2007. június 30.
Vita az elő-haszonbérleti jogosultságról; A vadgazdálkodás mindenki érdeke
Sümeg - Egy város környéki vadásztársaság vezető tisztségviselőinek állítása szerint vadászterületüket egyszerűen elbitorolta egy szomszédos társaság. Gríszbacher József, a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság gazdasági vezetője és a korábbi földtulajdonosi közösség elnöke beszélt lapunknak sérelmeikről.
A Sümegi Kinizsi Vadásztársaság tíz évig folytatott vadgazdálkodást a Csabrendek, Ukk, Gógánfa, Zalagyömörő, Szentimrefalva községek által bezárt területen. Állításuk szerint 2006-ban, a területre vonatkozó haszonbérleti szerződésük lejárta előtt néhányan elkezdtek szervezkedni, földtulajdonosi megbízásokat szerezni és létrehozták a Bogarasi Erdő és Környéke Földtulajdonosi Közösséget, amely a vadászati hasznosítás módját is hivatott meghatározni. Az új szervezet 2006 júliusában tartott közgyűlésén úgy döntött, hogy továbbra is haszonbérletbe adja a szóban forgó terület vadgazdálkodásának jogát, azaz a bérleti formában történő és nem a földtulajdonosi alapú vadgazdálkodás mellett tették le a voksukat. A jogot végül a Bertény Vadásztársaságnak adta a közösség (a sértett társaság szerint az általuk fizetett bérleti díjaknál is olcsóbban, tehát nem a földtulajdonosok érdekében született a döntés), annak ellenére, hogy a vadgazdálkodásról szóló idevonatkozó törvények alapján a korábbi haszonbérlőt elő-haszonbérleti jog illette volna meg. Gríszbacher József szerint vadásztársaságuk mindvégig abban a hiszemben volt, hogy elő-haszonbérleti jogukat érvényesíthetik. Nem így történt. Az FVM is minden gond nélkül bejegyezte a Bertény Vadásztársaságot mint a terület új vadászati hasznosítóját. Az ilyen módon pórul járt Kinizsi Vadásztársaság ezért az FVM-hez fordult, hogy semmisítsék meg a szerintük törvénytelenül született határozat eredményét. Az illetékes hivatal azonban állításuk szerint nem foglalkozott ügyükkel, kérésüket elhárították azzal, hogy a jog betartatása nem az ő kompetenciájuk. Gríszbacher József nem érti, hogy egy nyilvánvalóan törvénysértő gyakorlat leleplezése miért nem elég ok arra, hogy az FVM felülvizsgálja döntését. Véleménye mellett kitart, jogorvoslatért a tapolcai bírósághoz fordult társasága nevében. - Miért kell beláthatatlan hosszúságú bírósági procedúrán végigmenni ahhoz, hogy igazunknak érvényt szerezzünk? - tette fel a kérdést a Kinizsi gazdasági vezetője. Véleménye szerint a vadászterület körüli jogi huzavona leginkább a tisztességes vadgazdálkodást teheti lehetetlenné. - A vad az állam tulajdona. A tisztességes vadgazdálkodás a területen állami érdek is. Senkinek sem lehet jó az, hogy a vita elhúzódik, csak a törvénysértő félnek, hiszen tudva azt, hogy a pert elveszíti, esetleg nem úgy gazdálkodik a vadállománnyal, ahogy azt tenné jogos, tíz évre szóló szerződés esetén - figyelmeztet a gazdasági vezető.
Megkérdeztük a Bogarasi Erdő és Környéke Földtulajdonosi Közösség elnökét, Szigeti Lászlót, vajon neki mi az álláspontja az ügyben, igazak-e az ellenük felhozott vádak, valóban követtek-e el szándékos vagy nem szándékolt ügyviteli hibát. - Való igaz, hogy a 2007. május végén megjelent új vadászati törvény már foglalkozik az elő-haszonbérleti joggal, de nem visszamenő hatállyal. A földtulajdonosi gyűlések már egy éve lezajlottak. Amikor a döntést meghoztuk a Bertény Vadásztársaság javára, a régi, új hatályos törvény szerint jártunk el, amiben szintén van elő-haszonbérleti jogra való hivatkozás, ám ez csak az 1996 előtti bérlőkre vonatkozik. Eszerint pedig kizárólag a - már 1996-ban megszűnt - Kisfaludy társaságot illette volna meg az előhaszonbérlet lehetősége. A Kinizsi Vadásztársaság mint utódszervezet megtehette volna, hogy a földtulajdonosi közösség közgyűlésén bejelenti elő-haszonbérleti jogra vonatkozó igényét, ezt azonban nem tette meg akkor és tudomásom szerint azóta sem - nyilatkozta lapunknak Szigeti László, majd meglepő kijelentést tett. - A Kinizsi Vadásztársaság igényét a bíróság már első- és májusban másodfokon is elutasította, az erről szóló határozatot meg kellett kapniuk. Ezért nem értem, hogy most mivel és kihez fordultak. Egyébként a földtulajdonosi közösség nem jogi személy, tehát nem perképes. Gyakorlatilag minden egyes földtulajdonost külön-külön kellene perbe fogniuk, ami megítélésem szerint nem járható út Magyarországon - mondta. - Azt is cáfolom, miszerint a földtulajdonosi érdekkel szemben alacsonyabb bérleti díjakat fizetünk. Az elmúlt időszakban a szerződésben rögzített 430 forintos hektáronkénti díj helyett a törvényben garantált minimumot, azaz 250 forintot fizettek a földtulajdonosoknak. Mi háromszáz forintban állapítottuk meg a díjat, így összességében jobban járnak a földtulajdonosok - állítja Szigeti László. A Bogarasi Erdő- és Földtulajdonosi Közösség elnöke szerint egyébként jó az új törvény, hiszen védi a területek vadgazdálkodásának tervezhetőségét, folyamatosságát.
A Sümegi Kinizsi Vadásztársaság lecsúszott erről a lehetőségről. Az elő-haszonbérleti jog a jövőben a Bertény Vadásztársaság érdekeit védi majd - állítja a jelenlegi földtulajdonosi közösség elnöke. Gríszbacher József szerint viszont a vadászati törvény mögötti törvényhozói szándék a Kinizsi Vadásztársaság mellett szól, hiszen tíz éven keresztül ők gazdálkodtak a területen, tehát természetes, hogy a törvény őket és rajtuk keresztül a zökkenőmentes, hosszú távú vadgazdálkodást védi. Azt mondja: a csata nem dőlhet el a Bertény Vadásztársaság javára.
