Az elmúlt napok viharos időjárása alaposan próbára tette a hazai katasztrófavédelmet és a tűzoltóságot. A lezúduló eső pincéket és mélygarázsokat öntött el. Az időjárás vészesen megváltozott, és ezentúl rendszeresen kell számítani hasonló katasztrófákra. Az intenzív időjárási jelenségeket elemezve kulcskérdés, hogy mennyire kell tartanunk a jövőben az úgynevezett szupercellák kialakulásától; hasonló időjárási anomália okozott ugyanis tragédiát a fővárosban, a tavaly augusztus 20-i ünnepségen is.
A szupercella valójában olyan zivatartípus, amely viszonylag ritkán alakul ki – mondta Polyánszky Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző meteorológusa. Szerinte e jelenség hosszú időn keresztül, egy-két órán át is képes fennmaradni. A szupercella gyakran kilencven-száz kilométeres széllel jár együtt, valamint két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég is hullik.
Talán nem érdektelen közbeszúrni: a tavaly augusztus 20-i viharnál Lágymányoson százhuszonkét kilométeres óránkénti széllökéseket regisztráltak a műszerek. A jelenség lényege a zivatarfelhőben kialakuló gyors feláramlások és a magassággal erőteljesen növekvő szélsebességek közötti kölcsönhatás. Ennek következtében egy örvénylő feláramlás, az esetek többségében tartósan egy az óramutató járásával ellentétesen forgó zivatarfelhő jön létre. A zivatarfelhő forgása irányának nincs köze a Föld eltérítő erejéhez.
Tornádó a láthatáron
"Egy-egy szupercella átlagos átmérője néhányszor tíz kilométer, de szélsőséges esetben a száz kilométert is meghaladhatja. E különleges vihar óránként hetven–kilencven kilométert tesz meg, azaz képes viszonylag gyorsan egy szűkebb sávban nagy területet végigpusztítani. Fontos megemlíteni, hogy hazánkban évente átlagosan száz szupercella és nyolc-tíz tornádó alakul ki, vagyis nagyjából minden tizedik viharból lesz pusztítóbb időjárási jelenség.
A szupercellában annak forgása következtében a mérsékelt övi ciklonokhoz hasonlóan – csak jóval kisebb méretben – egy minihideg- és minimelegfront alakul ki, e frontok záródásával, azok végén alakulhat ki a tornádó" – mondta Polyánszky Zoltán. A szakemberek ötfokozatú skálán osztályozzák a mindent beszippantó tölcséreket: az F0-s még viszonylag kisebb károkat okoz, míg az F5-ös már mindent elpusztít, ami az útjába kerül. Az F5-ösben 400-450 kilométer/óra feletti szél is előfordulhat.
2005. május 18-án Hosszúpályiban regisztráltak egy F2–F3-as kategóriába tartozó tornádót.
A károk alapján úgy találták: legalább kétszáz kilométeres sebességgel tombolt a szél. Erősebb tornádók más fizikai folyamatok révén is kialakulhatnak, amelyek nem zivatarokból nyúlnak le.
Veszélyes jégeső
"Itt egy alulról fölfelé fejlődő tölcsérről van szó, amely egy összeáramlási vonal fölött alakul ki. A felszín közelében tartósan egy területre áramló levegő az összeáramlási vonal fölött felszáll, és egyéb környezeti feltételek teljesülése esetén ez a spirális feláramlás tornádó erejűvé is erősödhet – mondta Polyánszky Zoltán. – Egy két centiméter átmérőjű jégdarab – megfelelő magasságból aláhullva – már a felnőtt ember életét is képes kioltani."
A jég egyébként jellemzően néhány kilométeres magasságban keletkezik. Könnyen elképzelhető, hogy egy kétezer méter magasból lehulló diónyi jégdarab milyen pusztítást tud végezni a gyümölcsösben, a kukoricásban, de az emberéletben is, ha tudjuk, hogy a gépjárművek másfél milliméter vastagságú lemezét is képes behorpasztani. Fontos tudni: szupercella, tornádó és jégeső az országban bárhol előfordulhat.
Hazánkban három helyszínen működik meteorológiai radar: Nyíregyháza-Napkoron, a fővárosban Pestszentlőrincen és Pogányváron található egy-egy megfigyelőállomás. A lokátorok az esőfelhőket igen, a szupercellákat azonban nem képesek százszázalékos biztonsággal kimutatni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat észlelőhálózata egyébként óránként küld jelentést a szervezet központjába, de ez önmagában kevés. Az észlelést kiegészítendő, szükség van vizuális megfigyelésre is. Ennek jelentősége azonban az automata állomások elterjedésével egyre inkább csökken, és a jövőben várhatóan még ritkábban veszik majd igénybe.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak Európa más meteorológiai szolgálataihoz hasonlóan nincsenek pontos statisztikai adatokkal a szupercellákról és a tornádókról.
Felváltva tarolt az erdőkben a fagy és a vihar a közelmúltban
A rendkívül szélsőséges és gyakran egyik napról a másikra változó időjárás az egész mezőgazdaságot megtépázza: az erdőket, amelyekről kevés szó esik, gyakran szó szerint. Az idén a hazai erdők megúszták a viharokat, a májusi fagyot azonban nem. A hatvanegyezer hektáron gazdálkodó Nyírerdő Zrt.-t húszezer hektáron érte fagykár. Ehhez kellett az enyhe tél is, mert így más biológiai állapotban érkeztek a tavaszhoz az erdők.
"Végleges adatok csak szeptemberre lesznek, de a kár nagysága csak nálunk elérheti a százmillió forintot is" – mondta Vereb István, a Nyírerdő Zrt. sajtómunkatársa. Hozzátette: kárt szenvedtek a csemetekertek és az új telepítések, amelyeket a 2005-ös nagy viharkár után ültettek. Két éve a társaság kilenc erdészetéből hatot ért viharkár: a szél ezernégyszáz hektáron hagyott nyomot, hatszáz hektáron úgy, hogy "véghasználatot kellett végrehajtani". Ez annyit tesz, hogy teljes egészében ki kellett termelni a faállományt. Ekkor főként kocsányos tölgy, akác és egyéb kemény lombú fafajták pusztultak. "A szél ellen nem tudunk védekezni, ha jön, akkor csak a szerencsében bízhatunk" – mondta Vereb István. Véleményét más hozzáértők is megerősítették, hozzátéve, hogy gyökérzetük szerkezete miatt a fenyők a lombos fáknál kevésbé tűrik a szelet.
Az időjárás Európa más országaiban sem kíméli az erdőket. Januárban Németországban 22-25 millió köbméter fát kellett idő előtt kitermelni az Észak-Rajna–Vesztfália és Szászország vonalán végigvonuló hóvihar pusztításai miatt. A legemlékezetesebb szélkár 2004 novemberében volt a Magas-Tátrában, az orkán egész hegyoldalnyi erdőt borotvált le. Szlovákiában évente mintegy hárommillió köbméter tűlevelű fát termelnek ki. Az orkán rekordot döntött: a rendes éves mennyiség mintegy kilencven százalékát, azaz több mint két és fél millió köbméter fenyőt "termelt ki" néhány óra alatt. Szakértők szerint a Tátra megközelítőleg nyolcvan-száz év elteltével heveri ki teljesen a katasztrófát.
Kánikulát váltó viharok Romániában
A csaknem egy hónapig tartó, harminchárom emberéletet követelő kánikula után a hét végén trópusi viharok törtek Romániára. Erdélyben, a Bánságban és a Kárpátokon túli területeken tornádószerű szél tombolt, özönvízhez hasonló felhőszakadásokkal. A pusztításokról még nem készült országos felmérés, de a helyi statisztikák is súlyos károkról tanúskodnak. Érdekes módon nem a nagy folyók tomboltak, hanem a kis hegyi patakok, csermelyek duzzadtak meg, esetenként eredeti vízhozamuk több százszorosára.
A déli országrészben, az Olt megyei Draganestiben vasárnapra virradóra alig három óra alatt 125 milliméternyi csapadék zúdult le négyzetméterenként; több száz lakóház és gazdaság került víz alá. Az ár sokfelé elöntötte a kutakat, a lakosságnak tűzoltókocsik szállítják az ivóvizet. Ítéletidő tombolt a román tengerparton is, a felhőszakadások több üdülővárosban teljesen elmosták a homokot. Dolj megye több helységében háztetőket rongált meg, és több mint húsz autót tett tönkre az öklömnyi jég.
Ugyancsak a déli országrészben négy személy veszítette életét az árvizek következtében, három embert sújtott agyon villámcsapás, egy tövestül kidőlő jegenyefa egy egész családot ölt meg egy autóban.
A Brassó megyei Alsó- és Felsőmocséban több mint száz házat rongált meg az ár, a környékről több tucat turistát kellett kimenekíteni. A község két része teljesen elszigetelődött egymástól, miután egy megáradt patak elmosta az összekötő utat. Az egyik legnépszerűbb kárpáti üdülőben, Sinaián, a nagy esőzés miatt egész domboldal csúszott le, ennek következtében több épület megrongálódott, emberéletben szerencsére nem esett kár. A hét végi vihar nyomán hatalmas sziklatömbök szakadtak le a transzfogarasi országút több pontján; a sziklaomlással érintett szakaszokat lezárták a forgalom elől.