Új kilátót avattak kedden a Budai-hegység legmagasabb csúcsán, az 559 méteres Nagy-Kopaszon. A kilátóból egyedülálló körpanoráma nyílik Budapest tágabb környezetére: tiszta időben a főváros 100 kilométeres körzetét belátni, a Mátrától a Pilisen és Zsámbéki-medencén át a Velencei-hegységig. Az Esztergomi bazilika még felhős időben is szabad szemmel látható.
A kilátó Csergezán Pálról, a környék erdeit és élővilágát műveiben megörökítő világhírű festőművészről kapta a nevét. A 40 millió forintos beruházás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásából valósult meg.
A Páty, Nagykovácsi és Telki hármas határán emelkedő kilátó felső szintje 18 méter magas, ahová 100 lépcsőfok vezet fel. Az objektum beton alapra épült, szerkezete a kültéri viszonyoknak leginkább megfelelő vörösfenyőből készült.
A tervezők - a hannoveri világkiállítás magyar pavilonját is jegyző Basa Péter, Czér Péter és Jordán László - különleges lécborítást alkalmaztak, ami lehetővé teszi a szabad kilátást, ugyanakkor tériszony nélkül lehet feljutni a kilátószintre.
A tágas pihenők nagyobb csoportok látogatását is lehetővé teszik, egyszerre 150 fő tartózkodhat a kilátóban. A kilátó csúcsán lévő nemzeti zászló jól látszik a János-hegyről vagy akár a Zsámbéki-medence településeiről.
A Pilisi Parkerdő Zrt. további öt kilátót tart fenn, egy kivételével mind a főváros közvetlen közelében található. A kirándulók több mint tíz kiépített kilátópontról - például Dobogókőről - is gyönyörködhetnek a panorámában.