Magyarország csaknem negyede erdővel, fákkal borított: az országnak kétmillió hektárnyi a „tüdeje". Az erdő nemcsak a jó levegőt biztosítja, hanem gazdasági, turisztikai, természetvédelmi és más szempontból is jelentős.
Nem véletlen, hogy a nemzeti vidékfejlesztési terv kiemelten támogatta a mezőgazdasági földterületek erdősítési programjait, s az Új Magyarország nemzeti vidékfejlesztési stratégia is - a 2007 és 2013 közötti uniós forrásokból - intenzíven segíti ezt a törekvést. Az erdészek, magánerdő-birtokosok szerint azonban a puszta telepítésnél jóval átgondoltabb programokra lesz szükség az elkövetkező hat-nyolc évben, annak érdekében, hogy a már meglévő állományt megfelelően nevelni, gondozni lehessen.
Luzsi József, a harmincezer tagot tömörítő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke szerint olyan programokról van szó, amelyek nem csupán az erdőbirtokosok érdekeit érintik a következő évtizedekben.
- Nem mindegy még az sem - mondja a szövetségi elnök -, hogy gondozott vagy elhanyagolt erdőkbe mehetünk-e sétálni, feltöltődni hétvégenként, s hogy sérült, magára hagyott vagy ápolt vidéken töltik-e el az erdei iskolai képzésre fordított napokat a diákok.
Luzsi József szerint az erdőtelepítések az eredetileg földműveléssel foglalkozók szem pontjából is jelentősek: ha a termőterületek egy részét kivonják a művelés alól, az erdősítés jó menekülési útvonal lehet. A szakember szerint azonban sok földtulajdonos megelégszik azzal, hogy beülteti akáccal vagy tölggyel a korábbi szántót, s azt hiszi: elég ölbe tett kézzel várnia, hogy húsz-harminc év elteltével kivághassa az . állományt. Pedig az elültetett csemetéket gondozni kell: kapálni, később nyesegetni, megvédem a gombáktól, kórokozóktól.
- Eddig csak erdőtelepítés címén lehetett támogatást kérni a nemzeti vidékfejlesztési terv pályázataiból, de egyéb, az erdővel összefüggő programokra már nemigen kaptak pénzt a magánbirtokosok -mondja a szövetség elnöke. -Emiatt az éves erdőtelepítések aránya az utóbbi három-négy évben folyamatosan nőtt: amíg csak nemzeti forrásból támogatták ezt, addig évente 12-14 ezer hektár új erdőt ültettek a birtokosok, az idén már 19 ezer hektár telepítésére érkezett be pályázati igény. Eközben az elmúlt évekről is folyamatosan torlódnak fel a már elbírált, de még ki nem fizetett támogatási igények: jelenleg több mint 20 milliárd forintnyi az elhúzódó kifizetés. Az intenzív telepítési hullám miatt egy egész rendszer épült rá erre az ágazatra: csemetekerteket üzemeltetnek, munkagépekkel telepítést végeznek emberek százai. Luzsi József szavai szerint azonban az unió legutóbb már korlátozta az erdősítésre szánt keretet. Megszabta: idén az erdősítés legfeljebb 15 ezer hektárnyi lehet.
A szakember fontosnak tartja hangsúlyozni: meg kell őrizni az újonnan kiépült vállalkozások életképességét, a munkahelyeket, épp ezért az erdőtelepítések mellett immár új támogatási formákat kell majd megnyitni.
- Aki fát ültet, annak az a célja, hogy az unokái számára minél jobb minőségű, a gazdaság számára értékes erdőt hagyjon örökül. A jó minőségű erdő az ország vagyonát is gyarapítja, hiszen ez valamennyiünk számára érték. Amikor pedig természetvédelmi okokból korlátozni kell egy-egy területen a fakitermelést, akkor a tulajdonos számára a jövedelem kiesést pótolni kell - véli Luzsi József -, erre is létre kell hozni egy keretet az uniós pénzekből.
Az erdőbirtokosok abban bíznak, hogy többféle címen is támogatáshoz juthatnak az újabb uniós forrásokból. A szakirányítási, szaktanácsadói munkát azért tartják különösen fontosnak, mert ezen a területen dől el, hogy milyen minőségűek lesznek az erdők. Továbbra is számítanak az erdőtelepítések ösztönzésére, a környezetvédelmi, valamint az erdők értékét növelő beruházások támogatására, s a vidéki életminőséget javító programokhoz is csatlakoznának.
Répászky Miklós, aki Abádszalók térségében erdészeti integrátor, összefogja és szakmai tanácsokkal segíti az erősítésbe kezdő földtulajdonosokat. Idén a körzetében kilenc magángazda 280 hektárnyi erdő telepítésére kapott hektáronként átlagosan 350 ezer forintos támogatást.
- Emellé saját erőből hektáronként további 100-120 ezer forintot kell befektetniük, ha szép, erős és egészséges fákat akarnak majd látni maguk körül – mondja Répászky Miklós.
Abádszalók térségében ugyanis meglehetősen kötött a talaj, így a csemeték ültetéséhez, a talaj javításához több pénzt és energiát kell áldozni, mint a jobb minőségű földeken. Az üdülőövezetben az idén őshonos hazai nyárfákat, tölgyet, valamint kis részben akácost és nemes nyárt telepítettek. Az integrátor szavai szerint a legtöbb földbirtokos családi gazdálkodóként dolgozik, a csemeték ültetését is a családtagokkal együtt igyekeznek megoldani.
Répászky Miklós egyébként maga is erdőtulajdonos: egy nyolcszáz hektáros magánerdészeti kft.-ben ötven hektár az övé. Amikor arról kérdezem, vajon az erdésznek szép-e az erdeje, nem kis büszkeséggel mondja, hogy bizony szép és egészséges. Hozzáteszi: eddig a saját bevételeit forgatta vissza, most már szeretne uniós támogatáshoz is hozzájutni, hogy további fejlesztéseket valósíthasson meg.
Doros Judit