2006. december 7.
Egy-egy erdei séta során néha úgy érezhetjük, temetőben járunk. Pusztításról, a tolvajok keze nyomáról árulkodnak az avarból kikandikáló csonkok. Egyre jobban terjed a falopás: van aki azért műveli, hogy ne kelljen fagyoskodnia, van aki azért, hogy némi mellékes jövedelemre tegyen szert. Ilyen vagy olyan okból, de tény: a télire való tüzelő engedély nélküli begyűjtése Nógrád megyére is jellemző. Az Ipolyerdő Zrt. kisterenyei erdészetének vezetője, Bajnai Csaba elmondta: náluk évente változó az eltulajdonított fa mennyisége. Ságújfaluban, Sóshartyánban, Mátraverebélyben, Mátraszőlősön, Ecsegen és Kisterenyén kirívóan gyakori az erdészet által legálisan kitermelt készletekből való lopás, s főleg az engedély nélküli fakitermelés.
A kerületvezető erdészek hivatalos személyként látnak el védelmi feladatokat, napjainkban, a mobiltelefon korában azonban közel sincs egyszerű dolguk. A tolvajok ugyanis nagyon szervezetten ténykednek, a megfigyelők azonnal leadják a drótot, ha közelít az ismerős erdész. A szakemberek így legtöbbször már csak a lopás tényét észlelik.
– A megelőzés legegyszerűbb módja a jogkövető magatartás lenne, de sokat jelentene a számla nélküli értékesítés, az orgazdaság megszüntetése, illetve a szankciók súlyosbítása is – zárta szavait Bajnai Csaba.
A szécsényi erdészet vezetője, Szabó Sándor elmondta: idén közel 400 köbméter fa tűnt el a területükről, zömében azon községek környékéről, ahol nehéz sorsú emberek élnek. Egy nógrádszakáli területen például olyan nagy mennyiségben vágták ki az álló fát, hogy kénytelenek voltak újra erdősíteni.
Rimócon egy magánerdőt tartoltak le a fosztogatók. – Õrszolgálatot működtetünk, amikor csak az útviszony engedi saját költségünkön, gépkocsival járőrözünk, ráadásul a rendőrség és a határőrség is gyakran besegít, mégis gyakoriak a lopások és nehézkes a tetten érés, mert nagyon felkészültek a tolvajok – mondta Szabó Sándor, majd megerősítette: náluk is működik a fent már részletezett „jelzőrendszer”.
Az erdészetvezető úgy látja, hogy amíg nem lesz törvénymódosítás, nincs esély a helyzet javulására. A bíróság ugyanis csak a lefoglalt fa értékével foglalkozik, s nincs tekintettel a természetkárosításra. Jellemző az is, hogy a tolvajok egyszerre csak kis mennyiségű fát visznek el, igaz akár napjában többször is fordulnak. Gyakran nem is saját felhasználásra dolgoznak, hanem másnak adják el az apránként összegyűjtött tüzelőt.
A szabálysértésnek minősülő falopás esetén az erdőtörvény jelenleg köbméterenként minimum tízezer forintos bírság kiszabását írja elő. Jövőre azonban ez megváltozhat: amennyiben az Országgyűlés jóváhagyja azt a javaslatot, amely engedélyhez köti a fakivágást és eredetigazoláshoz a szállítást, a hatóság az okozott kárérték arányában büntetőeljárást indíthat.
Átverhetnek az alkalmi árusok
Különösen a falvakban tűnnek fel egyre gyakrabban az illegális tüzelőárusok, akik fát, vagy szenet kínálnak megvételre. Egy részük olyan alacsony áron kínálja portékáját, amely kísértésbe viszi a kispénzű embereket, olyannyira, hogy könnyen becsaphatóvá válnak – hívja fel a figyelmet Kaszás Ottó alezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.
A csalók a „szokásos” trükkökkel dolgoznak, általában a mennyiséggel, vagy a minőséggel csapják be áldozataikat, de előfordul a „ha már lúd, legyen kövér” esete is: amikor kifizetik számukra a vételárat, kifigyelik, hogy honnan veszik elő a pénzt, majd valamilyen figyelemelterelő akció után eltulajdonítják a többit.
– Bármennyire is kecsegtető az ajánlat, ha valaki tüzelőt akar vásárolni, inkább hivatalos helyeken tegye, s megbízható fuvarossal hozassa el. Ne bízzanak az alkalmi árusokban, mert többszörösen ráfizethetnek: ha kiderül, hogy lopott fát vásároltak, azt a rendőrök még le is foglalják – zárta szavait Kaszás Ottó.
