A megyében kivágott fák nagy része a fővárosban talál gazdára
Surd - December eleji megszokott látvány tárul mindazok elé, akik mostanában a dél-zalai településen járnak.-. Szinte minden második háznál fenyőket vágnak ki, kötöznek, vagy éppen raknak teherautókra, hogy azokkal később különböző városok piacain jelenjenek meg.
Ma már senki nem él azok közül, akik még látták az első fenyők elültetését Surdon - a községbe sok évtizeddel ezelőtt, az akkori uradalmi erdész hozott magvakat, s alapította meg ezzel a nemzedékeken átívelő foglalkozást. Azóta helybéli családok tucatjai vágtak bele némi pluszjövedelem reményében a fenyőzésbe — ám az utóbbi időben egyre több problémával kell megküzdeniük.
- Nagyjából 300-350 fát viszünk fel az újpesti piacra -válaszolta tegnap érdeklődésünkre Vadász Gábor, miközben egy, kamion pótkocsiján, már jókora fenyőhalom tetején egyensúlyozva megfogott egy újabb leendő karácsonyfát, melyet kétágú villával emeltek feléje a földről. - Régi megszokott helyünk van ott, már ezelőtt harminc esztendővel oda jártak a szüleim. - Egészen karácsonyig ott is maradunk, remélve a minél jobb üzletet.
Mindez persze azt is jelenti, hogy erre az időre a fiatal surdi őstermelőnek búcsút kell vennie a családjától, és nélkülük boldogulnia a fővárosban. Ahol nemcsak a pénzért viszonylag könnyen megoldható lakásprobléma - Vadászék például egy apartman házban vesznek ki szobát a piacozás alatt -, hanem rengeteg konkurens is vár rájuk.
Igaz, a legnagyobb üzleti ellenfél soha nem a hozzájuk hasonló őstermelők közül kerül ki: sokkal inkább veszélyeztetik a piacukat a nagy áruházláncok; melyek megengedhetik maguknak, hogy elképesztően olcsó áron adjanak a surdiak által kérdésünkre bizony erősen leszólt minőségű fenyőfákat.
- Az a legnagyobb baj, hogy nem az kapja a pénzt, aki megdolgozik érte, hanem a kereskedő - jelezte Vadász Gábor egyik segítője. - Az őstermelők kiszolgáltatottak, összefogás hiányában nem képesek érvényesíteni az érdekeiket. Ennek meg is van az eredménye: a fenyő ára 10 éve változatlan, eközben a mindenképpen kifizetendő költségek folyamatosan nőnek. A karácsonyfát meg vagy sikerül eladni, vagy nem.
A surdiak néhány számmal is alátámasztották állításukat. Mint mondták, a normann fenyő méteréért most is 4, legfeljebb 5 ezer forintot kérnek, nem sokkal többet, mint 1997-ben. Csakhogy akkor az újpesti piacon 10 négyzetméterért 18 ezer forintot kellett fizetniük, idén pedig már 190 ezer lesz a tarifa. Nőtt a fuvarköltség is, egy pesti útért ma már 70-80 ezret kér a kamionos, éppen a dupláját, mint évtizede. A termelő pedig nem tehet mást, mint lenyeli a békát, és fizet, az évről évre szűkülő haszon reményében.
- Az idei év az első, hogy kereskedőnek adtam el a fáimat, pedig 25 éve járok Budapestre. Nagyon nyomott árat fizetett érte, gyakorlatilag akkor beszélhetek haszonról, ha nem számítom a saját munkámat. Pedig tennivaló akad bőven: a fenyőt ültetni kell, permetezni, gyomtalanítani, kivágni és kötözni - ecsetelte Vajda Lajos, miközben segítőtársaival normann-, ezüst- és lucfenyőket kötözött, s időnként megnézte a telefonját, nem hívták-e még Kaposvárról, ahol éppen születőben volt a nagyon várt kisunoka. - Nagyjából két éve volt egy próbálkozás, hogy alakítsunk itt Surdon is értékesítési szövetkezetet, de hamvába holt az elképzelés. Pedig jó lenne, ha lenne egy ilyen csapat, valamelyest biztonságot adna a termelőknek.
Vajda Lajos hozzátette: nagyon jónak tartaná, ha a tejhez hasonlóan a fenyőtermelést is kvótához igazítaná az állam. A jelenlegi rendszert szabályozatlannak tartja, ami kiszolgáltatottá teszi az őstermelőket.
SZALABÁN ATTILA