A hazai energiatermelés mintegy 12 százalékát adhatnák a biomassza alapú erőművek. A fejlesztők újabb beruházásokra készülnek, dilemma elé állítva ezzel a gazdákat, hogy nekik termesszenek energianövényeket, vagy inkább a jobb ajánlattal előálló bioüzemanyag-gyártók megrendelésére ültessenek gabonát.
A hazai biomassza alapú erőművek együttes teljesítménye ma már mintegy 150 megawattot tesz ki, és a megújuló források aránya a teljes energiatermelésben már négy-öt százalék között mozog. Az elmúlt években a PannonPower Zrt. Pécsett, az AES Kft. Kazincbarcikán, a Bakonyi Erőmű Zrt. pedig Ajkán állított át egy-egy széntüzelésű blokkot biomassza felhasználására.
A fejlesztések a következő években is folytatódnak: a Vértesi Erőműben befejezéséhez közeledik két kazán átalakítása, Salgótarjánban pedig az energiaipari befektetőként ismert EETEK Zrt. csaknem húszmillió eurós beruházással egy 25 MW teljesítményű biomasszaerőmű építésére készül. Emellett 12 milliárd forintos Újabb beruházásra készül a PannonPower is. A cég egy ötven és egy 38 MW teljesítményű biomassza-felhasználású blokk létesítésére készül. Braun Attila, a társaság fejlesztési igazgatója elmondta: a két, már engedélyeztetés alatt lévő új blokk építése együttvéve mintegy harminc milliárd forintba kerül, a beruházást 2009-2010-re szeretnék befejezni.
Mások óva intenek a beruházási hullám láttán. Az átállított erőművi blokkokban többnyire faapríték eltüzelésével termelnek villamos energiát, de az alapanyag-ellátás már alig tud lépést tartani a fokozódó igényekkel. A faaprítékok piacán a biomassza-tüzelésű erőművek és a bútoripari vállalatok között kialakult kényes egyensúly is felborulni látszik. A Burgenland osztrák tartományban működő simmeringi és heiligenkreuzi erőművek egyre több fát vásárolnak fel a nyugat-magyarországi erdészetektől. Emellett egyre nagyobb a családi házas kazánok tüzelőanyag-igénye is, s emiatt már az ősz végére tűzifahiány várható az országban.
A kiutat az energianövények termesztése jelentheti. A fejlesztők közül a PannonPower a tervezett új blokkokban már lágy, illetve fás szárú energianövényeket tüzelne el, beszerzésükre egy integrátori rendszer kiépítését tervezi. Mindez a gazdáknak is kedvező lehet, hiszen beruházással egy 19,8 MW névleges teljesítményű biomassza-erőművet épít a Dél-Nyírség Bioenergia Művek Zrt. Szakolyban.
Újabb beruházásra készül a PannonPower is. A cég egy ötven és egy 38 MW teljesítményű biomassza-felhasználású blokk létesítésére készül. Braun Attila, a társaság fejlesztési igazgatója elmondta: a két, már engedélyeztetés alatt lévő új blokk építése együttvéve mintegy harminc milliárd forintba kerül, a beruházást 2009-2010-re szeretnék befejezni.
Mások óva intenek a beruházási hullám láttán. Az átállított erőművi blokkokban többnyire faapríték eltüzelésével termelnek villamos energiát, de az alapanyag-ellátás már alig tud lépést tartani a fokozódó igényekkel. A faaprítékok piacán a biomassza-tüzelésű erőművek és a bútoripari vállalatok között kialakult kényes egyensúly is felborulni látszik. A Burgenland osztrák tartományban működő simmeringi és heiligenkreuzi erőművek egyre több fát vásárolnak fel a nyugat-magyarországi erdészetektől. Emellett egyre nagyobb a családi házas kazánok tüzelőanyag-igénye is, s emiatt már az ősz végére tűzifahiány várható az országban.
A kiutat az energianövények termesztése jelentheti. A fejlesztők közül a PannonPower a tervezett új blokkokban már lágy, illetve fás szárú energianövényeket tüzelne el, beszerzésükre egy integrátori rendszer kiépítését tervezi. Mindez a gazdáknak is kedvező lehet, hiszen az energianövények - például nád-és fűzfélék - betakarítási szezonja késő ősszel van, azaz kiesik a hagyományos aratási időszakból. így a gazdák jobban ki tudnák használni a gépparkjukat is, ha földjeik egy részén energianövényeket termesztenének.
Akadályozhatja az átállást, hogy a következő években számos bioetanol- és biodízelgyár üzembe állításával lehet számolni, és azok ellátásához óriási mennyiségű hagyományos mezőgazdasági terményre - elsősorban kukoricára és napraforgómagra - lesz szükség. Márpedig a kereslet erősödésével egy időben valószínűleg nehéz lesz a gazdálkodókat meggyőzni arról, hogy teljesen ismeretlen növényfajták termesztésre álljanak át. Éppen ezért a szakértők arra számítanak, hogy a biomassza alapú erőművek részesedését a teljes hazai energiafelhasználáson belül legfeljebb 12 százalékra lehet növelni, e fölé semmiképp sem.
Az alapanyagért folyó versenyben középtávon az új beruházások szerkezete is átalakulhat. A biomasszára történő átállás a kisebb, 0,5-2 MW teljesítményű városi fűtőművek átalakításánál jöhet szóba, mert azok viszonylag kis területről képesek beszerezni a működésükhöz szükséges alapanyagot, és az alacsony szállítási költségek miatt kedvezőbb árat tudnak kínálni a beszállítóiknak is.
NÉMETH I GERGELY
Európai uniós támogatással 526 kilowatt elektromos teljesítményű biogázüzem épül 2007 tavaszára a Csongrád megyei Klárafalván - jelentette be Németh Sándor, a beruházásnak helyet adó ipari park tulajdonosa.
A Csanád Kht. a csaknem hatszázmillió forint összköltségvetésű beruházáshoz 372 millió forint támogatást nyert az unió Interreg III/A pályázatán. A kivitelezés földmunkái már elkezdődtek, 2007 tavaszán megindulhat a próbaüzem, és az ősszel már teljes kapacitással folyhat az elektromos és hőenergia előállítása - mondta Németh Sándor.
A biogázüzem alapanyaga kezdetben silókukorica lesz, a térség mezőgazdasági termelői termesztik majd mintegy háromszáz hektáron. A telepen felépül egy kísérleti fermentor is, ahol a Szegedi Tudományegyetem munkatársai végeznek majd a biogáz hatékony kinyerésével kapcsolatos kutatásokat - hallottuk Pallagi Róberttől, a Csanád Kht. ügyvezetőjétől. Az üzem előreláthatólag később cukorcirok feldolgozására áll át.
A biogáz előállításához sertéshígtrágyát is felhasználnak, ezzel megoldódik az állattartó telepeken keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanítása is - írja az MTI.
A biogázüzemű erőművek létesítése nem mindenhol megy zökkenők nélkül. Tavaly Tatabányától néhány kilométerre, külterületen terveztek felhúzni egy ilyen létesítményt, amely a környék mezőgazdasági melléktermékeinek környezetbarát feldolgozását végezte volna, a hígtrágyát is ideértve. Az erőmű irányából a szél a kellemetlen szagokat azonban valószínűleg a város felé sodorta volna, ezért nem engedélyezték a beruházást.