Salgótarján. Konferenciát rendezett nemrég a Nógrád Megye Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány és a megyei vadászkamara az országhatár magyar és szlovákiai oldalán élő Nimródok számára a salgótarjáni megyeházán.
A téma mi más is lehetett volna, mint a már évek óta annyi gondot okozó sertéspestis? A megjelenteket, Szabó Endre köszöntötte az alapítvány nevében, szólt á vadászterületeket a közelmúltban érintő változásokról és arról, hogy fontos a párbeszéd a határ két oldalán élők között, hiszen a vaddisznóállományt érintő gondok is nagyjából azonosak.
Ezután Szabd László, a vadászkamara megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a jelenlévők - az Ipoly bal és jobb partjáról, a Karancs-Medves északi és déli oldaláról sorra bemutatkoztak, hiszen a legtöbben először látták egymást. A rendezvényen a földtulajdonosi és egyesületi alapon szerveződő-vadásztársaságok mellett a magyar oldal legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója, az Ipoly Erdő Zrt is képviselte magát.
Hajas Péter Pál, a megyei vadászkamara titkára az állategészségügyi kérdésekről szólt, majd reményét fejezte ki, hogy az általa felügyelt fogoly-visszatelepítés kísérleti programja az Ipoly jobb partján is megvalósulhat egyszer a határ menti együttműködés keretében.
A mintegy negyven résztvevő bemutatkozása után dr. Imre Sándor, az állategészségügyi szakhatóság képviseletében a vaddisznók körében tapasztalt sertéspestis előfordulásairól, az uniós előírásoknak megfelelő kezeléséről tartott előadást. Amint mondta, három településen öt eset fordult elő. Emiatt minden lőtt vadat meg kellett vizsgálni, a vérből 10,6 százalékuk esetében mutatták ki az ellenanyagot. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ezek közül mennyit eredményezett a szlovákiai vakcinázás? Mivel éppen Dél-Szlovákia a kritikus terület a vaddisznó szempontjából, a határon inneni Nógrádban különösen sok gondot okozott az intézkedések megtétele. A betegség kimutatása után Japán azonnal leállította a magyar sertéshús be- vitelét, amit január óta napjainkra már enyhítettek, úgy, hogy az M3-as autópályától északra eső területekről tilos csak az export - viszont innen a házisertés szállítása is tilos.
Dr. Imre Sándor elmondta, hogy védőkörzetet is kialakítottak, ami nyolc vadásztársaságot érintett, s egy május 7-én Herencsény közelében puskavégre került disznó is vírushordozónak bizonyult, holott a vérvizsgálat alapján negatív volt a malac. A megyében a kockázatos hely a Karancs hegység, a Medves, a Ménes-patak völgye, ami pedig a dél-szlovákiai kilövéseket illeti, a statisztika hasonló gondokat és arányokat mutat.
A jövőbeli feladatok között elhangzott, hogy a mentesítési terv készül, a vakcinázástól pedig Magyarországon megoszlanak a vélemények, de szükségességéről és hasznosságáról az unió álláspontja sem egységes. A populációk találkozási esélyeinek csökkentésével a kórokozó terjedését is korlátozni lehet, de ez nem egyszerű dolog. Ha nem etetik a vadat, akkor vándorol, ha etetik, akkor viszont túlságosan sok példány koncentrálódik egy helyre. Ami a vadászati alapelveket illeti, az uniós útmutatás kimerül abban, hogy miképpen kell mintát venni a lőtt vadból, illetve rendelkezést tartalmaz az elhullott állatok ártalmatlanítására. Ugyancsak a betegség lokalizálásához tartozik, hogy a megyéből augusztus 15-ig 767 darab lőtt vadat kell megvizsgálni, s amint az utolsó vírushordozó megtalálását követő két évig nem kerül elő újabb fertőzött vad, az unió is úgy tekinti, sikerült felszámolni a betegséget. A jövőre nézve nem túl biztató, hogy Szlovákiában immár 11 éve nem sikerül megbirkózni vele...
Az előadás végén Szabó László hozzászólásában kifejtette, hogy Nógrád megyében a vadászati bevételek 80-85 százaléka származik a vaddisznóból, sok társaságnak jóformán ez az egyetlen bevételi forrása.
- Miből élnek meg a vadásztársaságok, ha a vaddisznóhajtásokat nem engedélyezik? - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy emiatt olyan robbanásszerű szaporulat várható, ami még tovább terjeszti a pestist.
A konferenciát követő kötetlen beszélgetésen elhangzott, hogy kellő körültekintéssel engedélyezik a hajtóvadászatot, mert az élet nem állhat meg, illetve 30 napon belül a vadgazdálkodókat is kártalanítják.
A tanácskozás ebéddel és a bárnai vadaskertben tett látogatással ért véget.