MEGÚJULÓ ENERGIA Munkahelyteremtő biomassza
A második Nemzeti Fejlesztési Terv programjainak kiemelt feladata lesz a hazai nyersanyagbázisra, természeti adottságokra alapozott megújuló energiahordozók termelése és felhasználása. Az ezzel összefüggő fejlesztésekhez, beruházásokhoz Magyarország — pályázatok útján — jogosult igénybe venni az Európai Unió forrásait.
A takarékossági programok mellett, mint például a panellakások hőszigetelése a hazai erőforrásokra építő fejlesztési célkitűzések kapnak nagyobb súlyt: a biomassza, a biogáz, földhő, nap- és szélenergia alkalmazása területén. Az üzemanyagoknál a kőolajszármazékokat, a benzint a bioetanol, a dízelolajat a biodí-zel fogja fokozatosan kiváltani.
A gázról Magyarország nem mondhat le, de a kőolaj mellett az áramtermelésben a földgáz aránya is csökken. Néhány erőműben már napjainkban is növekszik a tűzifa- és mezőgazdasági hulladékfelhasználás aránya a hagyományos, légkörünket szennyező szén-dioxidot kibocsátó nyersanyagok helyett.
A hő- és villamosenergia-termelés kistérségi megvalósítása, a hazai energiaforrások jobb kihasználása-érdekében kisebb kapacitású erőművek létesültek,
illetve tervezés alatt állnak biomassza, biogáz nyersanyagra alapozottan Szentendrén, Bolyban, Szigetváron, Sárospatakon, Tiszapalkonyán, Balassagyarmaton, Mátészalkán, Nyírbátorban, Gyulán, Városföldön, Tatán, Tatabányán, Almásfüzitőn, Esztergomban, Papkeszin, Szombathelyen, Körmenden, Nagypálin és Jászapátin. A bio-motorüzemanyag előállí-
Bioetanol gabonából, gyümölcsből, tóból.
tására egyaránt fejleszteni kell a nagyobb kapacitású, évi 100 ezer tonnát, illetve a kisebb kapacitású, évi 30 ezer tonnát termelő üzemeket. Bioetanol-gyár-tó kapacitások épülnek ki az ország öt régiójában, Észak-Alföldön 300 ezer tonna, Dél-Alföldön 400 ezer tonna, Nyugat-Dunántúlon 100 ezer tonna, Közép-Dunántúlon 200 ezer tonna éves termelésre. Készen áll a termelésre a Győri Szeszipari és Finomító Rt. (évi 100 ezer tonna), a Szabadegyházi Izocukorgyár (évi 150 ezer tonna) és mintegy 40 millió eurós beruházással épül Martfűn évi 100 ezer tonna kapacitásra a Duna Fejlesztési Kft. bioetanol üzeme. Az évi 10 ezer tonnás kapacitásra példa: a kukorica nyersanyag-felhasználására tervezett Káptalanfai Bioetanol Üzem.
Biodízel-«lőállításra az északmagyarországi régióban évi 160 ezer tonnát, a nyugat-dunántúli régióban évi 90 ezer tonnát terveznek. .
Az EU-előírások szerint bioetanol esetében a hagyományos üzemanyagokhoz a bejkeverési arány növelésével kell számolni, de a hazai igény kielégítésén felül jelentős exportra is lehetőség nyílik.
A biodízel-termelés bővítéséről szóló terveknél a hazai szükséglet a meghatározó. A bioeta-nol-előállításra a hazai mezőgazdasági termékek, gabonafélék, kukorica, burgonya, gyümölcs adja az alapanyagokat! a biodí-zelhez olajos magvak, főleg repce jön számításba, de á biodízel esetében a hazai lehetőségek (napraforgó, illetve répaterület) nem olyan kedvezőek), mint a bioetanol előállításánál. Bioeta-nolt ugyanis bármiből ^ amiből szesz gyártható - lehetséges előállítani, nem csak gabonából, fűből, gyümölcsből, de még fából is. A svédek például fűrészporból készítik. Két tonna fűrészporból 27 órás desztillációs eljárással 500 liter etanol nyerhető. A megújuló energiahordozók termelése új munkahelyek létrehozását segíti elő a ikistérsé-gekben, miközben megszilárdítja a növénytermesztés szerkezetét és a takarmányfehérje melléktermék az állattenyésztés fejlesztését segíti. Biztonságosabbá teszi - hazai források felhasználásával - energiaellátásunkat, s javítja az emberek életvitelét, életminőségét, (x)
Laczi Zoltán
(Folytatjuk)
Agrár Innovációs Szövetség írásunk a Nemzeti!Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával jelent meg.