Lehet, hogy az idén táplálékhiány miatt „bőgnek" a szarvasok
A tavasszal indult tízéves ciklus, de az időjárás is befolyásolta a vadászatot
Fejér megye - Nyár végén számadást végeznek a vadásztársaságok, bár a vadászév márciussal kezdődik. Ám nagyjából ekkor „cseng le" az őzbakvadászat, s kezdődik a szarvasbőgés.
Erről beszélgettünk a napokban Weidinger Istvánnal, a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatósága vadászati hatóságának osztályvezetőjével.
Témáink az idei őzbak szezon értékelése és a szarvasbőgési várakozások voltak.
Bevezetőmben azért írtam, hogy nagyjából ekkor „cseng le" az őzbakvadászat - bár a vadászati naptár szerint szeptember utolsó napjáig lehet e vadfaj hímjére vadászni -, de az üzekedés (az őzek párzási időszaka) augusztus közepére be szokott fejeződni, s ilyenkor, a kedvező genetikai tulajdonságok átörökítése után szoktak őzbakra vadászni. No meg az igazsághoz tartozik az a fajta emberi gyarlóság is, miszerint könnyebb ebben a nagyjából háromhetes időszakban elejteni a csalsíppal behívható, gidahangot utánzó eszközzel a nőstényre kiéhezett bakokat.
A Fejér megyei vadászati hatóság vezetője azt is elmondta, hogy az idén tavasszal kezdődött tízéves vadászati ciklusban több-kevesebb késéssel megyénkben hetvenhat vadászterületen indult meg a vadgazdálkodás és a vadászat. A fenti okból így több hetes, esetenként hónapos késéssel kezdődött meg az őzbakvadászat, mely a naptár szerint április 15-étől folyhatott volna. Emiatt a megrövidült vadászati idény eredményei is alacsonyabbak a korábbi évekéhez képest. Összehasonlításul: idén augusztus 20-áig a bírálatra bemutatott 750 trófeával szemben tavaly eddig 950 őzbakot bíráltak el. Áttérve a nagyságrendben második helyen álló trófeás vadunk, a gímszarvas bika vadászatára, itt az extrém időjárási elemek teszik a szokásosnál bizonytalanabbá a bőgést. Az elmaradó téli hideg, a nyári aszály és hőség kihat a vad táplálkozási szokásaira, s az alacsony növésű kukoricatáblák miatt annak búvóhelyét is veszélyezteti. Negatívan befolyásolja a vad szokásait, életritmusát, „biológiai óráját". Most megválaszolhatatlan kérdés, hogy az alacsony kukoricákban milyen számban tartózkodik a szarvas, s a várható korai betakarítás hogyan hat a Mezőföldön tartózkodó bikák bőgésére, s hány hím marad a Vértesben.
GABNAI GÁBOR
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.