – Az erdőkben képződött faanyag legalább 80 százaléka alacsony értékű sarangolt választék, ez adja a papíripar, a forgácslap- és farostlemezgyártás alapanyagát, valamint biztosítja a lakossági tüzelőt is. Napjainkban a megújuló energiaforrások felé irányult a figyelem, országosan több, korábban környezetszennyező széntüzelésű erőműi blokkot átállítottak fafűtésűre. Az árverseny jótékony hatással volt a magánerdőkre is, így nagy területeken legalább nem veszteséges a termelés. Az árbevétel-arányos nyereség ugyanis a legjobb adottságú erdőkben sem haladja meg az 5 százalékot - mondja az igazgató, aki szerint nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy nyílt piaci verseny van, ráadásul az alapanyag az EU piacaira is szabadon eladható, a régió sarangolt faanyagáért a hazai feldolgozók és fűtőművek mellett a nyugati papírgyárak és rostüzemek is versengenek. Nagy Imre tudja, hogy ez nagy kihívás a régió faipari üzemei számára, amelyek a kis szállítási távolság miatt azért mégiscsak lépéselőnyben vannak.
- Lehetséges, hogy többet kellene átengedni a feldolgozás nyereségéből az erdőgazdáknak a stabil ellátás érdekében? Mert látszik, hogy vannak tartalékok. A közeljövőben a jogi szabályozás ésszerűsítése nyomán várható a magánerdő-tulajdonosok kezelési szándékának javulása, a gazdálkodási szint 80-90 százalék közöttire nőhet. A térségben évi 100-150 ezer köbméter többlet alapanyag piacra kerülése jósolható, amelyre lehet alapozni akár fejlesztéseket, is - mondja Nagy Imre, aki szerint középtávon az EU-finanszírozású erdőtelepítésekből és energiaültetvényekből származó többlet is növelni fogja az alapanyag mennyiségét.