Kipusztuló madarak - Az ökorendszerek kétharmada ma hanyatlóban van
Megyei körkép –Az Örségi Nemzeti Park igazgatója kapásból sorolja, hány madár van veszélyben megyénkben. Az Európai Unió is foglalkozott az ökorendszerek pusztulásával.
Pacsirták, rigók, fülemülék, fürjek, cankók, lilék... Madárfüttyös reggeleken az ember úgy érzi, érti a trillák titkába rejtett üzeneteket. Ilyenkor lehetetlen nem Rachel Carlsson sötét jövőt elénk vetítő jóslatára gondolni: az emberiség sok mindent elkövet ma azért, hogy néma tavasza — no meg néma erdeje, néma reggele - legyen. Gondoljunk csak az időről időre felröppenő hírekre: ostoba kedvtelésből újabb sereg apró szárnyast némítottak el Európa déli országaiban, Franciaországtól Ciprusig, ahol ősszel és tavasszal minden évben sok millió vonuló énekesmadarat ölnek meg a húsukat kedvelő ínyencek -no meg az éttermek profitja - kedvéért.
Kipusztult és kipusztuló madarak
Dr. Markovics Tibor, az Õrségi Nemzeti Park igazgatója kapásból sorol olyanokat, amelyek valaha megyénkben éltek. Kőszeg híres ornitológusa, Chernél István Tömördnél még látta, leírta a galamb nagyságú, fehér karmú vércsét. A szalakóta, ez a nagy testű, szép vándormadár 10 éve még fészkelt Vas keleti részében. Megyénkben már ritkán látható, fokozottan védett madárrá lett réti sas. Ma mindössze három fészkét ismerik a belső Õrségben egyet, kettőt a Rába a mentén. A rejtőzködő életet élő fekete gólyának alig több mint 10 fészkéről tudnak a természetvédelmi őrök. A Kőszegi-hegységben még megtalálható a háborítatlan erdőt, korhadó fákat kedvelő szép harkályfajta, a fehér hátú fakopáncs.
— A Rába szennyezése miatt veszélybe került a kis lile, a billegető cankó - sorolja dr.
Markovics Tibor. - A szürke gémnek is ismerünk nagy telepét a folyó mentén, de számuk csökkenőben van. Más magyarázat nincs rá, mint a Szennyezés miatt fellépő táplálékhiány.
Brüsszelben nemrégiben a Zöld Héten egy sor konferencia foglalkozott azzal, hogy világszinten az ökorendszerek kétharmada hanyatlóban van. Az Európai Unió területén az emlősök 42, a madarak 43, a kétéltűek 30, a hüllők 45 és a frissvizű halak 52 százalékát fenyegeti a kipusztulás. A sorban ötödik akciótervet mutatták be. A konferenciák résztvevői olyan fogalmakat boncolgattak, mint az ökológiai lábnyom elmélete. Ez azt próbálja felmérni, mennyi terület szükséges az emberi tevékenység fenntartásához, azaz mennyi föld, víz és más természetes erőforrás szükséges ahhoz, hogy étellel, lakóhellyel, szállítási eszközökkel, fogyasztási javakkal és szolgáltatásokkal vegyük magunkat körül.
A legfejlettebb gazdaságoknak nyilván sokkal nagyobb „lábnyomra" van szükségük a földön, mint a kevésbé fejletteknek. A világgazdaság bővülésével egyre növekszik az ökorendszerekre kifejtett nyomása ezeknek a fejlett gazdaságoknak.
A kérdések: a technológia vagy a jobb tervezés megoldja-e a problémát? Vagy az öko-hatékonyság kedvező hatását elsöprik a Kína és India egyre növekvő lakossága és gazdasága okozta új - és ma még teljesen beláthatatlan - problémák?
Az Európai Bizottság szakemberei megpróbálták „beárazni" az ökorendszer „termékeit és szolgáltatásait": a belélegzett levegőt, a vizet, az élelmet, a Föld életkörülményekre alkalmas hőmérsékletét. A becslés szerint ezek a „szolgáltatások, termékek" évente 26 trillió eurót érnek. Körülbelül kétszer annyit, mint amennyit az emberek termelnek évente.
A környezet- és természetvédők keveslik a szép szavakat. Úgy gondolják: a politika területén Európában (is) az elmúlt évtizedben mellékszereplővé minősítették a környezetvédelmet, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés kapta a fő szerepet.
- Sokféleképpen próbálták megindokolni, miért fontos, hogy ne haljanak ki állat- és növényfajok, hogy megőrződjön a természet - magyarázza dr. Markovics Tibor. -Szerintem egyik magyarázat sem az igazi. Az ember nincs feljogosítva arra, hogy fajokat pusztítson ki.
Bő 100 éve az emberiség rossz lelkiismerete hozta létre a természetvédelmet. De mire mentünk ezzel a rossz lelkiismerettel? A nemzeti park igazgatója arról is beszél, amiről Brüsszelben is sok szó volt: a gazdaság terjeszkedése, mohósága felmérhetetlen károkat okoz.
- Tízezer négyzetméteres őserdőket tarolnak le úgy, hogy helyettük már nem lesz erdő. A kimeríthetetlennek gondolt táplálékforrás, az óceánok élővilága rohamosan pusztul. Például Japán a mai napig sem adta fel a bálnák vadászatát, pedig néhány bálnafaj egy-két éven belül kipusztul.
NÉMETHY MÁRIA
A szervezett madárvadászattal és -kereskedelemmel szemben csak régiós összefogással lehet fellépni. A WWF Magyarország a WWF Olaszországgal együttműködve indított el programot, amelybe Szlovénia, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia, Montenegró, Horvátország, Olaszország, Magyarország hatóságait, természetvédő szervezeteit is bevonja. Ennek célja, hogy a régióban megszűnjön a védett madarak mészárlása és kereskedelme, kialakuljon a vadászat megfelelő szabályozása és annak betartatása, valamint, hogy az illegális vadászat és kereskedelem elkövetői szigorú büntetésben részesüljenek.