Padlóra küldheti a zöldhatóságokat az Alkotmánybíróság új határozata; 206 ezer hektár védett föld van magántulajdonban
A természetvédelmi jogszabályok újabb hibájára hívta fel a figyelmet az Alkotmánybíróság. A testület arra kötelezte az Országgyűlést, hogy március végéig a földtulajdonosoknak adjon fellebbezési jogot a tulajdonukat védetté nyilvánító döntés ellen. A környezetvédelmi tárca nem örül ennek, de tiszteletben tartja a bírói döntést.
Haraszthy László államtitkár szerint az új rendelkezések elfogadása után bonyolult és hosszadalmas eljárásokra lehet számítani. Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője szerint félő, hogy a feladat meghaladja a kivéreztetett zöldhatóságok erejét. Megjelenik majd az ügyeskedés, és óriási erők mozdulnak meg, hogy beruházások létrehozására kapjanak engedélyt védetté nyilvánított területeken.
A Kőszegi Tájvédelmi Körzetben egyes földtulajdonosok véletlenül, az ingatlan-nyilvántartásból tudták meg, hogy erdőiket a védettség magasabb kategóriájába sorolta a zöldhatóság. Az ingatlan-nyilvántartást a gazdák azért tekintették meg, mert aktuálissá vált erdőik üzemtervének felülvizsgálata. Az állami erdészeti szolgálat mindenkor az üzemtervben szabja meg, hogy a következő tíz évben milyen gazdálkodás folytatható az erdőben, a tulajdonos milyen tevékenység elvégzésére jogosult és köteles. Az előírásnak az a megfontolás az alapja, hogy az erdő a tulajdon kivételes tárgya: nemcsak a gazda, hanem a köz hasznát, a közjót is szolgálja. Felüdülést nyújt akkor is, ha a terület történetesen nem áll semmilyen védelem alatt.
A természetvédelmi oltalom ezen túl is korlátozza, esetenként csaknem teljesen kizárja a gazdasági hasznosítást. A növényzet - amely önmagában is védett lehet - a rovaroktól a madárvilágig sokféle teremtmény közös élőhelye. Ám nem csak az erdőkre terjed ki az oltalom. Az állam támogatásokkal, esetenként kártérítéssel kompenzálhatja a tulajdon korlátozásából adódó hátrányokat.
A különösen ritka és fontos természeti értékek, területek védelmét - az 1995-ös természetvédelmi törvény szerint - csak törvény rendelheti el. Ilyen képződmény ma idehaza az összes forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az Alkotmánybíróság (AB) már a természetvédelmi törvény 1996-os hatálybalépése után helytelenítette a védettség elrendelésének akkor bevezetett módját. Azt, hogy a jogalkotó nem fordított kellő figyelmet arra, a védetté nyilvánításkor két alkotmányos érdek ütközik: a természet és a tulajdon védelméé. A jog nem teremtett megfelelő egyensúlyt a kettő között. Ráadásul nem határozta meg az egyik kiemelten fontos képződmény, a láp fogalmát. Mindezt, pótolni kellett és pótolták is. Mindezen túl - a bírák felhívására - a jogszabály utóbb kimondta: a földek tulajdonosait jogorvoslati jog illeti meg. A védetté nyilvánított földeknek ugyanis csak egy része az állam tulajdona. A törvény megvonhatta ugyan a védetté nyilvánítandó lápok és más fontos természetvédelmi területek határait, a konkrét egységeket azonban - a helyrajzi szám és a tulajdonos feltüntetésével - hatósági határozatnak kellett kijelölnie. Ez ellen adta meg a jogszabály immár javított változata 2003-ban, a fellebbezés jogát. A bírák korábban elfogadhatatlannak mondták, hogy a földhivatal a törvény mellékleteként kiadott miniszteri tájékoztató jegyzék alapján, a tulajdonos értesítése nélkül vezesse rá a tulajdoni lapra, hogy a terület védetté vált.
Az alkotmányos visszásság azonban ezzel nem szűnt meg minden területen. A földeket és más természeti értékeket ugyanis - a forrás, a láp, a barlang, a víznyelő, a szikes tó, a kunhalom és a földvár kivételével - 1996 óta a szakminiszter vagy a helyi önkormányzat rendelete nyilváníthatja védetté. A védettséget ebben az esetben is a rendelethez csatolt lista alapján jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az Alkotmánybíróság több panasz nyomán vizsgálatot folytatott, és legutóbb azt mondta: ez ugyanúgy elfogadhatatlan, mint korábban a láp és más hasonló területek védetté nyilvánítási metódusa volt. Az AB úgy rendelkezett: az Országgyűlés alkotmánysértő mulasztást követett el azzal, hogy nem adott jogorvoslati jogot a tulajdonosoknak. A bírák új keletű döntése nyomán a mulasztást március végéig kell pótolnia az Országgyűlésnek.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkára, Haraszthy László azt mondta, a megoldás várhatóan most is az
lesz, ami a láp esetében volt: a jogszabálynak ki kell mondania, hogy a védetté nyilvánításról szóló miniszteri és az önkormányzati rendelet csak az átfogó, alapvető rendelkezéseket tartalmazhatja. Az érintett földrészletek tulajdonosait a természetvédelmi hatóságnak határozattal kell értesíteni a védetté nyilvánításról, e határozat ellen pedig a gazda fellebbezést jelenthet be. Az AB döntéséből egyértelmű: a jogorvoslattal aligha kerülhető el a védetté nyilvánítás. Csupán arról lehet szó, hogy ki kell javítani a hibát, ha nem pontos a helyrajzi szám vagy a területhatár megjelölése. További követelmény a bírák szerint, hogy a védetté nyilvánítást tartalmazó rendeletnek összhangban kell lennie az Európai Unió hasonló normáival.
A feladat nem csekély. Sőt elképzelhető, hogy esetenként teljesíthetetlen lesz. Az államtitkár vélekedése szerint előfordulhat, hogy több száz vagy több ezer embert kell alkalmanként megkeresni, értesíteni. Az eljárások várhatóan bonyolulttá, sokszereplőssé, hosszadalmassá válnak. A kárpótláskor megvásárolt erdők, gyepek, rétek ugyanis számos kis parcellából tevődnek össze. Olykor azt sem tudni, ki a tulajdonosuk, mert időközben nemegyszer öröklés is bekövetkezett. - Nem örülünk az AB határozatának, de tiszteletben tartjuk - összegezte álláspontját a természetvédelmi szakterület vezetője. A március végéig kidolgozandó jogszabály elfogadásáig is folytatják a még védetté nyilvánítható területek ügyeiben az előkészületeket. A döntést ugyanis - mint Haraszthy László utalt rá - sokrétű egyeztetés előzi meg. Legtöbbször szükség van geológus, botanikus, zoológus, néprajzos és agrárszakértő meghallgatására is. Megkérdeztük: a tulajdonosok bekapcsolódása után miként boldogulnak majd a természetvédelmi hatóságok, hiszen többször is átszervezték, leépítették őket. A minisztériumi vezető azt válaszolta: két helyi hivatalt átszerveztek ugyan, és volt egy tízszázalékos létszámcsökkentés is, ám mindez nem járt jelentékeny vérveszteséggel. A természet védelmét jelenleg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek nevezett zöldhatóságok látják el. Első fokon - az államtitkárság szerint - tíz hivatal tevékenykedik, mintegy száz, természetvédelemre szakosodott munkatárssal. Másodfokon a főfelügyelőség bírálja el az ügyeket, itt nyolc ügyintéző dolgozik.
Az államtitkárság adatai szerint jelenleg 839 ezer hektárnyi terület áll természetvédelmi oltalom alatt. Ennek túlnyomó része - 633 ezer hektár - állami tulajdon, amiből 300 ezer hektárt a nemzeti parkok kezelnek, mintegy 300 ezer hektárnyit pedig az állami erdőgazdaságok gondoznak. Magántulajdonban 206 ezer hektár védett terület van. A nemzeti természetvédelmi program további 150 ezer hektár erdő, rét, legelő védetté nyilvánítását látná szükségesnek.
NINCS PÉNZ A VISSZAVÁSÁRLÁSRA. Az eddigi 140 ezer hektáron fölül mintegy 100 ezer hektár privatizált, védett területet kellene az államnak visszavásárolnia - tudtuk meg Haraszthy Lászlótól. A szerződéskötések folyamata 1995-ben kezdődött a nemzeti parkok és a magántulajdonosok között. Ezt is az Alkotmánybíróság indította el. A Sólyom László vezette testület 1994-ben úgy döntött: a védettség elért szintjének helyreállításáért az állam köteles visszavásárolni azokat a védett földeket, amelyek a kárpótlás alkalmával és a részaránytulajdon kiadásakor magántulajdonba kerültek. A visszavételről megalkotott 1995-ös törvényben 2001 végét jelölték meg végső határidőnek. Az Országgyűlés azóta rendszeresen kitolja a befejezés időpontját. Tavaly 2007 végét jelölték meg ilyenként. Ám ez sem teljesülhet: az állami költségvetés sem tavaly, sem az idén nem adott egyetlen fillért sem erre a célra. Uniós pénzekből csurran-cseppen néha egy-egy kisebb összeg, de csak akkor, ha a hazai és a közösségi program éppen fedi egymást.
Kulcsár Anna
MÁR CSAK PECSÉTEL A HATÓSÁG. A civil szervezetek nem biztosak abban, hogy a természetvédelmi hatóságok a jövőben is zökkenő nélkül elvégzik az arra érdemes területek védetté nyilvánítását Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője lapunknak azt mondta: a tulajdonosok korábban sem igen tapasztalták, hogy a nemzeti parkok, a hatóságok mindenütt partnerként kezelték volna őket. A szakember úgy látja, a hivatalok olykor az érintett területek gazdáinak háta mögött intézkednek, máskor pedig a legenyhébb követelményt írják elő, holott a természet védelme többet kívánna meg. Jávor Benedek szerint a partneri viszony hiányának és a túlzott óvatosságnak is az a fő oka, hogy a kormányok az elmúlt időkben a minimálisra szorították a zöld-hatóságok működési alapját. A jelenlegi kabinet forráskivonással, a hatáskörök és a létszám leépítésével célzottan és teljesen szétzilálta a természetvédelem hatósági kereteit A Védegylet munkatársának tapasztalata szerint a hivatalok erejéből már csak arra futja, hogy rányomják a pecsétet a különböző iratokra. A lápok nyilvántartásba vétele is több évre lekötötte a hivatalokat - jegyezte meg a szóvivő. Félő - mondta kérdésünkre -, hogy az AB mostani, újabb döntésének teljesítése meghaladja a kivéreztetett természetvédelem teljesítőképességét A következmény pedig esetleg olyan bizonytalan jogi helyzet lesz, amely tág teret ad az ügyeskedőknek. Óriási erők fognak megmozdulni, hogy a képlékeny helyzetben engedélyt kapjanak különféle beruházásokra a védett területeken. ,Már rég meg kellett volna vitatni, hogyan viszonyuljon a természetvédelem a tulajdonjoghoz, milyen és mennyi kártérítéssel tartozzon az állam a korlátozásokért" - említette a Védegylet szóvivője. Nem elég azonban, hogy a társadalmi párbeszéd elmaradt, de hiányzik annak átgondolása is, hogy az állam tulajdonában lévő védett erdőket nem kellett volna-e a nemzeti parkoknak átadni, vagy az állami erdőgazdaságokat nonprofit szervezetekké átalakítani. A nyereségérdekeltség akkor nem szoríthatná háttérbe a természet oltalmát - fűzte hozzá a szóvivő. A részvénytársaságok által gondozott mintegy 300 ezer hektár állami erdő kezelői jogát a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára is szerette volna már az elmúlt ciklusban a nemzeti parkokra bízni. Terve azonban nem valósult meg. Õ úgy látja, mindez csak átmeneti ideig marad így.