2017. május 15. - Az új szabályozás az eddig használaton kívüli területek státusát is rendezné
A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve teremti meg a hatékony erdőgazdálkodás feltételeit az új szabályozás, ezzel teret adva a telepítések dinamikus bővülésének. Az erdőtörvény módosításáról a hét elején döntenek a honatyák.
Az Országgyűlés még a hét elején megszavazhatja az erdőtörvény módosítását. A tervezet március óta a parlament előtt van, az eredeti javaslathoz azóta csaknem 37 módosító indítvány érkezett. A parlament honlapja szerint a képviselők hétfőn vitatják meg az összegző javaslatot, kedden pedig sor kerülhet a törvénnyel kapcsolatos zárószavazásra is. A honatyák jóváhagyására váró szabályozás több ponton is megkönnyítené a magánerdők kezelőinek dolgát. A módosítás fő célja, hogy a gazdálkodási és a természetvédelmi szempontok egyensúlyban legyenek. A 2,06 millió hektárnyi magyar erdő 54 százaléka állami, míg 46 százaléka magánkézben van. A gazdasági érdekeket szolgáló erdőknél – például az energiacélú ültetvények esetében – a gazdasági szempontok kerülnek előtérbe. Azoknál az erdőknél viszont, ahol a természeti állapot megőrzése a fontos, ott az elsődleges szempont a természet védelme maradt.
A korábbi erdőtörvényben számos olyan kötöttség van, amely hátráltatja az erdőgazdaságok hatékony működését. Ezek zöme természetvédelmi és hatósági megkötést takar, amelyek sok esetben teljesen ellehetetlenítik a magánerdők hatékony működését. A bizonyos fokú védettség alatt álló erdők esetében – ami a magyarországi területek több mint 40 százalékát teszi ki – a gazdálkodó kezét térben és időben is megköti a törvény. Ezen korlátozások egy részét iktatja ki az új szabályozás. A hatékonyság növelését az új erdőtörvényben több intézkedés is célozza. Csökkenhet a hatósági ügyintézés határideje, az erdőtervezéssel kapcsolatban pedig olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek gyorsítják a folyamatokat.
Ágazati szakemberek szerint az adminisztrációcsökkentés és a korlátozó intézkedések lazítása is hozzájárulhat ahhoz, hogy tovább bővüljön a hazai erdőállomány.
Az új szabályozás igazodik a 2030-ig szóló nemzeti erdőstratégiához is, amelyben számos vidékfejlesztési, erdőgazdálkodási, erdészeti szakirányítási, erdő- és természetvédelmi koncepció kapott helyet. A stratégia ambiciózus célt tűzött ki, a jelenlegi kicsivel több mint 20 százalékról 27 százalékra emelné az erdősültség arányát az országban. A szakemberek szerint mindez nem elérhetetlen, a megvalósításhoz azonban hosszú időre és további intézkedésekre van szükség. A magánerdő-tulajdonosok húsz év alatt 200 ezer hektár erdőt telepítettek, ez a teljes erdőterület 10 százaléka.
A folyamatot tovább gyorsíthatja, hogy a Vidékfejlesztési programban 2020-ig összesen 50 milliárd forintnyi európai uniós forrás áll rendelkezésre erre a célra. A tervezet megpróbál megoldást találni az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos problémára is. Az országban 550 ezer erdőtulajdonos van, a magánerdők 20 százalékát azonban a tisztázatlan tulajdonosi háttér miatt nem művelik. A szakemberek becslése szerint ha a 250 ezer hektár magára hagyott erdőben újra beindulna a gazdálkodás, több mint egymillió köbméter fa kerülhetne legálisan a piacra. Köpöncei Csilla
Sürgős a kármentés
A magyar erdőket ért áprilisi fagykárokról egyeztetett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az Országos Erdészeti Egyesület vezetőivel. A fagy- és hókár mintegy 70 ezer hektárt érintett. A leginkább sújtott Bükk hegységben közel százezer köbméter kidőlt fa és letörött ág hever. A tárcavezető szerint a gyors kármentesítéshez az illetékes hatóságok hatékony segítségére is szükség van, így az erdőgazdálkodók a nyári időszakban is elvégezhetik a károsodott faanyag elszállítását. Ennek hasznosítása lehetőséget teremt arra, hogy a szociálisan rászorulókat időben, még a fűtési szezon kezdete előtt ellássák tűzifával. A tárcavezető a hazai állami és magán-erdőgazdálkodás szerepét értékelve úgy fogalmazott, hogy az erdészeknek jelentős szerepük van kulturális és természeti értékeink megőrzésében.