Fejér megye (kl-GG) - Fahiányra lehet számítani - tudta meg lapunk. Ennek oka főleg az, hogy több széntüzelésű erőmű állt át a környezetbarátnak számító fatüzelésre, az emelkedő gázárak miatt pedig egyre többen állnak át fatüzelésre. A drágaság miatt már fosztogatják is az erdőket.
A tüzépesek nagy része a mostanihoz hasonló nagy rohamra nem is emlékszik. Kevés van az akácból, tölgyből, gyertyánból, a hiányt a kereskedők gyakran szlovák és ukrán importból kénytelenek pótolni. Az árak már most is 25 százalékkal magasabbak az egy évvel ezelőttinél, ám további drágulás várható, s mivel az erdészetek idén már nem vágnak ki több fát, bár több tüzéptelepen már csak előjegyzéssel lehet tűzifához jutni - derült ki lapunk körkérdéséből.
A helyzet kialakulásában nagy szerepe van annak, hogy a közelmúltban csak a Dunántúlon két olyan hőerőmű kezdte meg működését, ami kizárólag fával fűt, azon egyszerű oknál fogva, hogy az állam magasabb áron veszi át a zöldáramot.
A több százezer tonnányi fát felvásároló erőművek önmagukban is komoly nyomást gyakorolnak a piacra, de a lakossági gáz árának várható növekedése miatt a lakossági kereslet is jelentősen csökkenti a készleteket. Mivel egyre többen úgy próbálnak takarékoskodni, hogy átállnak a fatüzelésre - idén egyes kazántípusokból a szokásos mennyiség háromszorosát adták el - annyira fogytán van a fa, hogy a kereskedéseknek néha egymástól kell vásárolniuk.
Akik most akarnak bevásárolni, nem csak az áremelés miatt fizetnek rá - mondta több kereskedő. Aki nyáron szerzi be a tüzelőt, akár köbméterben, akár súlyban számolva kisebb veszteséggel számolhat, mert szárazabb a fa. A hiány vagy a pénztelenség miatt manapság olyan esetek is előfordulnak, hogy havonta kisebb mennyiségben vesznek tőlük fát, azért, hogy a családi kasszát ne terhelje meg nagyon a téli felkészülés - számoltak be többen egy új jelenségről.
Érthető hát, hogy a falopás, ahogy ezt Emmerling Gábortól, a Vadex Zrt. erdőművelési igazgatójától megtudtuk, növekvő tendenciát mutat Fejérben. Sokszor a már kitermelt, feldarabolt (máglyába rakott faanyagot) lovasítják meg, gyakran stílszerűen lovasfogattal, mert az gumikeréken gördülve csendesebb járgány mint a teherautó, de lopják, azaz kifűrészelik a lábon álló értékesebb tölgyet, bükköt és fenyőfát is.
A falopás - hangsúlyozta a szakember - érdekes módon többnyire nem az erdős hegyvidékeken dívik, hanem a szegényebb falvak, a munkanélküliség sújtotta települések szomszédságában, a Sárrét délebbre fekvő falvai mentén. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a törvény szerint állami erdőkben csak gombát, vadgyümölcsöt, mohát, virágot és gyógynövényt szabad gyűjteni, mindezt az egyéni (családi) szükségletet meg nem haladó mértékben. Így tehát még rőzsét, vagy elkorhadt, földön fekvő fának gallyait is csak az erdőgazdálkodó engedélyével szabad az erőből hazavinni. Még szigorúbbak a korlátozások a természetvédelmi területeken, ahonnan bárminemű értéket csak a természetvédelmi hatóság tudtával szabad el- szállítani.