Erdei iskola egyéni vállalkozásban
Harsány határában, a Bükki Nemzeti Park tőszomszédságában 46 hektáron kezdte meg működését az ország legnagyobb kiterjedésű erdei iskolája. A legelőt, erdőt és tavakat magában foglaló gyönyörű tájba lovas tanyát, jurtákat építettek, benépesítették arab lovakkal, kecskékkel. Az összes többi adva van. Őshonos itt például a gyurgyalag, népies nevén a méhészmadár, amelytől a nevét is kölcsönözte a ,,szabadlevegős" vagy ,,szabad ég" iskola. A kezdetekben, az 1800-as évek derekán így nevezték azokat a helyeket, ahová levegőzni, kis kerti munkát végezni, játszani vitték tüdőbajtól féltett tanítványaikat a hajdani tanítók. A mai pedagógusok a monitorok, képernyők elől menekítik diákjaikat a természetbe.
Székely Lászlóné, a hejőcsabai Gárdonyi Géza Általános Iskola tanára azt mondja, mérhetetlen szabadságvágya van negyedikeseinek már most, pár héttel a nyári vakáció után is, hiszen közülük sokan a bérházak közti kis tereken töltötték a szünidőt. A tananyag pedig túlságosan elméleti, sokkal inkább érthetővé válik a történelem, a földrajz, a biológia, a környezetismeret, ha a jurták mellett, a dombtetőn vagy a tóparton magyaráznak a tanárok.
Az iskola erdésze, Bodnár Lajos azon csodálkozik, hogy a mai gyerekek közül sokan úgy nőnek föl, hogy nem jártak erdőben. - Olthatatlanul kíváncsiak, azonnal mindent meg akarnak tudni a növényekről, gombákról és főleg a vadakról. Félnek is az állatoktól, folyton kérdezik, bánt-e a szarvas, a vaddisznó, a róka. A farkas meg maga a mumus, hihetetlenül megkönnyebbülnek, amikor elmondom, ahol vaddisznók élnek, ott nincs farkas.
A Méhészmadár Erdei Iskola tulajdonosa, Porcsalmi Péter 15 éve működtet diákutazási irodát: - Azt tapasztaltam, hogy Londonba, Velencébe, Párizsba előbb eljutnak az iskolások, mint egy szép hazai földdarabra, a természetbe, ahol megismerhetik a növényzetet, az állatvilágot vagy a csillagos eget. Akkor határoztam el ennek az iskolának a létrehozását, amikor egy kislány megkérdezte, hogy a bárány is kecske-e, mert ha nem, akkor a tehén fia. Egyéni vállalkozóként vágtam bele. Egy miskolctapolcai üdülőtelek árán vettem meg azt a hatalmas területet, de a neheze azután jött. Egy Wartburgot, tucatnyi mosógépet, összesen kétszáz teherautónyi szemetet találtunk bozótirtás közben. Az építkezés már kellemes volt, itt minden vályogból és nádból készült. A félig földbe ásott kunyhókban szénaaljon alszunk, állatbőrökkel takarózunk majd a télen.
Zajáros Szilárd programfelelős szerint két-három év alatt kóstolhatják végig az erdei iskola összes programját azok a gyerekek, akik egy-egy tanévben a szokásos pár napot töltik el itt. Olyan ajánlataik is vannak, mint az észak-magyarországi néptáncok megtanítása, festőiskola, szélerőmű, napkollektor, vízi erőmű működésének megismerése. Saját autóbuszaikkal kirándulásokat szerveznek Aggtelekre, Tokajba, Sárospatakra, Egerbe, Diósgyőrbe. Az Oktatási Minisztérium támogatja az erdeiiskola- programot, érdemes pályázniuk az iskoláknak, jó esélyük van rá, hogy minimális összegből maradandó élményekhez juttassák növendékeiket.
- Egész évben működik az iskola - mondja a programfelelős. - A téli szezon különösen érdekesnek ígérkezik. Az ónodi vásáron megveszünk egy mangalicát, és a tóparton, a jurták mellett hagyományos módon feldolgozzuk. Közben korcsolyázhatnak, fakutyázhatnak is a gyerekek a jégen.
A hejőcsabai iskolásoknak a vénasszonyok nyara jutott a kikericses legelőkkel, színes erdőkkel. A hetedik osztályos Hanti Georginának két nagy élménye volt: - Az egyik, hogy vezethettem a traktort arra, a szőlők felé. A másik kissé félelmetes. Találtunk egy vaddisznó- csontvázat az erdőben. Orvvadász végzett vele.
Osztálytársa, Ónodi Balázs a lovaglástudományát gyarapította nagy kedvvel. A negyedikeseket a csónakázás, a horgászat és a tanösvényi séta bűvölte el. Simon Dani és Markó Krisztián azon vitatkozik éppen, hogy a kökényből vagy a bodzából készítenek-e tintát. - Legföljebb abból is! - jutnak végül kompromisszumra a srácok. A dombok visszaverik hangjukat.
Lévay Györgyi