A jövő termelése: a környezettudatos gazdálkodás
Napjainkban már nem lehet úgy mezőgazdasági termelést folytatni, hogy közben súlyosan károsítjuk a környezetet. Köztudott, hogy az intenzív mezőgazdálkodás az egyik leginkább környezetkárosító tevékenység. Ha kárt okozunk, illik kiköszörülni a csorbát. Azok a gazdák, akik helyes gazdálkodást folytatnak, anyagi támogatásra számíthatnak, mivel az unió különféle irányelvei nagy súlyt helyeznek a környezet védelmére.
A mezőgazdaság köztudottan az egyik leginkább környezetkárosító ágazat. A gazdálkodók a felhasznált vegyszerek, energiák révén akarva, akaratlan megannyi szennyezést "visznek be" tevékenységükbe. Nem véletlen, hogy egyre nagyobb a szigor velük szemben, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) számos elvárást, kötelezettséget fogalmaz meg a gazdák számára. Az üvegházhatást kiváltó gázok csökkentésében jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. Hazánk kötelezettséget vállalt, hogy 2008-ig 6 százalékkal csökkenti a gázkibocsátást, s ennek teljesítéséhez a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia, például az erdőterületek növelésével. (Az erdősítésre vállalkozó gazdákat 80 százalék uniós és 20 százalék nemzeti finanszírozási támogatás illeti meg. )
Nem csak a levegő, a víz is védelemre szorul. Az Európai Unió a "Víz Keretirányelvben" pontosan megfogalmazza, mit kell tenniük a tagországoknak a víz védelmében. A mezőgazdaság az ilyenfajta feladatot sem kerülheti el. A hazai mezőgazdaság jelentős vízszennyező. Elég az állattartó telepek hígtrágyájára, a mezőgazdasági üzemek használt vizére, a műtrágyára, a permetezés során vízbe jutott anyagokra gondolni. A talajvizek, rétegvizek nitrátosodása nem tartható tovább, a nitrát-érzékeny területeken az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre.
A helytelen mezőgazdasági gyakorlat nem egyszer a biodiverzitás (biológiai sokféleség) elszegényedéséhez vezethet. Az unió a Biológiai Sokféleség Egyezményben alapelveket dolgozott ki, melyek segítségével a tagországok megalkothatják a saját nemzeti stratégiájukat. Sokan nem gondolják, hogy a mezőgazdaság árthat a vadon élő madaraknak, egyes növény-és állatfajoknak, melyek élőhelyei veszélybe kerülnek az intenzív gazdálkodás következtében. Ezt a fajta védekezést az NVT is szorgalmazza, sőt forrásokat is biztosít a megvalósításhoz. Ami nem véletlen, hiszen a védelmi intézkedések során gyakran korlátozni kell a gazdák földhasználati és kezelési jogait.
Magyarországon a környezetvédelmi kötelezettségek között kiemelten szerepel a fenntartható erdőgazdálkodás szorgalmazása, az erdőpusztulás megállítása. Az NTV külön fejezetet szán a mezőgazdasági területek erdősítésének támogatásáról. A fenntartható erdőgazdálkodás, a légköri széndioxid megkötésének fokozása hozzájárul a globális klímaváltozás mérsékléséhez. Arról nem is beszélve, hogy az erdők más, környezetre káros gázokat, egyéb szennyező anyagokat, sőt a port is megkötik.
Elvben senki se vitatja az NVT által szorgalmazott mezőgazdasági termelés fontosságát és hasznosságát. A gyakorlati megvalósítás azonban nem egyszerű. Ahhoz, hogy az érintett gazdák az elvárt mezőgazdasági gyakorlatot folytassák, környezettudatos szemlélettel kell rendelkezniük. Szakemberek szerint kevesen tudják, mit takar valójában a helyes gazdálkodási gyakorlat, amely a különféle támogatások igénybevételének egyik alapfeltétele. A helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazása olyan feltételrendszer, amelynek teljesítéséért a mezőgazdaságban tevékenykedők nem kapnak külön térítést. Ugyanakkor az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, valamint a kedvezőtlen adottságú területek támogatása esetében a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásai feltételrendszer részét képezik. Ezeket a gazdálkodónak - ameddig termelését a környezettudatos gazdálkodás alapján támogatják - gazdasága teljes területén be kell tartania. Az előírásokat az Európai Unió Tanácsának, illetve Bizottságának 1999-ben, illetve 2002-ben hozott rendelete, illetve az az FVM -rendelet tartalmazza, amely az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez teljesítendő feltételrendszerről szól.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A helyes gazdálkodási gyakorlatot vállalóknak be kell tartanuk a szántóföldi növénytermesztésre, a gyepgazdálkodásra, a tápanyag-gazdálkodásra, a növényvédelemre, a talajerózióra, a talaj szervesanyag-tartalmára, a talajszerkezetre, az állattartásra vonatkozó előírásokat, nem feledkezve meg a természet-és tájvédelemről sem. Hogy a gazdálkodás valóban e szempontok szerint történik-e vagy sem, azt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkatársai a helyszínen ellenőrzik. az előírásokat figyelmen kívül hagyó gazdákat nem csupán megdorgálják, hanem különféle szankciókat alkalmaznak velük szemben. A szabálytalanságok mértékét pontozási rendszer alapján állapítják meg. A pontelvonások támogatás elvonást eredményezhetnek, sőt a gazdákat egy évre ki is lehet zárni a támogatási programból.
Minden kezdet nehéz. A gazdák azonban nincsenek egyedül gondjaikkal. Az érdeklődőket hasznos információkkal látják el az NVT tanácsadók, illetve az MVH megyei kirendeltségének szakemberei, de az FVM honlapjáról is le lehet olvasni a tudnivalókat.