A tavalyi évben 270 ezer tonna tüzelőanyagot, nagyrészt ipari fát használtak el
Ajka (tbzs)- A Zöld Alternatíva Szövetség első ízben rendezett környezetvédelmi napján a biomassza és annak hasznosítása került előtérbe.
Kovács László mérnök, a Bakonyi Erőmű Zrt. termelési osztályvezetője elmondta, hogy a cég az európai uniós energiapolitikai irányelvekhez illeszkedően 2004 tavaszától foglalkozik a megújuló energiatermeléssel: átállt a biomassza alapú villamosenergia-termelésre. A változtatás mellett a piacon való versenyképességen túl szólt az a tény is, hogy az ajkai szén fűtőértéke sokat romlott. A beruházás indulásakor hazánkban ilyen nagy erőmű esetében még nem volt tapasztalat. - Tavaly 270 ezer tonna tüzelőanyagot, nagyrészt ipari fát használtunk el. Aprítékot, mezőgazdasági melléktermékeket is, mint például a kukoricaszárat, napraforgóhéjat. Ezzel a tüzelőanyag mennyiséggel a tervet túlteljesítettük, a termelt és a kiadott villamos energia esetében egyaránt. A környezetvédelmi paramétereink ma már jók. A károsanyag- és a salak-, pernyekibocsátásunk lényegesen, a huszadára csökkent, de az eredményen még mindig van mit javítani.
Kovács László szólt az üzemvitel technikai és technológiai tapasztalatairól. Leszögezte, hogy fontos a tüzelőanyag egyenletes minősége, legjobb hatásfokkal a keményfák tüzelhetőek el. Kedvezőtlen tapasztalataik vannak viszont a fűrészpor, a
korpa és a szalma tüzelésével kapcsolatban. Esetükben az alacsony olvadáspont miatt ugyanis a kéményekben jelentős a salakosodás. Gondot okoz a biomassza harmincszázalékosnál nagyobb nedvességtartalma is, az égési és hőátadási viszonyok jelentősen romlanak miatta. A cég hosszú távú célja a különféle mezőgazdasági termékek bevonása a tüzeléstechnikába. Hazánkban 730 hektárnyi mezőgazdaságból kivont terület van, amelynek a negyedén ki lehetne elégíteni az energetikai igényeket. Az első lépést már megtették, összehívták a környékbeli gazdákat, hogy energetikai célú termelésre bírják őket, klasztert hozzanak létre. A hőerőmű szakembereinek tüzelési tapasztalatai alapján leginkább energetikai erdő kialakítása lenne célszerű, azt az FVM is támogatja. - A magyarországi erdővagyon jelenleg 330 millió köbméter, amely évente 13 millió köbméterrel növekszik. Az üzemtervek alapján 10 millió köbméter kivágása engedélyezett, amelyből hétmillió köbméter valósul meg. Tehát az erdőkből korábban is kivágott tűzifa volt jelen a piacon, amelynek csak egy részét tudták az erdőgazdaságok a lakosságnak értékesíteni. Jelenleg ennek a tűzifának nyújtanak biztos piacot a hazai erőművek. Az árak emelkedése az erdőgazdaságokat többletbevételhez juttatja, amellyel a gazdálkodás hatékonyságát növelhetik. Magyarország célja az, hogy a jelenlegi 20 százalékos erdősültség 22-24 százalékra növekedjék.